Kapcsolati tőkén vett belépő a pokolba

Össznépi magyar játék – amely könnyen vádlottak padjára juttathatja a sértettet is – a kit ismerünk a hatóságnál című társasjáték. Igen, tudom, feljelentést tettünk, és látszólag nem történik semmi.
A krimikedvelő sértett nézi az amerikai filmeken, ahogy akár két rendőr is dolgozik egy ügyön, halomra lövik a gonosztevőket, és még csak egy nyavalyás jelentést sem kell mellékelniük a hulla mellé, hagyják ott, ahova esett. Ehhez képest a mi ügyünkben nem történik semmi, nemhogy nem lőtték halomra a piszok feljelentettet, de még csak fel sem függeszti gyanús ügyködését. A magyar rendőrségen ugyanis nem két rendőrre jut egy ügy, hanem egy nyomozóra akár negyven eljárás is. Könnyű belátni, hogy ha a nyomozó minden munkanap elővesz egy ügyet, akkor kéthavonta jut ideje a miénkre. (Gyanítom, az átlag amerikai nyomozónak is több ügye van, mint amit a filmek mutatnak.)

Ilyenkor egy sértettnek könnyen átfut az agyán, hogy kell egy kapcsolat, ami meg tudja gyorsítani a folyamatokat. Vagy legalább rátekint néha az ügyre. Sok embert valósággal frusztrál, ha nem keres semmilyen urambátyám kapcsolatot, kifejezetten gondatlannak érzi magát saját ügyében.
Jól jön egy kis kapcsolati tőke, így előkerülnek a kapcsolati pénztárcák: lássuk, kinek is tettünk szívességet, akinek van rendőr ismerőse? A legjobb, ha a rendfokozata legalább ezredes, az már kevésbé érdekes, hogy vízirendész. És itt jön a bökkenő, amit célhoz kötöttségként szoktak emlegetni. Megtalált hatósági ismerősünk – legyen bár ezredes vagy tábornok – akkor nézhet bele bármilyen bűnügyi aktába, ha az a munkájához szükséges. Lefogadom, nincs a munkaköri leírásában, hogy minket tájékoztasson az ügy állásáról, vagy sürgesse az érdekünkben, még akkor sem, ha korábban szívességet tettünk Béla barátunknak, akinek jó ismerőse a vízirendész ezredes.
Ha szerzett ismerősünk nem elég erős ahhoz, hogy nemet mondjon nekünk, és jogosulatlanul belenéz az aktánkba, sőt, még tájékoztat is bennünket arról, kit tervez kihallgatni a hatóság, úgy minimálisan hivatali visszaélést követ el. Na és ki lesz a felbujtója? Igen, mi leszünk azok. Ráadásul, ha kellően távoli az előkapart hatósági kapcsolat, könnyen érezzük úgy, hogy Krisztus koporsóját sem ingyen őrizték, így előfordulhat, hogy a végén hivatali vesztegetésért nagyobb büntetést kapunk, mint az, akit eredetileg feljelentettünk.

Végezetül álljon itt egy elrettentő példa egy hivatásos sofőrről, aki az autópályán észlelte, hogy lefényképezték gyorshajtás miatt. Emberünk kétségbeesett, lázasan keresett egy rendőrt, akinek felajánlott százötvenezer forintot, hogy vetesse ki a rendszámát a fotóalbumból. Emberünk csodálkozott a legjobban, amikor megvádolták kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetéssel, és csak büntetlen előélete miatt úszta meg felfüggesztett szabadságvesztéssel. Emellett a bíróság vagyonelkobzást rendelt el a jogtalan előnyként felajánlott 150.000 forintra, így a kapcsolatkeresgélés emberünknek összesen öt évre felfüggesztett két év szabadságvesztésbe, 150.000 forint vagyonelkobzásba került. És most jön a poén, miután az ítéletet a bíróság gyorsított eljárásban (bíróság elé állítás keretében) hozta, így az ítélet bőven beelőzte a gyorshajtásért kiszabott bírságot, amely csak 30.000 forintra rúgott…

4 Replies to “Kapcsolati tőkén vett belépő a pokolba”

  1. Lónyai Dániel 2021.04.29. at 08:51

    Tisztelt BüntetőjogÉSZ!

    Tételezzünk fel egy, a cikk elején leírt helyzetet, mi szerint módfelett bosszantja a sértettet, hogy látszólag az ügyében nincs előrelépés, még ha ez a Rendőrség érthető leterheltségéből is adódik. Azonban ez esetben emberünk ragaszkodik a jogkövető magatartáshoz.
    Ilyenkor magánnyomozó felkeresése megoldást jelenthet? Egy magánnyomozó jogszerűen hozzáférhet olyan információkhoz, amelyekhez a hatósági szervek is, amennyiben az adott ügyhöz kapcsolódnak? Van jogosultsága, képesítése olyan iratokat összeállítani, ami alapján az ügyészség vádat emelhet?
    Kérem, legyen elnéző, amennyiben a terminológiát hibásan használtam a témában való járatlanságom következtében!
    Előre is köszönöm válaszát!

    Üdvözlettel:
    Lónyai Dániel

    Válasz

    1. Tisztelt Lónyai Dániel!

      Egy mondás járja mifelénk a nehezen megválaszolható kérdéseknél: az eset összes körülményeinek mérlegelése után lehet csak megválaszolni a kérdést. J Nem akarok kibújni a válasz alól.

      A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény magánnyomozói tevékenységre vonatkozó szabályai szerint (34. §):

      A magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében

      a) adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet;

      b) az igazolvány bemutatását követően – külön jogszabályokban foglaltak szerint – az ingatlan-nyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában és a cégnyilvántartásban nyilvántartott adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó felhatalmazása alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó is jogosult, feltéve, hogy annak szolgáltatását az érintett nem tiltotta meg vagy nem kifogásolta vagy a minősített adat védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik;

      c) * kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a személyes adatok védelmére és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok megtartásával készíthet, illetve használhat fel;

      d) a más részére szóló zárt küldemény tartalmát csak a címzett vagy a feladó előzetes hozzájárulásával ellenőrizheti.

      Ha a magánnyomozó ezen lehetőségei eredménnyel járnak, különösen jelentősebb vagyonvisszaszerzési szempontból, akkor nem mondom, hogy felesleges magánnyomozót megbízni. Ez nyilván költségekkel jár. Viszonylag kevés olyan ügyet láttam, ahol a magánnyomozó egyfajta Sherlock Holmesként szállítja a gyilkost. Ezzel nem a magánnyomozókat szeretném lebecsülni, csak az ő eszközeik korlátozottak. Például felvilágosítást kérhetnek, de senki nem köteles válaszolni nekik, sőt, következmények nélkül hazudhatnak nekik.

      A felvetés talán megérne egy külön bejegyzést is. (Sőt, biztos!)

      Üdv: BüntetőjogÉSZ

      Válasz

  2. Petrikó Krisztina 2021.04.30. at 18:30

    Ez valóban így van,de annyit hagy tegyek hozzà,Amerikàban pl nem egy ügyésze van két kerületnek és nem egy rendőrautója egy kerületi Kapitànysàgnak vasàrnap….
    Kettő hét alatt kell Birósàgi szakaszba juttatni,hogy a felek megérjék az ítélethirdetést vagy tudjàk,hogy megszűnt vàdemelés nélkül.Külföldön mindenkit alkalmaznak aki dolgozni akar…

    Válasz

    1. isztelt Petrikó Krisztina!

      Köszönöm az észrevételt, én volnék a legboldogabb, ha klónoznák a rendőröket, ügyészeket és bírákat. (Juj, miket beszélek! Ez a Btk. 174. §-ában meghatározott genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozásának bűntette lenne, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék. J ) Nem ismerem az amerikai helyzetet, államonként változhat is, azonban ott sincs ügyészből a kerítés. Sok államban az ügyészek és a rendőrök eldönthetik, melyek a kecsegtető ügyek. A reménytelenebb ügyeket iktatják, és nem foglalkoznak velük. Nem biztos, hogy az igazság odaát van…

      Az azonban biztos, néha elkelne egy kis plusz segítség!

      Üdv: BüntetőjogÉSZ

      Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük