A megbízhatósági vizsgálat

BüntetőjogÉSZ on 2022.06.02.

Téved, aki azt hiszi, hogy egy rendőrnek, pénzügyi nyomozónak vagy ügyésznek az okoz örömöt, ha valakit jogerősen elítélnek egy bűncselekmény miatt. Kétségtelen tény, hogy okoz bizonyos szakmai elégtételt, ha a kisiklott jogrend egy jó ítélet által helyreáll, és aki bűncselekményt követett el, az megkapja méltó büntetését. A méltó büntetés pedig nem más, mint ami jár: se több, se kevesebb annál, mint ami a cselekmény súlyához, az elkövető személyi körülményeihez igazodik, vagyis amennyit más elkövető is kapna hasonló bűncselekmény miatt. Ezt hívják valahol jogbiztonságnak, jogegységnek. Ugyanakkor az igazságszolgáltatásban tevékenykedő hivatásrendeknek az is megelégedést okoz, ha valakiről feketén-fehéren kiderül, hogy ártatlan, vagyis bűncselekmény hiányában szüntetik meg vele szemben az eljárást, vagy menti föl a bíróság. Ezen örömben egyaránt osztoznia kell rendőrnek, ügyésznek, ügyvédnek, bírónak. Na, jó, a védőügyvéd öröme érthető okokból kissé nagyobb, a rendőrségre, ügyészségre ilyenkor még egy fontos feladat hárul: az önvizsgálat. Meg kell vizsgálni, hogy az ártatlanul meggyanúsított, megvádolt személy a hatóságok hibájából került-e gyanúsítotti pozícióba vagy vádlottak padjára, esetleg hamis vád miatt. (Elárulom, az ügyészségen minden évben van ilyen vizsgálat a felmentő ítéletek kapcsán.)

Számomra legrosszabb a bizonyítottság hiányában való felmentés, ilyenkor vagy nem derül ki egy ártatlan emberről, hogy nem követte el a bűncselekményt, vagy egy bűncselekményt elkövető személyt nem lehetett felelősségre vonni. Csak találgathatunk, hogy mi történt valójában.

A megbízhatósági vizsgálat azonban nem ilyen. A megbízhatósági vizsgálat végén főszabály szerint kiderül, hogy az érintett személy tiszta.

Mi is az a megbízhatósági vizsgálat, amely egyre több embert érint?

A megbízhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali, illetve jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, valamint munkaszerződésben előírt munkaköri kötelezettségének egy mesterséges szituációban. Elteszi-e a rendőr a megrendezett bűncselekmény helyszínén talált készpénzt, elfogad-e egy orvos külföldi utazást egy elvégzendő műtétért, bevisz-e mobiltelefont a börtönőr az elítéltnek vesztegetési pénz ígéretéért? 

A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható, csak büntetőeljárás; vagyis a megbízhatósági vizsgálat ki nem mondott célja annak tesztelése, hajlandó-e valaki bűncselekményt elkövetni az adott szituációban vagy sem. A megbízhatósági vizsgálat tehát nem a szakmai felkészültség, esetleg slendriánság tesztje, tisztán bűnügyi megbízhatóságot takar. Inkább hívnám megbízhatatlansági vizsgálatnak.

Ki lehet megbízhatósági vizsgálat érintettje? Wellington hercege gyakran mondogatta magáról, nimmukwallah vagyok, aki a király kenyerét eszi, ezért töretlen hévvel és örömmel kell szolgálnom őt, bárhová is küld. A megbízhatósági vizsgálat érintettje kis túlzással az, aki – nem a király – hanem az állam kenyerét eszi. Az sem árt, ha töretlen hévvel és örömmel szolgálja az államot, de minimálisan elvárható tőle, hogy állami feladatából adódó helyzetét ne használja ki bűncselekmény elkövetésére.

Sokan tisztességtelennek tartják a megbízhatósági vizsgálat jogintézményét, vagyis azt, amikor a hatóság próbál bűncselekményt provokálni, és ennek érdekében nem átall bűncselekményre rábírni másokat, sőt, akár maga is szabálysértést, bűncselekményt követ el. Ugyanakkor a megbízhatósági vizsgálatot végző hatóságnak nem célja, feladata, hogy mindenáron bűnözőt faragjon az érintett személyből. A megbízhatósági vizsgálatot végző szerv a munkakör ellátása során a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre. A megbízhatósági vizsgálat igazi eredménye, ha a vizsgált személy megbízható.

A sátáni hatóság nem tehet olyan ajánlatot, amely egy szentet is kísértésbe hozna. A valóságban nem fordul elő, hogy valaki egy rendőrnek filmszerepet ajánljon a Halálos iramban sorozatban gyorshajtás elengedéséért, de gyakran adnak le neki talált pénztárcát állampolgárok. Nem azt kell vizsgálni, hogy valaki a világhírért cserébe elkövet-e visszaélést, hanem azt, hogy eltulajdonítja-e a talált pénzt. Nem minősül feltételezhető élethelyzetnek, amikor az orvosnak soron kívüli sérvműtétért déltengeri szigetet ajánlanak ajándékba, de egy félsertés ajándék már igen.

Ha az állam kenyerét esszük, és valaki több százmilliót ajánl kötelességünk megszegéséért, nyugodjunk meg, nem megbízhatósági vizsgálatot végző védelmi tiszttel futottunk össze, hanem valódi gátlástalan bűnözővel…. 

Természetkárosítás

BüntetőjogÉSZ on 2022.05.26.

természet elleni erős szag

Természetkárosítás. Köztudott, hogy a természet károsítja az embert és annak környezetét. Elég, ha szorgos barátainkra, a hangyákra gondolunk, akik farmként tekintenek otthonunkra, vagy a pelékre, akik némi éjszakai padlástéri hancúrozással próbálják elkergetni a földszintre betolakodó embereket, vagy a molyokra, akik háromfogásos ebédként tekintenek az öltönyünkre (ha mellény is van a szettben), esetleg a légyre, amely folyton beleköp a levesünkbe. A légy ül a kutyakakin, odaszáll hozzá egy másik légy, és megkérdi: mondhatok egy viccet? Mire az első légy: mondjál, de csak akkor, ha nem undorító, mert éppen ebédelek. És akkor még nem is beszéltünk a kiültetett paradicsomtőről, hogy hány gaz növényt kell kiirtani mellőle, hány meztelencsigát kell a paradicsomból a pokolba küldeni, és hány vakondot kell elektromos ketyerével a szomszédunk salátásába átüldözni. Vagyis a természet természetes ellensége az embernek.     

Ugyanakkor az ember hajlamos kissé túlzásba vinni a természetre mért megelőző csapásokat, amelynek következtében a Föld lázas állapotba került (lásd: globális felmelegedés), és ez a forróság nem hagyja hidegen a paradicsomültetvényünket sem, amely hajlamossá válik kiszáradni. Vagyis az ember, hogy megvédje természetes ellenségét, kénytelen védekezni önmaga ellen. Magyarországon erre találták föl a Btk. természetkárosítás bűntette elnevezésű tényállását. Aki most nyugodtan hátradőlne azzal, hogy nincs köze hozzá, mert nem őserdei fakitermeléssel foglalkozó nagyvállat, sem vegyiüzem, de még csak elhanyagolt atomreaktor sincs a kertje végében, azt el kell keserítenem.

Természetkárosítást követ el az is, aki

– fokozottan védett élő szervezet egyedét,

– védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,

– a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét

jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja.

Természetkárosítás lehet például, ha valaki védett növényeket szakít le túrázás közben, beteszi a hátizsákjába és haza hozza a Pilisből vagy a Tátrából.

A figyelmetlen vándor háromévig terjedő szabadságvesztéssel büntethető nemcsak a krokodiltáskáért, de bizonyos kozmetikai és egyéb növényi krémekért, amelyek védett növényi összetevőket tartalmaznak (például a ginszeng egy bizonyos populációját, hogy a viagra csípje meg!) Gyenge védekezés, hogy ahol vettük, ott nem minősül védettnek, akad olyan védett növény, amelyet Dél-Amerikában egyszerű gyomnak tartanak, és irtanak, de az európai szabályok szerint védett.

De a törvény kiterjesztő értelmezése alapján fokozottan védett élő egyednek minősül a krokodilbőrből készült cipő is, mert élő szervezet egyedének kell tekinteni az élő szervezet egyedének származékát, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.

Törvénytisztelő utazó vigye magával az Európai Unió Tanácsának 338/97/EK rendeletét, amelynek melléklete tartalmazza a védett állatokat és növényeket. Ehhez már csak egy állat- és növényhatározó szükséges annak, akinek nem jön IQ-ból, hogyan néz ki a Ramphastos sulfuratus, azaz a szivárványcsőrű tukán, nehogy vegyen egyet a helyi bolhapiacon. (Apropó, bolha! A bolha nem védett állat, olcsó, kicsi, és vámellenőrzéskor bármennyi elfér a ruházat alatt.) A legjobb, ha egész könyvtárat viszünk magunkkal a repülőútra, ha biztosra akarunk menni, azaz inkább hazajönni, különben büntetőeljárásnak, lefoglalásnak, elkobzásnak tesszük ki magunkat, és ha még sikerül is bizonyítanunk a jogban való tévedésünket, (ami elég nehéz, mert még az óvódások is fújják, hogy a törvény nem ismerete… ) akkor is elveszik tőlünk a drága pénzen vett szuvenírt.

Ha biztosra akarunk menni, akkor külföldről csak azt az egzotikus állatot vagy növényt hozzuk magunkkal, amelyik elfér a fényképezőgépünk memóriájában vagy a gyomrunkban.

A magánfél, aki nem fél III.

BüntetőjogÉSZ on 2022.05.19.

Perelni vagy nem perelni, az itt a kérdés! – írta a híres francia költő, aki igazából angol volt, nem francia, és nem is ezt írta, hanem valami egészen mást, viszont így visszatérhetünk az eredeti kérdéshez; pereskedjen-e a bűncselekmény áldozata, vagy inkább lépjen föl magánfélként a büntetőeljárásban, avagy hagyja az egészet a fenébe. A kérdés egyetemes megválaszolására továbbra sem vállalkozom, mert a jó válaszhoz ismerni kell az adott ügyet, és az sem árt, ha az ember rendelkezik a jövőbelátás képességével.

Vegyük azt az esetet, amikor olyan, csalásokból élő elkövető sértettjévé válunk, aki a könnyen szerzett pénzt rögtön feléli, és nincs neki se háza, se autója, illetve utóbbi van, de azt is lopással szerezte. Az ilyen alakkal szemben a polgári pert könnyen megnyerjük, vagy magánfélként minden gond nélkül megítélik a csalással okozott kárt nekünk a büntetőeljárásban, de sokra nem megyünk vele, mert a végrehajtás csak bosszúságot fog okozni, meg végrehajtási költséget, amit majd szintén nem tudunk visszaszerezni tőle. Vagyis első látásra a „hagyjuk a fenébe” megoldást javasolnám. Persze a csalónak is lehet haldokló nagybácsija, aki ráhagy egy palotát, de ha nem szereztünk egy végrehajtható, marasztaló ítéletet, könnyen lehet, hogy a többi hitelező, sértett (és az adóhatóság) szőrén-szálán elnyeli a palotát előlünk.

Inkább ajánlom, hogy sértettként lépjünk elő magánféllé, mintsem, hogy ne, vagyis döntsünk úgy, hogy a büntetőügyben polgári jogi igényt fogunk érvényesíteni az elkövetővel szemben. Ezen szándékunkat már a nyomozás elején érdemes bejelenteni, ekkor ugyanis olyan helyzetbe hozzuk a nyomozó hatóságot, hogy ha talál valamilyen, az elkövető tulajdonában lévő vagyontárgyat, amely nem kapcsolódik semmilyen bűncselekményhez, akkor is zár alá veheti a polgári jogi igényünk biztosítására. (Egyébként főszabályként az ilyen vagyontárgyat az elkövetőnél hagyja.) Az, hogy a nyomozás elején bejelentettük, hogy polgári jogi igényt kívánunk érvényesíteni, nem kötelez minket arra, hogy a büntetőbíróság előtt magánfélként járjunk el. Ettől elállhatunk, ha a nyomozó hatóság az úgynevezett vagyonkutatás során semmilyen értéket nem talált az elkövetőnél, és arra sem látunk esélyt, hogy tettesünk időközben megüti a lottófőnyereményt

Magánfélként föllépve számos előnyhöz jutunk:

  • a nyomozó hatóság és az ügyészség elvégzi a piszkos munkát a bizonyításban,
  • ha szerencsénk van, sikeres vagyonkutatást is végeznek, és zár alá vesznek olyan értéket, ami fedezi a polgári jogi igényünket,
  • megismerhetjük az ügyiratok (nyomozási iratok) ránk vonatkozó részét,
  • magánfélként való fellépésünk megszakítja a polgári jogi követelésünk elévülését, és ez így is marad az eljárás végéig,
  • nincsen szükségünk feltétlenül ügyvédre,
  • észrevételeket, indítványokat tehetünk a büntetőbíróság előtt, de dönthetünk úgyis, hogy meg sem szólalunk (kivéve, ha tanúként is idéznek).

Ugyanakkor lehetnek hátrányai is a magánfélként való fellépésnek a polgári pereskedéssel szemben. Például felperesként mi vagyunk az ügy urai, büntetőeljárásban viszont az ügyész. Az ügyész ugyanis érthetetlen módon végletekig fog ragaszkodni az igazságügyi értékszakértő által megállapított, a kiskereskedelmi forgalmi árhoz igazított értékhez

Vegyük például Lujzi néni gyűrűjét. A  hülye is látja, hogy az eltulajdonított gyűrű megboldogult Lujzi nénire emlékeztetett minket nap mint nap (Lujzi néni a nagymamám unokatestvérének az óvónője volt), így az ellopott gyűrű százszor értékesebb számunkra, mint az érzéketlen igazságügyi tárgyszakértő számára. Vagy ha a meglovasított Ferrarink férfiasságunk megtestesülése volt, s hónapokon átívelő lelombozódásunk miatt iszonyú sérelem ért minket, és ennél is nagyobb sérelem érte a hölgytársadalmat, ezen sérelmi díjjal szemben is közömbös marad ügyész és bíró, még ha a szebbik nemhez tartoznak is.

A bűncselekménnyel közvetlenül össze nem függő sérelmek bizonyítása ugyanis a büntetőeljárást jelentősen elhúzná, viszont a polgári per ezek bizonyításáról szól.

Lehet még egy hátránya a magánféli létnek a felpereskénti fellépéssel szemben. A büntetőeljárásban csak akkor ítélnek meg nekünk bármit is, ha az elkövetőt jogerősen elítélik; ha felmentik, akkor nem. Vegyünk egy példát. Az autószerelő céghez javításra beadott autónkat a szerelő eltulajdonította, a szerelőből vádlott lett, de a tárgyaláson kétség merült föl, hogy az autónkat nem is a szerelő lopta el, lehet, hogy az éjszakai portás. Ebben az esetben a szerelőt bizonyítottság hiányában fölmentik, és az autó értékének megtérítésére sem a szerelőt, sem az éjszakai portást, de még a társaságot sem fogja kötelezni a büntetőbíróság. A polgári peres eljárásban viszont a bírót nem érdekli, hogy személy szerint ki lopta el az autót, a céget fogja elmarasztalni, a cég meg perelheti azt az alkalmazottját, amelyiket akarja. Előfordulhat olyan eset is, amikor minden bizonnyal az elkövető okozott nekünk kárt, mégis fölmentik, és a büntetőbíróság egyéb törvényes útra utal minket. Például fel fogják menteni a hűtlen kezelés vádja alól azt az általunk megbízott balfék vállalkozót, aki rossz fordítás miatt építőanyag helyett wc-deszkát vásárolt nekünk több millió forintért (az ajánlatot szarufa helyett rossz magyarsággal szarófának fordították – ügyvéd ismerősöm esküszik, hogy megtörtént az eset). A hűtlen kezeléshez az elkövető szándékosságát is kell bizonyítani, a kártérítési perben meg kit érdekel ez.

Van olyan eset, amikor feltétlenül ajánlom a magánfélként való fellépést. Ha a zsarolás, a csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény elkövetési tárgya olyan, a terhelt által lakott vagy a hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan, amelyben a bűncselekmény elkövetését megelőzően a sértett lakott, és a polgári jogi igény az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési jogot vagy az ingatlan birtoklásának jogát is érinti, a magánfél indítványában ideiglenes intézkedésként kérheti az ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokába bocsátását. Ideiglenes intézkedés nélkül az elkövető könnyen eladhatja az ingatlant harmadik jóhiszemű személynek.

Az ártatlanság félelme

BüntetőjogÉSZ on 2022.05.12.

karikatura

(megelőzve A magánfél nem fél III-at)

Nincs rosszabb az ártatlanok szenvedésénél. Sose felejtem el azt az ártatlant, aki egy szabászollóval kereste meg saját anyja testében a lehallgató készüléket. A törvény szerint ártatlan volt, csakúgy, mint áldozata. Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, (vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen). Ártatlan elkövetőnket is felmentették, maga az ügyész tett rá indítványt, hogy mentse föl a bíróság a vádlottat, és rendeljen el vele szemben kényszergyógykezelést. Kóros elmeállapotánál fogva nem volt képes felismerni cselekménye következményeit (mármint az elkövető, nem az ügyész), vagyis azt, hogy a szabászolló az élettel összeegyezhetetlen sérüléseket okoz más testében. És az elkövető ezt tényleg nem ismerte föl, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a cselekményt követően gondosan betakarta anyja holttestét, nehogy megfázzon szegény.  Ő szerette az anyját, de tényleg. Hosszú, gyötrelmes vívódás után jutott az egyetlen logikus következtetésre – mármint saját logikai rendszerének egyetlen logikus következtetésére – ha idegenek figyelik életük minden pillanatát az anyja szemén, fülén át, és senki nem hisz neki, tulajdon anyja sem, akkor saját magának kell cselekednie. A törvény szerint nem bűnös, azaz ártatlan. A törvény szerint a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.

A kényszergyógykezelés félúton van börtön és kórház között. Kórház, mert kezelik, gyógyítják az elkövetőt, ugyanakkor a körülmények börtönszerűek, hiszen az elkövető nem dönthet úgy, hogy köszöni az ellátást, de nem kér belőle tovább, inkább hazamegy. Időről időre persze felülvizsgálják a kényszergyógykezelés fenntartásának kérdését, de a kényszergyógykezelés idejét nem az elkövetett cselekmény, hanem az elkövető aktuális állapota határozza meg. Kell-e tartani attól, hogy ismét személy elleni erőszakos bűncselekményt fog elkövetni, kell-e tartani attól, hogy ismét gyújtogatni fog, ez a kérdés, és nem az, mennyit ült már.

Megrázó volt az is, amikor szülők hálálkodtak, hogy ideiglenes kényszergyógykezelését rendelték el a fiúknak. Rettegtek tulajdon gyermeküktől. Kissé restelkedtek amiatt, hogy végül nem őket akarta leütni, hanem engem, de én igazából nem haragudtam se rájuk, se a fiúra, aki ártatlan volt.

Igazából sajnálom azokat az ártatlanokat is, akik rettegnek a kóros elmeállapotban szenvedő ártatlanoktól. Mert az elkövető szinte soha nem emberöléssel kezdi. Először csak követi, fenyegeti azokat, akikről azt gondolja, hogy veszélyt jelentenek rá. Azután elkezdi testi sértéssel, öléssel fenyegetni, de ez még mindig csak zaklatás, vagyis nincs se börtön, se kényszergyógykezelés, ha a beszámítási képesség kizárt. Hányszor hallottam pályafutásom során a kétségbeesett kérdést: tényleg vérnek kell folynia, hogy a hatóság tegyen valamit? A legtöbb esetben végül nem folyik vér, bár én még nem láttam a legtöbb eset végét.

„És tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni” – na, ez egy dodonai törvényi kitétel: az elkövetőt elengedni jó nem lesz baj ha ti benne vagytok én nem ellenzem (a vesszőket kérem utólag kitenni). Szerencsére a hatóságok ilyenkor kirendelik az igazságügyi elmeorvosszakértőt, majd mutogathatnak rá, hogy kérem, én az ő szakvéleménye alapján döntöttem. A felelősség akkor is közös. Múltkoriban találkoztam olyan szakvéleménnyel, amely szerint az elkövetőnek az italozó életmód talaján alakult ki belátási képességet kizáró, erőszakos személyiségzavara, jelenleg nem iszik, így nem kell tartani újabb személy elleni támadástól, de ha a jövőben inni fog, akkor nem zárható ki, hogy ismét erőszakos lesz. Ön dönt, iszik vagy nem… mármint az elkövető.

Sokszor a nem kóros elmeállapotú elkövető feltételes szabadságra bocsátása kérdésében is nehezen jósolható meg a jövő. A pedofil erőszaktevőnél célt ért a büntetés, avagy csak azért viselkedett jól a sitten, mert az egy körletre eső kisgyermekek száma nulla volt? Egy emberölési kísérlet elkövetőjének feltételes szabadságra bocsátásánál a bíró az elkövető javára írta, hogy a barátnő megölésének kísérletét követően maga is öngyilkosságot próbált elkövetni, azaz megbánta cselekményét. Sajnos az öngyilkossági kísérlet – mint utóbb kiderült – nem tevékeny megbánás volt, hanem megszállottság: „ha a szeretőm nem halt meg, haljak meg én”, és az illető feltételes szabadságon ismét ölt. Ugyanakkor tény, hogy a feltételes szabadságra bocsátottak jelentős része kiállja a próbát és a próbaidőt. A kóros elmeállapotot okozó betegségek nagy része is jól kezelhető, ha a betegben kialakul a betegségbelátás, és kint is szedi a gyógyszerét.

Eljutottunk a nagy kérdéshez: ki viselje a kockázatot: az ártatlan elkövető, hogy akkor is bent tartják, ha már nem jelent veszélyt másokra, vagy azok az ártatlan nem elkövetők, például szomszédok, családtagok, akikhez visszaengedik? Mielőtt rávágnánk, hogy az előbbi, gondoljunk bele, hogy bárkit érhet egy elmét érintő betegség vagy baleset vagy öregség, akár rokonunkat, akár minket is. Ha azonban az illető azért nem kezelteti egy krónikus betegségét, hogy az állapota rosszabb legyen, és így kényszerítse ki, hogy kiengedjék, ott bizonyára továbbra is baj van…

A magánfél, aki nem fél II.

BüntetőjogÉSZ on 2022.05.05.

Állat vagy Billy, Állat

Jómúltkor valaki készített egy kisfilmet, amelyben azt találta mondani rólam (Rólam!), hogy „a marhája”. Az is lehet, hogy ez a megszólításomra alkalmazott formula volt, már nem emlékszem. Miután a kisfilmet feltöltötte a Youtube-ra, pénztárgép jelent meg a szemeim helyén, mint a rajzfilmeken. Ez már döfi, pénz áll a házhoz, nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés formájában! Különösebb bizonyítást nem is igényel a dolog, az elkövető előzékenyen kiírta a nevét a film végére, sőt, személyesen is beugrott a filmbe egy cameo erejéig (egyébként szerény személyemet egy disznó jelenítette meg, amint éppen rátolatott egy WC csészére). A Youtube-ra feltöltés nagy nyilvánosságnak minősül, függetlenül attól, hányan nézték meg (volt, aki lájkolta is ☹️), és az sem igényel valóságbizonyítást, hogy nem vagyok állat. Vagyis a becsületsértés simán nyerhető, esetleg egy kis sérelemdíj is leeshet. Mit is mondott jóanyám gyerekkoromban? Kisfiam, viselkedj mindig úgy, hogy a becsületednél semmi sem ér többet! Nos, ha a becsületemnél semmi nem ér többet, akkor attól a galádtól, aki pocsékolgatja szegényt, elkérhetek akár egymilli…

Azután eszembe jutott az a kis félreértés óvodáskoromból, amikor behívatták a szüleimet a gyermekkertészetbe azzal, hogy a kis metszeni való azt híreszteli, hogy az ő szülei a világon a leggazdagabbak, ami helyből azt jelenti, hogy a többi gyermek felmenői legfeljebb második leggazdagabbak lehetnek a világon, és ez okozott némi feszkót a csoportban. Az óvónőkből meg az váltott ki visszatetszést, hogy valaki már ovisként a szülők pénzével henceg. Jóanyám némi töprengés után rájött a dolog nyitjára, korábban, amikor arról faggattam őket, gazdagnak számítunk-e, azt felelték, hogy akinek ilyen gyerekei vannak (mint öcsém és én) azok a világon a leggazdagabbak. (Bár jómagam sosem voltam anyagias természetű, mégis felvetettem, hogy az öcsémet azonnal pénzzé kéne tenni, amíg ilyen jó az árfolyama.) Újraértékelve ezt a becsület a legdrágább dolgot, hagytam a fenébe az egészet, nem akartam, hogy a bíróság esetleg árleszállítást alkalmazzon eszmei értékemnél.

Vajon mennyit érhet a sértetté válás forintban? A büntetőeljárásban is megjelenik a káron szerzés tilalma, de vajon lehet-e nyerni azáltal, hogy valaki bűncselekmény áldozatává vált? Az egyik ember megrántja a vállát egy rágalmazásra, míg egy másikat egy jól célzott rágalom teljesen tönkre tehet, nemcsak egzisztenciálisan, de pszichésen is.

Nem is kell ilyen messzire menni; ha ellopják a tárcámat, benne a személyimmel, TAJ-kártyámmal, bankkártyámmal és 10.000 Ft készpénzemmel, ez a büntetőeljárásban 12.000 Ft elkövetési értékként jelenik meg (a pénztárcám kiskereskedelmi forgalmi értéke akkor is csak kétezer forint lesz, ha az azóta elhunyt déditől kaptam tíz évvel ezelőtt, és számomra felbecsülhetetlen értékű). Mi az ára az új igazolványok utáni rohangálásnak? Mennyi az értéke, ha ráadásul szabadságot kell kivenni miattuk, és a pihenésre szánt szabadság helyett a sorban állás játszik siratózenét idegrendszerem húrjain?

A büntetőeljárásban polgári jogi igényként az a kártérítésre irányuló követelés érvényesíthető, amely a vád tárgyává tett cselekmény közvetlen következtében keletkezett. A kulcsszavak: a „közvetlen következtében keletkeztek”. A tárcámat eltulajdonító zsebtolvaj cselekménye következtében a pénztárca, mint tárgy értékét valamint a benne lévő pénz értékét lehet megtéríttetni. Ha a tolvaj meglovasította az útlevelemet benne a madagaszkári vízummal, és emiatt bukom az álomnyaralást, nyilvánvalóan kár ért. Ezt a kárt azonban nem a büntetőeljárásban magánfélként, hanem polgári peres eljárásban felperesként tudom csak érvényesíteni.

Disznóság – mondhatnánk, de nem mondjuk, mert tisztában vagyunk azzal, hogy a büntetőeljárás elsősorban a tolvaj észszerű időben történő példás megbüntetését szolgálja, ami – valljuk be – alaposan elhúzódna, ha a lopáson túl azt is bizonyítani kellene, hogy azt a menő vadászkalpagot csakis a lopás miatt elmaradt madagaszkári kiruccanásra vette a sértett, ami Budapestre alkalmatlan, így ez is kárként jelentkezik, meg az is, hogy a felesége idegei összeomlottak a nyaralás elmaradása okán, és most Bázelben kell újraépíteni őket havi hétmillióért.

Ha a lopással kapcsolatban bizonyíthatónak vélt valamennyi kárunkat, sérelmünket érvényesíteni kívánjuk (és igényünket csak kreativitásunk szárnyalja túl), biztosak lehetünk abban, hogy a büntetőbíró elküld ám… az egyéb törvényes útra. Ugyanakkor, ha megmaradunk a 12.000 Ft-os igényünknél, azt a bíróság nem utalhatja egyéb törvényes útra, amennyiben az elkövetőt bűnösnek mondja ki a lopásban, vagyis nem kell külön pereskednünk. (folytatjuk…)

A magánfél, aki nem fél I.

BüntetőjogÉSZ on 2022.04.28.

asszírológép

A sértett magánféllé lép elő, amennyiben úgy dönt, hogy a büntetőügyben polgári jogi igényt fog érvényesíteni az elkövetővel szemben. A sértett jogosult erre, és ezt a szándékát már a nyomozás során is bejelentheti. A jogintézmény lényege, hogy a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére a büntetőeljárásban is legyen lehetőség, a sértettnek ne kelljen önállóan pereskedni. Nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy mit és hogyan követelünk az elkövetőtől polgári jogi igény gyanánt. Nézzünk két példát.

A/

Tisztelt Hatóságok!

Gyanús Gyula terhelt feljelentésemben írt azon magatartásával, hogy az interneten általa eladásra hirdetett masszírozógéppel a valóságban nem rendelkezett, és az általam átutalt 450.000 Ft vételárat megtévesztésemmel megszerezte, és azt nem fizette vissza, nekem kárt okozott. A Be. 51. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján bejelentem, hogy a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt kívánok érvényesíteni.

Kérném, hogy a 450.000 Ft-ot fizettessék meg vele kamatostul. Ezen felül:

  1. Engem pszichés károsodás ért, mert ezen túl nem tudok senkiben bízni, aki az interneten árul valamit. Az elmúlt időben üzletben vásároltam
  2. porszívót, ami az interneten 10.000 Ft-tal olcsóbb lett volna,
  3. hűtőszekrényt, ami az interneten 25.000 Ft-tal olcsóbb lett volna,
  4. kerékpárt, ami az interneten 30.000 Ft-tal olcsóbb lett volna, valamint
  5. apróságokat, amik összesen 100.000 Ft-tal olcsóbbak lettek volna, ha interneten vásárlom meg. Mindezt számlákkal tudom igazolni.
  • A masszírozógépet a férjemnek ajánlotta fogyókúrás célokból a szomszéd természetgyógyász. Mivel az elkövető becsapott, és így nem tudtam masszírozó gépet vásárolni, így a férjem komoly egészségügyi és lelki sérülést szenvedett, jelenleg meg nem határozható értékben, de legalább 3.000.000 Ft sérelmi díjat kérek emiatt. (Ha a férjem belehal a kezelés hiányába, akkor további 100.000 Ft-ot kérek sérelmi díjként.) Mindezeket a szomszédasszony (természetgyógyász) írásbeli nyilatkozatával bizonyítom. Kérem ennek is a kifizettetését a tettessel!
  • A masszírozógépet a férjem születésnapjára szántam, de mivel nem kaptam meg, a házaságunk válságba került (a férjem masszőrnőhöz kezdett járni), már odavannak az idegeim, ezért további nem vagyoni kár megtérítését kérem, 3.000.000 Ft összegben. (Indítványozom a masszőrnő gyanúsítotti tanúkénti kihallgatását.) Kérem ennek is a kifizettetését a tettessel!
  • Az Aranka azt mondta, hogy ő is masszíroztatna (a géppel, nem a masszőrnővel), és fizetne is érte hetente 2.000 Ft-ot. Ez két évre számolva kb. 250.000 Ft az elmaradt hasznom. (Ezt az Aranka bármikor elmondja, csak hadd beszéljek én vele előtte, mert nagyon félős.) Kérem ennek is a kifizettetését a tettessel!
  • A masszírozógépre személyi kölcsönt vettem fel, de nem árulhatom el, hogy kitől, mert megöl, így erre csak az én szavam van, de szívesen beülök abba a poligráfos villamosszékbe. Most, hogy nem kaptuk meg, és nem tudom fizetni a kölcsönt, dupla kamatokat kell kiköhögnöm.

Fenntartom a jogot, hogyha további károk érnek, azt is fizettessék ki, és kamatokat is kérek, továbbá 2.000.000 Ft előleg megfizetését kérem a rendőrségtől!

B/

Tisztelt Hatóságok!

Gyanús Gyula terhelt feljelentésemben írt azon magatartásával, hogy az interneten általa eladásra hirdetett masszírozó géppel a valóságban nem rendelkezett, és az általam átutalt 450.000 Ft vételárat megtévesztésemmel megszerezte, és azt nem fizette vissza, nekem kárt okozott. A Be. 51. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján bejelentem, hogy a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt kívánok érvényesíteni.

Sértett magánfélként kérem, hogy a bíróság kötelezze a terheltet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 6:519.§-a, 6:522. §-ának (1) bekezdése és a (2) bekezdésének a) pontja, a 6:527. §-ának (1) bekezdése valamint a 6:532. §-a alapján a vád tárgyává tett cselekmény, a 450.000 Ft kárnak és annak a Ptk. 6:48.§-ának (1) bekezdése alapján a kár bekövetkezésének időpontjától, azaz 2022. március 2-tól a kifizetés napjáig terjedő időszakra a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat megfizetésére.

Az A/ esetben írt polgári jogi igény első olvasásra nagy-nagy butaságnak tűnik (második olvasásra is). A B/ esetben írt polgári jogi igény ehhez képest igencsak szerény. Vajon melyiküknek van igaza?

(Folytatjuk…)

Húsvéti idő

BüntetőjogÉSZ on 2022.04.21.

húsvéti ittas mondóka

Húsvét tájékán gyakran eszembe jut egyik barátom kisfia. Amikor a srác megtudta, hogy a Télapó a valóságban nem létezik, egyből dobta a nyulat is. Egy pesti srác számára a Télapó sokkal valóságosabb lény, mint a Húsvétkor előugráló nyuszi. Mert mire is képes egy Télapó? Piros formaruhájában a tetőről beugrik a kéményen át a nappaliba, ajándékmorzsákat helyez el, majd észrevétlenül távozik. Pont, mint a Pókember.

Ehhez képest a nyúl szuperképességéből csak arra futja, hogy Húsvétkor pirosszínű tojást tud tojni. Tök gáz, hogy a benne parázsló tojásforraló szupererőből csak ennyit képes kihozni! Ha a pókösztönnel rendelkező Télapóról kiderül, hogy nemlétezik, hogyan lenne képes létezni egy hosszú fülű, bénán makogó, mindentől rettegő kis lény? Nyilván, csak a marveli időszámítás előtti mesékben létezett.

Amikor aztán barátom kisfia Húsvétkor meglátott egy élő nyulat vidéki rokonainál, akkor először nem hitt a szemének, majd feltámadt benne a remény, hogy karácsonykor mégis meglátogatja őt a Batman, és hoz neki egy Amerika kapitányt.

Barátom kisfia megtudta azt is, hogy vidéken Húsvétkor még szokásban van a locsolkodás és az ittas járművezetés. (Igaz, ez utóbbi Budapesten is.) A kisfiú látott egy biciklistát, akinek szupererőre volt szüksége, hogy egyáltalán föl tudjon szállni a kerékpárra, majd Ő lett Villám, aki cikkcakkban száguld, és a végén mindig fába csap.

A kisfiú látott egy autóst is, akivel csak addig volt az Erő, amíg locsolkodásból jövet a kocsiba beszállt. Aztán az Erő szerencsére elhagyta, mert olyan hangot hallatott, mint Csubakka, majd az álom elrepítette egy messzi-messzi galaxisba.

A Húsvét egyébként szép vallási ünnep. A kisfiú nagymamája szerint Jézus legalább olyan menő, mint Luke Skywalker, az ő apja a legnagyobb Jedi-mester a világon, akitől rengeteg szuperképességet örökölt, a Galaxisokat átjáró Erő pedig nem más, mint maga a Szeretet. A kisfiú nagypapája szerint viszont nem ártott volna, ha a legnagyobb Jedi-mester a Tízparancsolatot megtoldotta volna még néhánnyal; például a „Ne vezess ittasan járművet!” paranccsal.

Nagyapa ugyanis nyugdíjas ügyész volt, és akadt egy elmélete arról, hogy az emberek leginkább azokat a törvényeket tartják be, amelyeknek van bibliai alapja. A „ne ölj” parancsból levezethető valamennyi erőszakos tényállás a halált okozó testi sértéstől a több emberen elkövetett emberölésig. A „ne paráználkodj” parancsba belefér valamennyi szexuális bűntény, míg a „ne lopj”, illetve „mások tulajdonát ne kívánd” magában foglalja a tulajdon elleni bűncselekményeket a sikkasztástól a hűtlen kezelésig. Na de hol van itt a költségvetési csalás, kérem? – szokta mondogatni, amíg a nagymama le nem hurrogja, hogy ne traktálja hülyeségekkel az unokáját.

Jut eszembe, a Húsvét a hétfői locsolkodással nem ér véget, mert a húsvéti idő pünkösdvasárnapig tart, és ahogy elnézem a világot, most igazán nagy szükség lenne a legnagyobb szuperhős erejére!

A béke angyala: a közvetítő II.

BüntetőjogÉSZ on 2022.04.14.

mossál be tesó

gyakori kérdések a közvetítői eljárásról

(GYIK 1.) Mi az a közvetítői eljárás?

Amikor a befolyással üzérkedő ügyvéd megígéri, hogy a főügyésznél elintézi az ügyet. A közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő eljárás.

(GYIK 2.) Nekem, a sértettnek kell felkeresnem a bűnözőt ehhez?

Nem, ő úgyis fel fogja keresni Önt két börtönviselt társával. Amennyiben Ön sértettként kezdeményezi a közvetítői eljárást, és ennek törvényi feltételei fennállnak, az ügyészség feladata a gyanúsított hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

(GYIK 3.) Mi van akkor, ha a gyanúsított nem járul hozzá a közvetítői eljáráshoz?

Akkor az ügyész a rendőrséggel addig üt… A közvetítői eljáráshoz mindkét félnek hozzá kell járulnia. Ha a gyanúsított nem járul hozzá, akkor nincsen közvetítői eljárás. Ilyenkor a sértett az őt ért kárt a büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igény útján érvényesítheti, de akár polgári bíróság előtt be is perelheti az elkövetőt.

(GYIK 4.) Mi történik, ha mindketten belemegyünk a közvetítői eljárásba?

Az ügyészség végre irattárba helyezi az aktát. Közvetítői eljárás lefolytatása céljából az ügyészség az eljárást egy alkalommal, hat hónapra függeszti fel annak érdekében, hogy a gyanúsított és a sértett megegyezzenek a bűncselekmény következményeinek jóvátételéről.

(GYIK 5.) Jaj, Istenem! Még nekem kell megegyeznem azzal a brigantival? Ha csak rám néz, a végén én fizetek neki!

Jól látja, ez így van. Ne féljen, nem hagyják magára. Az ügyészség a határozatot a közvetítői eljárás lefolytatására jogosult pártfogó felügyelői szolgálattal is közli. Magát a közvetítői eljárást a pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző munkatársa, vagy a pártfogó felügyelői szolgálattal szerződésben álló ügyvéd folytatja le.

(GYIK 6.) Hogyan zajlik le egy ilyen közvetítői eljárás?

A közvetítő pénzfeldobással dönt; aki több pénzt dob föl a közvetítőnek, az nyer. A közvetítői eljárás külön törvényben (2006. évi CXXIII. törvényben) meghatározott rend alapján zajlik. A közvetítő megbeszélést tűz ki, akár többet is. A megbeszélésre elkísérheti Önt a jogi képviselője is. Ha a megbeszélés sikeres, megállapodást kötnek a gyanúsítottal.

(GYIK 7.) A megállapodás szerint a gyanúsított virítani fogja a lóvét, de mi van, ha nincs egy vasa sem?

Akkor mind a ketten megszívták. Nem feltétlenül kell pénzbeli kártérítésben megállapodniuk. Meg lehet állapodni más módon nyújtott jóvátételben is: például a gyanúsított kérjen nyilvánosan bocsánatot a sértettől, szállítsa el saját gépjárművel a sértettet az orvosi kezelésekre, segítsen a sértettnek a hétvégi bevásárlásokban. Egy nagymamakorú sértett egyszer azt kérte az őt fellökő fiatal sértettől, hogy vigye el vacsorázni egy nem túl drága étterembe…

(GYIK 8.) Hurrá! Akkor életem végéig rabszolgám lehet az a mocsok?

Hékás! Nem vagy véletlenül nagyobb szemétláda, mint az elkövető?. A megállapodásban vállalt kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe. Vagyis nem lehet olyat kérni, hogy feküdjön le a sértettel a gyanúsított, vagy engedje magát nyilvánosan megvesszőzni.

(GYIK 9.) Úgyis mindegy! A bűnözők bármiben megállapodnak, aztán úgysem teljesítik, igaz?

Az ilyen alak miért olvas büntetőjogész blogot? Ha a megállapodásban foglalt kötelezettség az eljárás felfüggesztésének tartama alatt nem teljesíthető, az ügyészség a felfüggesztés tartamát legfeljebb tizennyolc hónappal meghosszabbíthatja. Ha az elkövető a megállapodásban foglaltakat ezen idő alatt sem teljesíti, akkor az ügyészség elrendeli a büntetőeljárás folytatást, aminek a végén jól megvádolja az elkövetőt.

A béke angyala: az ügyészség I.

BüntetőjogÉSZ on 2022.04.07.

avagy mit közvetít a közvetítői eljárás?

Sokáig a büntetőeljárás igen egyszerű elve volt, hogy aki bűnös, az bűnhődjék. A terheltnek, sőt, a sértettnek ebbe vajmi kevés beleszólása volt, mondhatni semmi. Legfeljebb, ha az elkövetőnél megtalálták a sértett ellopott autóját, azt az állam nem kobozta el, hanem az eljárás vége felé nagy kegyesen kiadta a jogos tulajdonosnak. Sokszor azt adta ki, ami az autóból megmaradt, mert a lefoglalt autók akkumulátorával, kerekével (visszapillantó tükrével, felnijével, egyéb alkatrészeivel) nemigen törődött senki, azok lemerültek, leeresztettek, letörtek, lerohadtak, lelopódtak a nagy autótelepen. Egy biztos, értékesebbé nem váltak a jogerős ítéletig. (Bár pályafutásom során egyszer találkoztam ilyennel is. Egy lefoglalt Rolls -Royce hosszú éveket sínylődött a hatóság fogságában, némileg meg is feledkeztek róla. Amikor a tulajdonosa pert indított értékcsökkenés miatt, az igazságügyi szakértő megállapította, hogy a Rolls–Royce értéke a büntetőeljárás alatt nemhogy csökkent, de még másfélszeresére növekedett.

Ezzel együtt is szerencsésnek mondhatta magát az a tulajdonos, akinek gépkocsiját a tolvajnál vagy az orgazdánál megtalálták. Ha a bűnözőt kocsi nélkül „foglalták le”, akkor bizony joga volt a sértettnek beperelni az elkövetőt, és a pert nagy valószínűséggel meg is nyerte, csak hát a kártérítés börtönkeresetből levonva…nem sokat ér.

Az idők folyamán sokat változott a büntetőeljárás sértetthez való hozzáállása. A jelenlegi eljárási törvény egyenesen alapelvként mondja ki a sértettek fokozott védelmének követelményét. Emellett szélesíti az úgynevezett közvetítői eljárás lehetőségeit. Mi is az a közvetítői eljárás? A közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. Igen, nem ámítás, nem csalás! A sértett és a gyanúsított akár rendezett körülmények között kibékülhet, vagy ha azt nem is, a gyanúsított és a sértett megállapodhat abban, hogy a gyanúsított hogyan tegye jóvá a bűncselekményének következményeit.

Amikor először hallottam róla, nemigen akartam hinni a fülemnek. Egy közlekedési balesetnél még el tudtam képzelni, hogy a baleset gondatlan okozója tenyerén hordozza áldozatát; elhordja kezelésre, hozzájárul a gyógytorna költségeihez, vagy csak egyszerűen fájdalomdíjat fizet neki, de egy lopás sértettje hogyan béküljön ki az őt meglopó személlyel?

  • Csak készpénzt fogad el az úr, vagy mobiltelefont is? Utóbbi esetben egyórán belül három közül is választhat – képzeltem el egy közvetítői eljárást zsebtolvaj és áldozata között.

A kezdeti szabályozásban csak kisebb súlyú bűncselekmények esetén volt helye közvetítői eljárásnak, amikor a törvény a tevékeny megbánás után megszüntetni rendelte az eljárást, amellyel így a tettes a büntetlenséget, a sértett a kárának megtérítését nyerte.

A jelenlegi szabályozás ennél is továbblép: ma már akkor is elrendelhető a közvetítői eljárás, ha az nem eredményezi a büntetőeljárás megszüntetését, vagyis a sértett nyeresége továbbra is a bűncselekmény következményeinek jóvátétele, az elkövető viszont nem büntetlenséget, hanem nyomatékos enyhítő körülményt, ezáltal enyhébb büntetést nyer a sértett kárpótlása révén.

A közvetítői eljáráshoz az kell, hogy

– a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájáruljon,

– a gyanúsított a vádemelésig beismerje a bűncselekmény elkövetését és

– a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel várható legyen a bűncselekmény következményeinek jóvátétele és

a büntetőeljárás lefolytatásának mellőzése, vagy, hogy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel ne legyen ellentétes.

Tegyük fel, hogy a sértett maradandó fogyatékosságot szenved a testi sértés során, azonban az elkövető büntetlen előéletű, nem mellesleg a testvére, azóta kibékültek, és a testvér mindenhova (tenyerén) hordozza a sértettet, ott segíti, ahol tudja. A maradandó fogyatékosságot okozó szándékos testi sértés elég csúnya bűncselekmény, főszabályként végrehajtandó szabadságvesztés jár érte, szóba sem jöhet a büntetés elengedése, akármilyen angyal lett időközben a megtévedt bárány. Egy közvetítői eljárással viszont a sértett olyan támogatást kaphat az elkövetőtől (feltéve persze, ha mindketten akarják), ami életbiztosítás hiányában pótolhatatlan. Ugyanakkor az elkövető is nyerhet azzal, ha a szabadságvesztését nem hajtják végre a nyomatékos enyhítő körülmény miatt, hanem próbaidőre felfüggesztik.

Egy tudományos kerekasztal-megbeszélésen fölmerült a kérdés: de hol a határ? Nemi erőszak és áldozata között elképzelhető-e közvetítői eljárás? Hallottam olyan nézetet, ami ezt kizárta azzal, hogy így a következő áldozatnak készítené elő az ügyészség a terepet, de hallottam olyat is, amely azt mondta, ne legyünk farizeusabbak a farizeusoknál. Ha a szexuális erőszak áldozata nagyobb összeghez jut, azzal könnyebben tudja kezeltetni magát a poszttraumás stressztől, amire egyébként esélye sem lenne. Hogy hol van az igazság? Valószínűleg odaát…

(folytatjuk)

Általános szerződési feltételek III.

BüntetőjogÉSZ on 2022.03.30.

tisztességtelen kikötés

avagy nem minden bűntett, ami bűzlik

Az előzményekből megtudhattuk, hogy az ügyész nemcsak bűncselekményekre kapja föl a fejét és a törvénykönyveit, vannak olyan disznóságok, amelyek nem bűncselekmények ugyan, de ügyész után kiáltanak. Ilyenek a fogyasztói szerződésben alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltételek, amelyekhez a jogalkotó az ügyészségnek is osztott keresetindítási lapokat. Na de hogy is néz ki egy „tisztességes” tisztességtelen általános szerződési feltételeket tartalmazó szerződés?

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésben tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely a szerződés bármely feltételének értelmezésére a vállalkozást egyoldalúan jogosítja.

ÁSZF 79. pont: „pernyertesség esetén vádlott ügyfelek a megállapított ügyvédi díjazás kétszeresét fizetik. Bűnös ügyfeleink tudomásul veszik, hogy a pernyertesség fogalmát a Ravaszdi Ügyvédi Iroda állapítja meg az ítélet tükrében: mi az a húsz év fegyház, ha nem tiltottak el a járművezetéstől jogelvek alapján.”

Tisztességtelennek minősül az a kikötés is, amely kizárólagosan a vállalkozást jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e:

ÁSZF 123. pont: „Szolgáltató szerződésszerűnek minősítheti a teljesítést, ha a távhőszolgáltatás évente három tetszőleges hónapnál tovább nem maradt ki műszaki okokból.”

Tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a vállalkozás nem teljesíti a szerződést.

ÁSZF 213. pont: „Adósrabszolga a kölcsön törlesztését akkor is köteles megkezdeni, ha a pénzintézet azt még nem folyósította likviditási vagy egyéb okokból.”

Tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult.

ÁSZF 349. pont: „Egészségügyi szolgáltató jogosult a műtét megkezdésétől annak befejezését követő egy óra időtartamban elállni a szerződéstől, amennyiben a donorszívre külföldről jobb ajánlat érkezett.”

Tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve azt az esetet, amikor a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor.

ÁSZF 471. pont: „Amennyiben Betétes a százéves futamidő letelte előtt betéti szerződését felmondja, úgy a Pénzintézetnél elhelyezett összeget cseszheti a pénzintézet megszerzi.”

Tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg.

ÁSZF 555. pont: „Szolgáltató kizárja a kéményseprési szolgáltatás díjazásba történő, a kéményseprési szolgáltatás keretében a tető cserepezésében és lécezésben a Szédületes Kéményseprő Kft. anonim alkoholista munkatársai által okozott folytonossági megszakításokból eredő károk beszámítását.”

Tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja.

ÁSZF: 666. pont: „pénzügyi szolgáltatónak befektető felé fennálló tartozását egyoldalú nyilatkozatával az Al Capone Befektetőket Felszámoló Zrt. átvállalhatja”.

Tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét.

ÁSZF 789. pont: „Reneszánsz Freskókészítő Zrt. biztosítja, hogy megrendelőinek Utolsó vacsora című mennyezetrajzokat legalább 70 százalékban Leonardo da Vinci készíti el. A Zrt. fenntartja a jogot alvállalkozók bevonására, a Schicklgruber Bt. közreműködése esetén, ez utóbbi tevékenységéért a bt. önállóan felel”.

Tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely kizárja vagy korlátozza a fogyasztó peres vagy más jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségeit, különösen, ha – anélkül, hogy azt jogszabály előírná – kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót, jogellenesen leszűkíti bizonyítási lehetőségeit vagy olyan bizonyítási terhet ró rá, amelyet az irányadó jogi rendelkezések szerint a másik félnek kell viselnie.

ÁSZF 999. pont: „Biztosító fizetési kötelezettsége az eltulajdonított gépjármű után akkor áll be, ha Biztosított bizonyítja, hogy vádlott követte el a lopást (és legalább nyolc év fegyházbüntetést kapott érte).”

Tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.

ÁSZF 1021. pont: „Orvosi műhiba esetén Betegnek kell bizonyítani, hogy a szerződés megkötésekor a Zakkant Mentál Higiénia Kft. ügyvezetőjének beszámítási képessége megfelelt a nemzetközi standardnak.”

Ha kedves Olvasó ezekhez hasonló általános szerződési feltétellekkel találkozik, forduljon bizalommal az ügyészséghez. Ugyanakkor célszerű feltüntetni, hogy a beadvány közérdekvédelmi kérelem, mert ha beadványunkat feljelentésnek nézik, könnyen elutasíthatják bűncselekmény hiányában.

Vége.