A magánfél, aki nem fél I.
A sértett magánféllé lép elő, amennyiben úgy dönt, hogy a büntetőügyben polgári jogi igényt fog érvényesíteni az elkövetővel szemben. A sértett jogosult erre, és ezt a szándékát már a nyomozás során is bejelentheti. A jogintézmény lényege, hogy a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére a büntetőeljárásban is legyen lehetőség, a sértettnek ne kelljen önállóan pereskedni. Nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy mit és hogyan követelünk az elkövetőtől polgári jogi igény gyanánt. Nézzünk két példát.
A/
Tisztelt Hatóságok!
Gyanús Gyula terhelt feljelentésemben írt azon magatartásával, hogy az interneten általa eladásra hirdetett masszírozógéppel a valóságban nem rendelkezett, és az általam átutalt 450.000 Ft vételárat megtévesztésemmel megszerezte, és azt nem fizette vissza, nekem kárt okozott. A Be. 51. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján bejelentem, hogy a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt kívánok érvényesíteni.
Kérném, hogy a 450.000 Ft-ot fizettessék meg vele kamatostul. Ezen felül:
- Engem pszichés károsodás ért, mert ezen túl nem tudok senkiben bízni, aki az interneten árul valamit. Az elmúlt időben üzletben vásároltam
- porszívót, ami az interneten 10.000 Ft-tal olcsóbb lett volna,
- hűtőszekrényt, ami az interneten 25.000 Ft-tal olcsóbb lett volna,
- kerékpárt, ami az interneten 30.000 Ft-tal olcsóbb lett volna, valamint
- apróságokat, amik összesen 100.000 Ft-tal olcsóbbak lettek volna, ha interneten vásárlom meg. Mindezt számlákkal tudom igazolni.
- A masszírozógépet a férjemnek ajánlotta fogyókúrás célokból a szomszéd természetgyógyász. Mivel az elkövető becsapott, és így nem tudtam masszírozó gépet vásárolni, így a férjem komoly egészségügyi és lelki sérülést szenvedett, jelenleg meg nem határozható értékben, de legalább 3.000.000 Ft sérelmi díjat kérek emiatt. (Ha a férjem belehal a kezelés hiányába, akkor további 100.000 Ft-ot kérek sérelmi díjként.) Mindezeket a szomszédasszony (természetgyógyász) írásbeli nyilatkozatával bizonyítom. Kérem ennek is a kifizettetését a tettessel!
- A masszírozógépet a férjem születésnapjára szántam, de mivel nem kaptam meg, a házaságunk válságba került (a férjem masszőrnőhöz kezdett járni), már odavannak az idegeim, ezért további nem vagyoni kár megtérítését kérem, 3.000.000 Ft összegben. (Indítványozom a masszőrnő
gyanúsítottitanúkénti kihallgatását.) Kérem ennek is a kifizettetését a tettessel!
- Az Aranka azt mondta, hogy ő is masszíroztatna (a géppel, nem a masszőrnővel), és fizetne is érte hetente 2.000 Ft-ot. Ez két évre számolva kb. 250.000 Ft az elmaradt hasznom. (Ezt az Aranka bármikor elmondja, csak hadd beszéljek én vele előtte, mert nagyon félős.) Kérem ennek is a kifizettetését a tettessel!
- A masszírozógépre személyi kölcsönt vettem fel, de nem árulhatom el, hogy kitől, mert megöl, így erre csak az én szavam van, de szívesen beülök abba a poligráfos villamosszékbe. Most, hogy nem kaptuk meg, és nem tudom fizetni a kölcsönt, dupla kamatokat kell kiköhögnöm.
Fenntartom a jogot, hogyha további károk érnek, azt is fizettessék ki, és kamatokat is kérek, továbbá 2.000.000 Ft előleg megfizetését kérem a rendőrségtől!
B/
Tisztelt Hatóságok!
Gyanús Gyula terhelt feljelentésemben írt azon magatartásával, hogy az interneten általa eladásra hirdetett masszírozó géppel a valóságban nem rendelkezett, és az általam átutalt 450.000 Ft vételárat megtévesztésemmel megszerezte, és azt nem fizette vissza, nekem kárt okozott. A Be. 51. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján bejelentem, hogy a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt kívánok érvényesíteni.
Sértett magánfélként kérem, hogy a bíróság kötelezze a terheltet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 6:519.§-a, 6:522. §-ának (1) bekezdése és a (2) bekezdésének a) pontja, a 6:527. §-ának (1) bekezdése valamint a 6:532. §-a alapján a vád tárgyává tett cselekmény, a 450.000 Ft kárnak és annak a Ptk. 6:48.§-ának (1) bekezdése alapján a kár bekövetkezésének időpontjától, azaz 2022. március 2-tól a kifizetés napjáig terjedő időszakra a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat megfizetésére.
Az A/ esetben írt polgári jogi igény első olvasásra nagy-nagy butaságnak tűnik (második olvasásra is). A B/ esetben írt polgári jogi igény ehhez képest igencsak szerény. Vajon melyiküknek van igaza?
(Folytatjuk…)
