Közpót-magánérdekű adat

Az az érzése az embernek, hogy itthon valahogy a legjobb dolgok is könnyen gellert kaphatnak (igazságügyi fegyverszakértőknek: a legjobb dolgok is gurulatot kaphatnak), ami által az ember könnyen tö.. lábon lőheti magát, vagy másokat. Itt van mindjárt az Infotv. (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény), ami hitem szerint egy jó törvény.

Ennek a törvénynek deklarált célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó szabályok meghatározása azért, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák. Célja még az adatok szabad áramlásának biztosítása, illetve a közügyek átláthatóságának támogatása, vagyis a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog biztosítása.

A törvény szelleméből kissé leegyszerűsítve az következik, hogy

• a személyes adatunk a mi adatunk, más csak akkor garázdálkodhat vele, ha azt jogszabály előírja, vagy ha mi megengedtük neki,
• a közérdekű adat viszont a közösségre tartozik, csak akkor titkolható el bárki elől, ha az eltitkolást jogszabály lehetővé teszi.

Ez jól működik Európa nagy részén. A varázsszó: a GDPR, azaz az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete. A közérdekű adatigénylést sehol Európában nem használhatják egyes állami szervek elleni túlterheléses támadásra; olyan adatokat lehet kérni, ami az állami szervnél rendelkezésre áll, mivel a munkájuk során keletkezik, a munkájukat segíti a tapasztalatok levonásában, illetve a jövőbeli tervezésben. Az, hogy egy szervezet esetleg diszfunkcionálisan működik, ez nemcsak az állami vezetőkre tartozik, hanem a polgárokra is. De nem lehet olyan kérdéseket föltenni évekre visszamenően, hogy hány szőke férfi tett feljelentést foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt (gondatlan melírozás vétsége), mert ilyen adat nem áll rendelkezésre, hiszen egy állam nem listázhatja a feljelentőket hajszín szerint.

Ezzel szemben nálunk komoly társadalmi szervezet igényelte közérdekű adatként, hogy hány ügyvéd tett feljelentést egy bizonyos bűncselekmény típus miatt. Nyilván ez a jogászokból álló szervezet is tisztában volt azzal, hogy az ügyvédi munka az egy hivatás, hogy a feljelentést tevő ügyvéd, ha akarja, megjelöli a feljelentésben, hogy ő ügyvéd, ha akarja, akkor nem. Abból a körülményből, hogy valaki doktorként ír alá, nem következik, hogy ügyvéd, mert lehet más jogi végzettségű is, vagy állatorvos, vagy emberorvos vagy államtudományi végzettséget szerzett köztisztviselő, hiszen feljelentést bárki tehet. Ilyen adatot a feljelentőtől nem is lehet megkövetelni, sem a feljelentés felvételekor, sem visszamenőleg. Igazából ez csak arra jó, hogy egy szervezet munkatársait jól megdolgoztassák, főleg Karácsony előtt, hiszen egyenként kell átvizsgálni az iratokat, hogy a feljelentő odaírta-e, hogy a foglalkozása ügyvéd, így mégiscsak valamilyen nem hiteles adatféleség előállítható.

A közelmúltban ennél is furább dolgot tapasztaltam. Valaki, aki kapott egy feljelentést elutasító határozatot, kiragadott egy mondattöredéket a határozatból, valami ilyesmit: hogy „a fenti adatokból nem állapítható meg konkrét tényként…”, és azt igényelte a hatóságtól, hogy tételesen visszamenőleg vegye elő a határozatait, és mondja meg, hogy szó szerint hányszor volt ez így pontosan (nem más szórendben) leírva.

Ezen még nem lepődtem volna meg, kérni bármit lehet, ráadásul a kérés elutasítását követően az adatvédelmi hatóság is elutasította az igényt. Ugyanakkor a bíróság helyt adott neki. A bíróság indokolásából az szűrhető le, hogy elővette az értelmező kéziszótárt, és arra a következtetésre jutott, hogy egy állami szervezet minden létező és nem létező adata közérdekű adat, még az az adata is, ami nem áll rendelkezésére, hanem manuális gyűjtéssel nyerhető ki; például hány határozatban szerepel az és kötőszó illetve az illetve).

Még ezen sem lepődtem volna meg (nagyon), hiszen fellebbezésnek helye van, ha az internet tanúsága szerint ugyanezen bíróság adatkezelő szervezetként – tehát nem törvénykező hatóságként – nem hajtaná el ennél konkrétabb közérdekű adatigényléssel a hozzá fordulókat olyan kérdésekben, amelyekben neki kellene hasonló módon adatot gyűjtenie. Igen, tudom a bíróság független, még önmagától is… Csak elszomorít, hogy ha a bíróságnak kellene babramunkával adatokat gyűjtenie, az nem közérdekű adat, ha más hatóságnak, az meg az.

Szerencsére az Alkotmánybíróság egy konkrét ügyben kimondta, hogy kizárólag azok az adatok tartoznak az Infotv. szerinti közérdekű adatok körébe, amelyek az Infotv. hatálya alá tartozó szervek tevékenységére vonatkoznak, az adat a közfeladatuk ellátásával összefüggésben keletkezik és megismerésük biztosítja a közügyek átláthatóságát. A közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kiadásának kötelezettségét ugyanis az Infotv-ben meghatározott cél, a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek alapozza meg.

• Category: Egyéb kategória