A megbízhatósági vizsgálat

Téved, aki azt hiszi, hogy egy rendőrnek, pénzügyi nyomozónak vagy ügyésznek az okoz örömöt, ha valakit jogerősen elítélnek egy bűncselekmény miatt. Kétségtelen tény, hogy okoz bizonyos szakmai elégtételt, ha a kisiklott jogrend egy jó ítélet által helyreáll, és aki bűncselekményt követett el, az megkapja méltó büntetését. A méltó büntetés pedig nem más, mint ami jár: se több, se kevesebb annál, mint ami a cselekmény súlyához, az elkövető személyi körülményeihez igazodik, vagyis amennyit más elkövető is kapna hasonló bűncselekmény miatt. Ezt hívják valahol jogbiztonságnak, jogegységnek. Ugyanakkor az igazságszolgáltatásban tevékenykedő hivatásrendeknek az is megelégedést okoz, ha valakiről feketén-fehéren kiderül, hogy ártatlan, vagyis bűncselekmény hiányában szüntetik meg vele szemben az eljárást, vagy menti föl a bíróság. Ezen örömben egyaránt osztoznia kell rendőrnek, ügyésznek, ügyvédnek, bírónak. Na, jó, a védőügyvéd öröme érthető okokból kissé nagyobb, a rendőrségre, ügyészségre ilyenkor még egy fontos feladat hárul: az önvizsgálat. Meg kell vizsgálni, hogy az ártatlanul meggyanúsított, megvádolt személy a hatóságok hibájából került-e gyanúsítotti pozícióba vagy vádlottak padjára, esetleg hamis vád miatt. (Elárulom, az ügyészségen minden évben van ilyen vizsgálat a felmentő ítéletek kapcsán.)

Számomra legrosszabb a bizonyítottság hiányában való felmentés, ilyenkor vagy nem derül ki egy ártatlan emberről, hogy nem követte el a bűncselekményt, vagy egy bűncselekményt elkövető személyt nem lehetett felelősségre vonni. Csak találgathatunk, hogy mi történt valójában.

A megbízhatósági vizsgálat azonban nem ilyen. A megbízhatósági vizsgálat végén főszabály szerint kiderül, hogy az érintett személy tiszta.

Mi is az a megbízhatósági vizsgálat, amely egyre több embert érint?

A megbízhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali, illetve jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, valamint munkaszerződésben előírt munkaköri kötelezettségének egy mesterséges szituációban. Elteszi-e a rendőr a megrendezett bűncselekmény helyszínén talált készpénzt, elfogad-e egy orvos külföldi utazást egy elvégzendő műtétért, bevisz-e mobiltelefont a börtönőr az elítéltnek vesztegetési pénz ígéretéért? 

A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható, csak büntetőeljárás; vagyis a megbízhatósági vizsgálat ki nem mondott célja annak tesztelése, hajlandó-e valaki bűncselekményt elkövetni az adott szituációban vagy sem. A megbízhatósági vizsgálat tehát nem a szakmai felkészültség, esetleg slendriánság tesztje, tisztán bűnügyi megbízhatóságot takar. Inkább hívnám megbízhatatlansági vizsgálatnak.

Ki lehet megbízhatósági vizsgálat érintettje? Wellington hercege gyakran mondogatta magáról, nimmukwallah vagyok, aki a király kenyerét eszi, ezért töretlen hévvel és örömmel kell szolgálnom őt, bárhová is küld. A megbízhatósági vizsgálat érintettje kis túlzással az, aki – nem a király – hanem az állam kenyerét eszi. Az sem árt, ha töretlen hévvel és örömmel szolgálja az államot, de minimálisan elvárható tőle, hogy állami feladatából adódó helyzetét ne használja ki bűncselekmény elkövetésére.

Sokan tisztességtelennek tartják a megbízhatósági vizsgálat jogintézményét, vagyis azt, amikor a hatóság próbál bűncselekményt provokálni, és ennek érdekében nem átall bűncselekményre rábírni másokat, sőt, akár maga is szabálysértést, bűncselekményt követ el. Ugyanakkor a megbízhatósági vizsgálatot végző hatóságnak nem célja, feladata, hogy mindenáron bűnözőt faragjon az érintett személyből. A megbízhatósági vizsgálatot végző szerv a munkakör ellátása során a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre. A megbízhatósági vizsgálat igazi eredménye, ha a vizsgált személy megbízható.

A sátáni hatóság nem tehet olyan ajánlatot, amely egy szentet is kísértésbe hozna. A valóságban nem fordul elő, hogy valaki egy rendőrnek filmszerepet ajánljon a Halálos iramban sorozatban gyorshajtás elengedéséért, de gyakran adnak le neki talált pénztárcát állampolgárok. Nem azt kell vizsgálni, hogy valaki a világhírért cserébe elkövet-e visszaélést, hanem azt, hogy eltulajdonítja-e a talált pénzt. Nem minősül feltételezhető élethelyzetnek, amikor az orvosnak soron kívüli sérvműtétért déltengeri szigetet ajánlanak ajándékba, de egy félsertés ajándék már igen.

Ha az állam kenyerét esszük, és valaki több százmilliót ajánl kötelességünk megszegéséért, nyugodjunk meg, nem megbízhatósági vizsgálatot végző védelmi tiszttel futottunk össze, hanem valódi gátlástalan bűnözővel…. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.