A béke angyala: a közvetítő II.

gyakori kérdések a közvetítői eljárásról

(GYIK 1.) Mi az a közvetítői eljárás?

Amikor a befolyással üzérkedő ügyvéd megígéri, hogy a főügyésznél elintézi az ügyet. A közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő eljárás.

(GYIK 2.) Nekem, a sértettnek kell felkeresnem a bűnözőt ehhez?

Nem, ő úgyis fel fogja keresni Önt két börtönviselt társával. Amennyiben Ön sértettként kezdeményezi a közvetítői eljárást, és ennek törvényi feltételei fennállnak, az ügyészség feladata a gyanúsított hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

(GYIK 3.) Mi van akkor, ha a gyanúsított nem járul hozzá a közvetítői eljáráshoz?

Akkor az ügyész a rendőrséggel addig üt… A közvetítői eljáráshoz mindkét félnek hozzá kell járulnia. Ha a gyanúsított nem járul hozzá, akkor nincsen közvetítői eljárás. Ilyenkor a sértett az őt ért kárt a büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igény útján érvényesítheti, de akár polgári bíróság előtt be is perelheti az elkövetőt.

(GYIK 4.) Mi történik, ha mindketten belemegyünk a közvetítői eljárásba?

Az ügyészség végre irattárba helyezi az aktát. Közvetítői eljárás lefolytatása céljából az ügyészség az eljárást egy alkalommal, hat hónapra függeszti fel annak érdekében, hogy a gyanúsított és a sértett megegyezzenek a bűncselekmény következményeinek jóvátételéről.

(GYIK 5.) Jaj, Istenem! Még nekem kell megegyeznem azzal a brigantival? Ha csak rám néz, a végén én fizetek neki!

Jól látja, ez így van. Ne féljen, nem hagyják magára. Az ügyészség a határozatot a közvetítői eljárás lefolytatására jogosult pártfogó felügyelői szolgálattal is közli. Magát a közvetítői eljárást a pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző munkatársa, vagy a pártfogó felügyelői szolgálattal szerződésben álló ügyvéd folytatja le.

(GYIK 6.) Hogyan zajlik le egy ilyen közvetítői eljárás?

A közvetítő pénzfeldobással dönt; aki több pénzt dob föl a közvetítőnek, az nyer. A közvetítői eljárás külön törvényben (2006. évi CXXIII. törvényben) meghatározott rend alapján zajlik. A közvetítő megbeszélést tűz ki, akár többet is. A megbeszélésre elkísérheti Önt a jogi képviselője is. Ha a megbeszélés sikeres, megállapodást kötnek a gyanúsítottal.

(GYIK 7.) A megállapodás szerint a gyanúsított virítani fogja a lóvét, de mi van, ha nincs egy vasa sem?

Akkor mind a ketten megszívták. Nem feltétlenül kell pénzbeli kártérítésben megállapodniuk. Meg lehet állapodni más módon nyújtott jóvátételben is: például a gyanúsított kérjen nyilvánosan bocsánatot a sértettől, szállítsa el saját gépjárművel a sértettet az orvosi kezelésekre, segítsen a sértettnek a hétvégi bevásárlásokban. Egy nagymamakorú sértett egyszer azt kérte az őt fellökő fiatal sértettől, hogy vigye el vacsorázni egy nem túl drága étterembe…

(GYIK 8.) Hurrá! Akkor életem végéig rabszolgám lehet az a mocsok?

Hékás! Nem vagy véletlenül nagyobb szemétláda, mint az elkövető?. A megállapodásban vállalt kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe. Vagyis nem lehet olyat kérni, hogy feküdjön le a sértettel a gyanúsított, vagy engedje magát nyilvánosan megvesszőzni.

(GYIK 9.) Úgyis mindegy! A bűnözők bármiben megállapodnak, aztán úgysem teljesítik, igaz?

Az ilyen alak miért olvas büntetőjogész blogot? Ha a megállapodásban foglalt kötelezettség az eljárás felfüggesztésének tartama alatt nem teljesíthető, az ügyészség a felfüggesztés tartamát legfeljebb tizennyolc hónappal meghosszabbíthatja. Ha az elkövető a megállapodásban foglaltakat ezen idő alatt sem teljesíti, akkor az ügyészség elrendeli a büntetőeljárás folytatást, aminek a végén jól megvádolja az elkövetőt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.