Blog - Oldal 16 a 17-ből - Büntetőjogész

Nyereség-e az elmaradt veszteség, avagy veszteség-e az elmaradt nyereség?

BüntetőjogÉSZ on 2021.02.25.

A fenti, részben közgazdasági kérdésen először a gagyizós bűncselekmények kapcsán töprengtem el. Aki a „nyereség-e az elmaradt veszteség” kérdésre előszeretettel igennel válaszol, vélhetőleg kevesebb alkalommal válik sértetté, mint aki veszteségként éli meg az elmaradt nyereséget.

Hogy is működik a gagyizás? Van ember, aki ne tudná? A sértettet az utcán félrevonja egy tisztességtelenségben megőszült öregasszony, felmutat egy csillogó gyűrűt, ami állítólag ősi családi ékszer, és a sértett életére megesküszik, hogy aranyból van. Itt egy ókori görög drámákat felülmúló sorstragédia következik halálos betegségekről, ádáz végrehajtókról, éhhalálról, árulásról, válásról, minél hihetetlenebb, annál hitelesebb. Végül jön a nagy áruházláncokat megszégyenítő akció: félárral, negyedárral a készlet erejéig: ami mindösszesen egy gyűrű (és szükség esetén megesküszik, hogy a Gyűrűk urából való). Régi bűnügyi akták tanúsága szerint számtalan ember dőlt be a trükknek, és többezer forintot adtak ki egy filléres gagyi rézgyűrűért. (Vélhetően ma is akadnak, akiket be lehet így csapni, de a csalás bűncselekmény értékhatárának 50 ezer forintra emelése a gagyizást a szabálysértések világába száműzte.)

Nyomozati iratokat olvasgatva, gyakran maga a sértett is beismerte; sejtette, hogy ennyi pénzért a gyűrű nem lehet aranyból. (A sors fintoraként, ha mégis aranyból volt a gyűrű, emberünket nem sértettként, hanem gyanúsítottként hallgatták ki orgazdaság miatt.) Ha sejtette, hogy hamis, miért vette meg mégis? Miért adott ki tizenötezer forintot egy százforintos gyűrűért? Mert a kisördög a részletekben van elrejtve, de nem alszik, és folyton sugdos az ember fülébe, pedig kilóg a patája; MI VAN AKKOR, HA MÉGIS IGAZI A GYŰRŰ?

Sértetti tanúvallomás szerint nem volt ideje gondolkozni, ezért arra gondolt, mi van, ha az a gyűrű tényleg Mária Terézia kori ékszer? Hisz annyi mindent lehet olvasni padláson talált öreg vázákról, amikről kiderül, hogy Ming korabeliek? Ha a gyűrű 50 nezer forintot ér, akkor elveszítünk 35 ezer forintot, míg ha a gyűrű rézből van, akkor csak 15 ezer forintot veszítünk. Nyereség-e az elmaradt veszteség, avagy veszteség-e az elmaradt nyereség? S mert 15 ezret vesztettünk 50 ezer helyett, így megválaszolva a kérdést, már nem is vagyunk akkora hülyék! Sajnos a padláson talált vázák a legritkább esetben Ming korabeliek, leginkább pingpong korabeliek, de olyan jó hinni a mesékben, amik manapság már az internetre költöztek.

Az alvilágban képzett emberek furamód kiváló marketingszakemberek. A sikeres eladás kulcsa a vissza nem térő alkalom (értsd: ne hagyd a másikat gondolkodni) és veszteség érzésének felkeltése (értsd: ha te nem viszed el, a következő szerencsés fickó fogja).

A vicc az, hogy még csak bűncselekmény sem kell ahhoz, hogy becsapva érezzük magunkat. Ki ne vett volna áruházak előterében „startup” cipőápoló viaszt az áruházi cipőkrém másfélszereséért, vagy ki ne szállt volna be olyan üdülési jogba, amelynek a végén rájött, hogy a szálloda fenntartási költségének viselését vásárolta meg befektetés gyanánt?

KRIMINÁL DO

(fehéröves fokozat)

Eresszük le csípőnket egy padra, szívjuk be öt másodpercig a levegőt a bal orrlyukon, tartsuk bent tíz másodpercig, fújjuk ki öt másodperc alatt a jobb orrlyukon. Ismételjük meg harminc alkalommal. Ugyan nem leszünk tőle okosabbak, de az eladó garantáltan nem várja ki a végét, keres magának más palimadarat.

(sárgaöves fokozat)

Ha a termék tényleg nem hamis, tényleg korszakalkotó, és még az ára is fenomenális, miért az eladó szólított le minket, miért nem mi állunk sorban az eladónál? Gondoljuk ezt végig.

(barnaöves fokozat)

Ügyet se vessünk nyereségre vagy veszteségre. Azt gondoljuk végig: szükségünk van-e arra az aranygyűrűre, cipőviaszra, üdülési jogra.

(feketeöves fokozat)

Hagyjuk, hadd győzködjön az eladó egy órán át, tegyünk fel kérdéseket érdeklődésének fenntartására. Egy óra elteltével mondjunk kurtán nemet az ajánlatra, és figyeljük az arcát. Ha nagyon ideges lesz, bizton állíthatjuk, hogy nem mi veszítettünk az üzleten, hanem ő. Ekkor viszont nem árt, ha tényleg feketeövesek vagyunk valamilyen küzdősportban.

JÖN:

Szóban, telefonon? Vagy személyesen? Vagy írásban? Hogyan tegyünk feljelentést? – jövő csütörtökön!

Hogyan olvassuk a Btk-t?

BüntetőjogÉSZ on 2021.02.18.

Ahogy Agatha Christie is olvasná

A Btk – leánykori nevén Büntető törvénykönyv – remek olvasmány, valószínűleg középiskolákban is tanítani kellene, legalább alapfokon. A Büntető törvénykönyv ismerete segíthet annak eldöntésében, hogy a rács melyik oldalán éljük le az életünket. A Btk. nemismerete ugyanakkor semmire sem jó, arra legalábbis nem, hogy erre hivatkozva az ember elkerülje a felelősségre vonást. A Büntető törvénykönyv – ahogy korábban is szó volt róla – behatárolja létezésünk minden pillanatát; ha felcsapjuk, életünk minden tettét, lépését és mulasztását minősíthetjük általa olyan szempontból, hogy megvalósított-e valamilyen bűncselekményt, avagy nem. Nullum crimen sine lege: ami nincs a Büntető törvénykönyvben, az nem bűncselekmény, hiszen a jogalkotó valamennyi bűncselekményt a Btk-ba gyűjtött.

Nem mindig volt a bűncselekményeknek ilyen, egy könyvbe foglalt gyűjteménye, volt kor, amelyben az egyes bűncselekmények szétszórtan szerepeltek különböző törvényekben, például csődbűncselekmény a csődtörvényben. Ennek is megvolt a maga bája, hiszen az emberek (kiterjesztő módon ideértve a jogászokat is) főként azokat a törvényeket használják, amelyek a munkájukhoz szükségesek, ritkán olvassák mellé a Btk-t. Találkoztam olyannal, akit őszintén meglepett, amikor megtudta, hogy amit tett, illetve nem tett, nem elég, hogy jogellenes, ráadásul bűncselekmény is. (Magam részéről örvendetesnek tartanám, ha a bűncselekmények alaptényállásai a Btk. mellett az egyes „szaktörvényekben” -helyesen háttérjogszabályokban – is megjelennének, legalább népművelési célzatból.)

Amikor az ember úgy érzi, nagy disznóságot követtek el ellene, ami nem kizárt, hogy bűncselekmény, továbbá igénye támad arra, hogy a nyomozó hatóságot, az ügyészséget és a bíróságot a feljelentésében eligazítsa, merre is tapogatózzon, akkor bátran fel lehet ütni a Btk-t, vagy annak digitális formáját. (A Btk. ingyen megtekinthető vagy letölthető a Nemzeti Jogszabálytárról: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=152383.283328)

Ne ijedjünk meg, a törvényekkel kapcsolatban általános elvárás, hogy közérthetők legyenek. A Büntető törvénykönyv egyébként tényleg közértérthető, bár a Btk. 411. §-ának (1) bekezdésében írt tiltott piacbefolyásolás bűntettének értelmezése még egy bölcsészprofesszornak sem egyszerű feladat. (Aki olyan ügyletet köt, megbízást ad, visszavon vagy módosít, saját számlás kereskedés során olyan ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít, vagy más olyan magatartást tanúsít, amely az adott pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról vagy áráról hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, azt mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti, avagy

pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével vagy más megtévesztő magatartással a pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet árfolyamát vagy árát befolyásolni törekszik, avagy a referenciaérték kiszámítását hamis vagy félrevezető információ közlésével vagy továbbításával, vagy megtévesztő módszer alkalmazásával befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

Ha úgy érezzük, bűncselekmény áldozatai lettünk, és nincsen időnk a Btk. teljes kiolvasására, akkor az alábbi módszert ajánlanám:

A Büntető törvénykönyv „általános” és „különös” részre oszlik. A „különös” rész a XIII. fejezettől kezdődik, s bár regényeknél nem szokás a közepétől kezdeni, a Btk. nem regény. Vagyis célszerű először ennek a résznek a fejezetcímeit átolvasni. Az egyes fejezetek címe viszonylag jó eligazítást nyújt abban, hol keressük azt, ami velünk történt.

Ha valaki jól fejbe vert, és elvette a mobiltelefonunkat, érdemes kihagyni a XIII. fejezetet, amelynek címe Az emberiesség elleni bűncselekmények, de nyugodtan átlapozhatjuk a Háborús bűncselekményeket, vagy A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló, és más az ügyünkhöz nem kapcsolódó fejezetet is. Így haladva viszonylag gyorsan eljutunk a XXXV. fejezet címéig, ami a Vagyon elleni erőszakos bűncselekményekről szól. Ha eddig eljutottunk, akkor érdemes elolvasni a fejezetben írt valamennyi bűncselekményi tényállást a fejezeten belül, ami a rablásról, a kifosztásról, a zsarolásról és az önbíráskodásról szól. Ekkor könnyen rádöbbenünk, hogy ha azért vágtak fejbe, mert az általunk nem ismert elkövetőnek megtetszett a telefonunk, akkor rablás sértettjei lettünk. Ezzel szemben, ha korábbi összeszólalkozás miatt kaptuk a fülest, és az elkövető úgy gondolta, ha már jól elaléltunk, viszi a telefonunkat is, akkor kifosztás áldozata lettünk. Ha viszont ismerősünk kívánta valós kamattartozásunkat ily módon rendezni, akkor a bűncselekmény helyes megjelölése önbíráskodás. Ne feledjük azonban, hogy a nyomozás elrendelésének nem feltétele, hogy feljelentésünkben eltaláljuk a bűncselekmény helyes minősítését.

Ha megtaláltuk a bűncselekményt, ami a legjobban hasonlít arra, ami velünk történt, sajnos még nem váltunk a büntetőjog professzorává. Számos buktató van, amely alapján kiderülhet, hogy nem is bűncselekmény áldozata lettünk, csak szabálysértésé, vagy bűncselekmény sértettjei lettünk ugyan, de a büntethetősége elévült, vagy a bűncselekmény miatt nem a magyar hatóságok jogosultak eljárni. Ezekre még visszatérünk egyszer.

JÖN:

Nyereség-e az elmaradt veszteség, avagy veszteség-e az elmaradt nyereség? – jövő csütörtökön!

Hogyan ne olvassuk a Btk-t!

BüntetőjogÉSZ on 2021.02.11.

A Büntető törvénykönyv remek olvasmány: tele van krimivel

Találkoztam rengeteg feljelentéssel, ami lehetséges minősítésként felsorolta szinte a teljes Btk-t. Ez részint pozitív visszajelzés a feljelentő jogi műveltségéről, hisz tisztában van azzal, hogy a Btk. e körben nem a bölcsésztudományi kart, hanem a Büntető törvénykönyvet jelenti, másrészről előrevetíti a nyomozó hatóságnak, hogy a feljelentő igazán elhivatottan próbálja az eljárást előre mozdítani. Akad feljelentő, aki úgy gondolja, hogy ami sérelmére történt, annak megtorlására a törvény összes bűncselekménye együttesen sem alkalmas. Van olyan feljelentő, aki pedig biztosra kíván menni, és úgy gondolja, a nyomozó hatóság majd töröli a nemkívánt bűncselekményeket a nyomozás során a feljelentésből. És akad – na, nem feljelentő – hanem szorgos elkövető, aki cselekményeivel valóban kimeríti a fél Btk-t.

A jó hír, hogy a büntetőeljárási törvényben nincsen olyan passzus, amely diszkréten diszkvalifikálja a Btk. szerinti minősítést nélkülöző feljelentéseket, vagy azokat, amelyekben nem találták el a jó megoldást. Ez csak szakvizsgán kizáró ok.

A Büntető törvénykönyv mindenesetre olyan törvény, amely meglepően hasonlít az igazi könyvekre;

van címe (2012. évi c. törvény a Büntető törvénykönyvről),
van tartalomjegyzéke (45 fejezettel),
és nagyjából kisregény méretű (az előttem lévő példány 170 oldalból áll.)

Ha úgy vesszük, még cselekmény is van benne, sok-sok bűncselekmény, vagyis igazán csábító olvasmány.

(A Btk. egyébként ingyen letölthető a Nemzeti Jogszabálytárról: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=152383.283328)

A Btk. olvasgatása közben könnyen felhorgadnak régi sérelmek. Ugyan korábban azt állítottam, nem baj, ha a feljelentés lehetséges minősítéseként a feljelentő felsorol vagy húsz bűncselekményt, azonban gondoljunk arra, hogy az ügyész is ember (valahol… nagyon mélyen… vagy volt valamikor). Gondoljunk arra is, hogy nincsen lelombozóbb dolog annál, mint azt magyarázni egy határozat indokolásában, hogy az a cselekmény, miszerint Ikszné rendszeresen elmulaszt vacsorát főzni munkában megfáradt férjének, miért nem valósít meg terrorcselekményt, és csődbűncselekményt, és kötelességszegést szolgálatban, és közösség elleni uszítást, és gondozási kötelezettség elmulasztásának bűntettét, és satöbbi bűncselekményt.

A jogszabályoktól méltán elvárhatja az ember, hogy közérthetően fogalmazzanak, nemcsak jogászok számára fontos, mi bűncselekmény és mi nem. Ebből adódóan egy átlagos műveltségű feljelentő is megtalálhatja azokat a bűncselekményeket, amelyek szóba jöhetnek a feljelentett cselekmény minősítéseként. Sokan meg is találják. Van némi rossz tapasztalatom azonban azon könyvmolyokkal kapcsolatban, akik csak a nekik tetsző részt olvassák el. Nézzünk erre egy példát:

Feljelentéssel kívánok élni. Az én Szédelgő Jenőm megcsal. Olvastam, hogy ez különösen nagy kárt okozó csalás bűntette.

Hol olvasta?

A Büntető törvénykönyvben természetesen, Btk. 373. paragrafus.

Tisztelt Hölgyem, a csalást az követi el, aki jogtalan haszonszerzés miatt mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. A csalás nem egyenlő a megcsalással.

Ne próbáljon meg lerázni! Jól tudok olvasni! Tévedésbe ejtett, mert elhitette, hogy szerelmes belém, utána meg tévedésben tartott azzal, hogy csak engem szeret, senki mást.

De ezt nem jogtalan haszonszerzési célból tette…

Már hogyne! Tudta, hogy engem nem kaphat meg akármilyen alak! Egyértelműen jogtalan haszon egy olyan tiszta teremtés megszerzése, amilyen én vagyok.

És hol itt a kár?

Még kérdi? Összetörte a szívemet! Maga szerint nem kár a szívemért? Még csak nem is kicsi kár, hanem különösen nagy!

Hölgyem! Kárnak a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés minősül.

Hol írják ezt?

Az értelmező rendelkezések között, Btk. 459. szakasz első bekezdés 16. pont.

Ja, az apróbetűs résznél. Tudhattam volna, hogy a rendőrség nem védi meg a kisembert. A gazember, pedig az összes ékszerem odaadtam neki, mert azt ígérte, hogy esküvőt szervez a múlt hétre, közben meg csak a volt nőcskéi felé fennálló adósságait fizette ki! Szép kis alakot védenek maguk! Na, viszontlátásra!

Várjon Hölgyem! Hiszen ez csalás!

Miért, én nem ezt mondtam kezdettől fogva?

JÖN: Hogyan olvassuk a Btk-t! – jövő csütörtökön!

Ius, fas, mos

BüntetőjogÉSZ on 2021.02.04.

avagy nem minden bűncselekmény, ami bűzlik

Már a régi rómaiak… is tudták, hogy a jövőben számtalan jogi írás fog úgy kezdődni, hogy már a régi rómaiak is tudták… Így a római jog ókori tudósai mindent elkövettek, hogy minél nagyobb muníciót hagyjanak az utókorra. A római jog – sőt: Római jog – elsősorban a magánjog területén alkotott nagyot, büntetőjognak meg ott volt a keresztre feszítés, az oroszlánok elé vetés.

És már a régi rómaiak is tudták, hogy nem minden normasértés jogsértés, és nem minden jogsértés bűncselekmény. Amennyiben feljelentéssel kívánjuk megtorolni sérelmünket, nem árt, ha ezzel mi is tisztában vagyunk.

A ius, fas, mos római jogi fogalmak számtalan kezdő joghallgató életét megkeserítik. A normák ezen hármas tagolásának már a kiejtése is gondot okoz. Mivel a tinédzsereknél csak a jurátusok infantilisebbek, és pont a vallási norma – a fas – kiejtése csábít csiklandósabb nyelvi leleményre, évfolyamtársam addig disznólkodott a vallási normával, amíg úgy maradt, és a római jogi vizsgán is pestiesen ejtette ki a húzott tétel tárgyát. A vizsgáztató római jogi professzor persze a legkevésbé sem volt kíváncsi arra, mit akar évfolyamtársam a férfi nemi szervről előadni római jogi kollokviumon, így ez lett minden idők legrövidebb vizsgája, évfolyamtársam a húzott tételcím felolvasását követően kint találta magát a folyosón.

Mint mondottam, már az ókori rómaiak is megkülönböztették a normákat, azaz a szabályokat aszerint, milyen körben kell alkalmazni azokat. A ius jelentette a jogi normákat, a fas a vallási előírásokat, a mos pedig az erkölcsi szabályokat. Ez a megkülönböztetés a mai napig él, bár manapság más normákat is felsorolhatunk; így vannak játékszabályok (megfoghatja-e kézzel a kapus a labdát grundfociban), lehetnek kizárólag egyes családokra érvényes családi normák (például a vasárnapi ebéd délben van és pont), valamint foglalkozási, munkahelyi, egyesületi normák.

Disznók egymás közt: A disznóság nem disznóság!!

Ha jobban megfigyeljük, normák hálózzák be egész életünket. Annak a kérdésnek, megjelenik-e egy szabály jogi normaként, az állami kikényszeríthetőség szempontjából van jelentősége. Ha a haverokkal abban állapodunk meg, hogy csak vészkapus van, azaz a kapus nem védhet kézzel, nem tanácsolnám Pistike feljelentését a rendőrségen folytatólagos kezezés miatt. Egyetlen szankciót lehet alkalmazni vele szemben: legközelebb nem hívjuk focizni.

Persze lehetnek átfedések egyes normák között. Ha imént disznólkodtunk, minden mindegy alapon vegyük az orrtúrást. Nem kétséges, hogy a mások előtti orrtúrás erkölcsi normát sért, ugyanez egy templomi oltár előtt mise idején ütközhet vallási normába is. Megvalósíthat-e az orrtúrás jogi normasértést? Vegyük azt az esetet, amikor egy bemondó élő adásban teszi ezt, nem kétséges, hogy munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét szándékosan megszegte, és azon túl, hogy mémmé válik, megalapozza a munkáltató azonnali hatályú felmondását is a Munka törvénykönyve alapján.

Megvalósíthat-e bűncselekményt az orrtúrás? (Hosszas gondolkodás.) A Btk. 227. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint becsületsértés vétségét követi el az, aki nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. Vagyis ha valaki nagy nyilvánosság előtt ily módon demonstrálja, hogy én egy takony vagyok, jöhet a feljelentés (azaz magánindítvány). Számtalan jobb példát is hozhatnánk normák közötti átfedésre: az a munkáltató, aki megfelelő biztosítás nélkül küldi fel szakképzetlen dolgozóját a magasba munkát végezni, számtalan normát sérthet meg egyszerre: erkölcsit, munkaügyit, büntetőjogit.

Mindezeket fontos tudnunk, amikor feljelentés megtételét fontolgatjuk. Van a társadalmi együttélés normáinak olyan fokú megsértése, aminek láttán az én zsebemben is kinyílik a bicska, mégsem bűncselekmény. Azt szoktuk mondani, ez legfeljebb a disznóság vétségét meríti ki. A büntetőjogban az a szép, hogy életünk minden mozdulatáról megállapítható, megvalósít-e bűncselekményt vagy sem. Számtalan feljelentő szinte szó szerint beleőrül abba, hogy a hatóságok nem járnak el a disznóság vétsége miatt. Amíg a disznóság vétségét a jogalkotó nem rendeli büntetni a Büntető törvénykönyvben, addig nincs mit tenni. Már az ókori rómaiak is megmondták, nullum crimen sine lege… (vagyis „nincs bűncselekmény törvény nélkül”)

JÖN: Hogyan ne olvassuk a Btk-t! – jövő csütörtökön!

Hol tegyek feljelentést?

BüntetőjogÉSZ on 2021.01.28.

Sokan kérdik tőlem, hol érdemes feljelentést tenni, hogy foglalkozzanak az üggyel. A büntetőeljárási törvény szerint feljelentést az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál lehet tenni, a feljelentést más hatóság és a bíróság is köteles fogadni, és azt a nyomozó hatóságnak, illetve az ügyészségnek megküldeni.

Kezdjük talán a más hatóságokkal. Sokféle hatóság van: központi államigazgatási hatóság, önkormányzati hatóság, szakhatóság. A hatóságoknál jogászok és a jogban jártas más szakemberek dolgoznak, mégsem tanácsolom, hogy bekopogjunk például egy mezőgazdasági szakhatósághoz csődbűncselekmény miatti feljelentésünkkel. Nem becsülöm le a más hatóságoknál dolgozó kollégákat, de pestiesen szólva, én is pilláznék, mint pocok a lisztben, ha valaki – mondjuk – nukleáris termékek nemzetközi importigazolásához szükséges szakhatósági állásfoglalás kialakítása iránti kérelemmel találna meg. Hogyhogy, kérdi ilyenkor barátom, hiszen jogász vagy és a jogásznak ismernie kell a törvényeket. Te meg szemészorvos vagy és mégsem vállalsz vakbélműtétet – vágok vissza. (Igazából kőműves.) Egyébként a szakhatóságoknál tett feljelentés is eljut végül a hatáskörrel és illetékességgel bíró nyomozó hatósághoz, idő kérdése az egész.

Hatóságnál akkor érdemes feljelentést tenni, ha a bűnügynek egyébként is van kapcsolódó hatósági szála. Példának okáért, ha valaki azt észleli, hogy ártalmas élelmiszert hoztak forgalomba, amely tömegesen veszélyezteti a fogyasztók egészségét, érdemesebb a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH) fordulni, mint feljelentéssel élni a helyi rendőrkapitányságon. A NÉBIH-nek ugyanis megvannak a szakemberei ahhoz, hogy az ártalmas élelmiszert gyorsan bevizsgálja és kivonassa a forgalomból, majd a feljelentést a már rendelkezésre álló bizonyítékokkal megküldje a rendőrségnek. Ezzel szemben, ha a romlott élelmiszer miatt a rendőrséget keressük, időt veszítünk, a rendőrség ugyanis nyomozást rendel el, kutatást és lefoglalást végez, igazságügyi szakértőt rendel ki, így a termék még sokáig forgalomban maradhat.

Nézzük a nyomozó hatóságokat. Kik ők és mikor érdemes hozzájuk fordulni? Általános nyomozó hatóság a rendőrség (pl.: Nemzeti Nyomozó Iroda, Budapesti Rendőr-főkapitányság, megyei rendőrfőkapitányságok, kerületi és járási rendőrkapitányságok); de bizonyos bűncselekmények esetén a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi, ilyen bűncselekmény például a költségvetési csalás vagy a csődbűncselekmény. Feljelentést lehet tenni az ügyészségen és a bíróságon is. Bár az ügyészség és a bíróság kevés kivételes esettől eltekintve, nem rendel el nyomozást, hanem a feljelentést megküldi a rendőrségnek vagy a NAV-nak. Az ügyészség és a bíróság általában nagy biztonsággal eltalálja azt is, melyik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság, így a feljelentés jó kezekben landol a végén. Az itt tett feljelentés hátránya azonban az időveszteség.

Ismerek olyan feljelentőket, akik nem adják alább a Legfőbb Ügyészségnél vagy az Országos Rendőrfőkapitányságnál, a sokadik feljelentést is a legfőbb ügyésznek vagy a rendőrfőkapitánynak címezik (önérzet is van a világon), a kedvüket az sem szegi, hogy minden feljelentésük az illetékes nyomozó hatósághoz kerül a végén.

Ha olyan bűncselekmény sértettje lettünk, amit néhány perce követtek el, és esély van az elkövető gyors elfogására, értékeink visszaszerzésére, azt javallom, hagyjuk az önérzetünket, a Legfőbb Ügyészséget, az Országos Rendőrfőkapitányságot (miniszterelnököt, köztársasági elnököt, országgyűlési képviselőnket stb..), kopogjunk be az első rendőrkapitányságra, vagy hívjuk a 112-t. Késedelmet nem tűrő esetben ugyanis bármely nyomozó hatóság végezhet eljárási cselekményt.

Még egy jótanács! Ne hagyjuk magunkat továbbküldeni más kapitányságra, hivatkozzunk bátran a büntetőjogész blogra vagy a Be. 375. §-ának (4) bekezdésérére, ugyanis késedelmet nem tűrő esetben bármely nyomozó hatóság végezhet eljárási cselekményt.

JÖN:

Ius, fas, mos – avagy nem minden bűncselekmény, ami bűzlik – jövő csütörtökön!

Öt perc is nagy idő, Elemér…

BüntetőjogÉSZ on 2020.12.17.

Chuck V. Percre karikatűra (óra rablóval)

egy elvetemült bűnöző, akinek neve számtalan nyomozati iratban megjelent már, mégsem vonták soha felelősségre

VÁDIRAT

kiskorú veszélyeztetése és más bűncselekmények miatt a távollévő Chuck V Percre vádlottal szemben

Chuck V Percre

/szülte az alkalom
lakik: mindenütt otthon érzi magát/

vádlott

az elmúlt évtizedekben képes volt áldozatai bizalmába férkőzni, rendre kihasználta azt, hogy az emberek rábízzák legnagyobb értékeiket vagy gyerekük életét is. Chuck V Percre vádlottról –termete miatt – senki nem feltételezi, hogy gyorsan el tud futni, illetve gyakran tetteti a valóságosnálfiatalabbnak magát. Ezt kihasználva, társaival többezer bűncselekményt követett el, így többek között az alábbiakat:

1. vádpont

Könnyelmű Kálmán sértett hazafelé tartott, amikor eszébe jutott, hogy elfogyott otthon a kenyér. Könnyelmű Kálmán leparkolt a Naphegy téri élelmiszerbolt előtt, és Chuck V Percre hagyta a parkolóban a tulajdonát képező gépjárművet benne céges laptopjával. Chuck V Percre vádlott tisztában volt azzal, hogy az élelmiszerboltban éppen áruátvétel zajlik, illetve azzal is, hogy Könnyelmű Kálmánnak a kenyér mellett vennie kell még felvágottat, sört és talán, de nem biztosan chipset is. Chuck V Percre vádlott társa, III.Percalatt Kinyitom, feltörte a gépjárművet,és eltulajdonította a 250.000 forint értékű laptopot.

2. vádpont

Mibajlehet Mária sértett kivitte a szemetet, amikor a háza előtt összetalálkozott szomszédjával, Pletykás Petrával, aki elújságolta neki, hogy kapott a férjétől egy robotporszívót. Mibajlehet Mária is szeretett volna egy robotporszívót, ezért beugrott Pletykás Petrához, Chuck V Percre hagyva a házat.Mibajlehet Mária bízott abban, hogy a vádlott vigyáz az ingatlanra, ezért a kaput sem zárta kulcsra. A vádlott tisztában volt azzal, hogy Pletykás Petra nemcsak robotporszívót, hanem kosztümöt is kapott a férjétől, ami kicsit nagy rá, de esetleg MibajlehetMáriának felpróbálás után jól fog állni. Mibajlehet Mária sértett távollétében Chuck V Percre vádlott ismeretlenül maradt társai a házba bementek, és hat millió forint értékben tulajdonítottak el ékszereket.

3. vádpont

Legjobbszülővelismegeshet Anna a Tisza-tónál strandolt fiával, a négyéves Pistikével, aki kijelentette, utálja az otthonról hozott májkrémes kenyeret, inkább lángost akar enni. Legjobbszülővelismegeshet Anna aggódva figyelte, ahogy gyermeke sírása egyre több strandoló figyelmét vonja magára, és nem akarván zavarni a nyaralókat, elhatározta, hogy veszegy tejfölös lángost (sajt nélkül, mert azt utálja Pistike). Legjobbszülővelismegeshet Anna Chuck V Percre hagyta gyerekét a vízparton, mert a lángosos előtt mindössze egy vevő állt. Legjobbszülővelismegeshet Anna Pistike lelkére kötötte, nemozduljon el a pokrócról, amíg vissza nem tér a lángossal. Chuck V Percre vádlott azonban tudta, hogy a lángosos előtt Tan Ernő áll, aki kirándulásra hozta osztályát, és éppen harminc kakaós palacsintát rendelt (meg egy lekvárost is saját magának… és egy kávét cukor nélkül…. ja, és egy hamburgert a kolléganőnek).Pistike egy idő után a tóban úszkáló vadkacsákra lett figyelmes, akik a gyerekekkel ellentétben biztosan szeretik a májkrémes kenyeret (nemhiába hívják kacsamájkrémnek és nem gyerekmájkrémnek). Pistike a kenyeret a kacsák után vitte a tó közepére. Szerencsére a közelben lévő nyaralók kihúzták a sértettet a partra, és az időben érkező mentők sikeresen újraélesztették.

A fenti tényállás alapján Chuck V Percre vádlottat, mint különös és többszörös visszaesőt

vádolom

a Btk. 370. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés ba) pontja szerint minősülő lopás bűntettével (1. vádpont)
a Btk. 370. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő lopás bűntettével (2. vádpont) és
a Btk. 208. §-ának (1) bekezdésébe ütköző kiskorú veszélyeztetésnek bűntettével (3. vádpont).

Indítványozom, hogy a Bíróság a vádlottat ítélje börtönbüntetésre! Ha bárki találkozik a szökésben lévő vádlottal, ne hagyja magára öt percre se!

Zártan kezelve

BüntetőjogÉSZ on 2020.12.10.

Értse már meg, itt nem lehet számmal jelölt tanú

Hogyan védhetjük adatainkat, ha áldozattá váltunk vagy feljelentést tettünk?

„Tisztelt Adóhatóság! Tegnap súlyos testi sértés áldozatává váltam, kérem, szíveskedjék törölni valamennyi elérhetőségemet!”

Az adóhatóságtól ezt nem kérhetjük, a testi sértés ügyében eljáró szervektől viszont igen. És nem, nem törölnek minket minden rendszerből, mint a sci-fikben, továbbra is lesz nevünk, címünk, születési helyünk. Csak….

Ha az ember eljut oda, hogy a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést kíván tenni, érdemes átgondolni, milyen észszerű lépéseket kell megtennünk saját védelmünkben. Szerencsére ritka, hogy valakit retorzió éljen egy feljelentés miatt, de mint tudjuk, az ördög álmatlanságban szenved. A hangsúly az észszerűségen van.

Észszerű lépés lehet annak indítványozása, hogy a nyomozó hatóság, a bíróság, az ügyészség rendelje el személyes adataink zártan kezelését. Ez azt jelenti, hogy azokat csak az ügyben eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság kezelheti. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság azt is biztosítja, hogy a zártan kezelt személyes adat az eljárás irataiból se váljon megismerhetővé. A gyanúsított és védője a személyes adatainkat nem tartalmazó kivonatot kap, a személyes adatainkat tartalmazó eredeti okiratot pedig, zártan kezelve küldi meg a nyomozó hatóság az ügyészségnek, majd az ügyészség a bíróságnak. Vagyis nem mindenhonnan törölnek, csak az ügyiratból.

Adataink zártan kezelését érdemes már magában a feljelentésben kérni. Ha ugyanis olyan „profi” feljelentést teszünk, amely tartalmazza a szükséges adatokat ahhoz, hogy a nyomozó hatóság nélkülünk is lefolytassa a bizonyítást, és kihallgassa gyanúsítottként az elkövetőt, könnyen előfordulhat, hogy mire a bíróság tanúként akar kihallgatni minket, a gyanúsított már minden adatunkat ismeri az iratokból.

Mely személyes adatok zártan kezelését kérhetjük a hatóságoktól? Ilyen adatok lehetnek a nevünk, születési helyünk és születési időnk, anyánk neve, állampolgárságunk, személyazonosító okmányunk száma, lakcímünk, az értesítési címünk, a tényleges tartózkodási helyünk címe, a kézbesítési címünk illetve az elektronikus elérhetőségünk. Természetesen dönthetünk úgyis, hogy a fentiek közül csak néhány személyes adatunk zártan kezelését kérjük.

Példánk okáért, ha házastársunkat kívánjuk feljelenteni kettős házasság bűntette miatt, úgy teljesen fölösleges nevünk, születési helyünk, állampolgárságunk zártan kezelését kérni, hiszen házastársunk úgyis ismeri ezeket (a születésnapunkat meg magától elfelejti a feljelentés után.) Ha viszont volt házastársunk ellen zaklatás miatt teszünk feljelentést, akkor új címünk zártan kezelését érdemes kérni, nehogy éppen a feljelentésből tudja meg azt. És vannak esetek, amikor célszerű minden személyes adatunk zártan kezelését indítványozni; a bank kirabolt pénztárosaként a gyanúsítottnak nem kell tudni még a nevünket sem.

Előfordulhat, hogy kértük személyes adataink zártan kezelését, de az eljárás lefolytatáshoz elengedhetetlen, hogy azt például egy szakértő megtudja. Gondoljunk csak arra, ha a sérüléseinkről kell véleményt mondania egy szakértőnek, ebben az esetben – engedélyünk nélkül is – kiadhatja a hatóság személyes adatainkat a vizsgálatot lefolytató személynek.

Az emberkereskedelem áldozatai: a nemsértettek

BüntetőjogÉSZ on 2020.12.03.

Van a Btk-ban néhány bűncselekmény, amelynek frappáns elnevezése folytán az egyszeri jogalkalmazó úgy véli, soha nem lesz köze ilyen ügyhöz. Itt van a pénzmosás. Miután elpoénkodunk a mosógépből kivett ingzsebben felejtett bankjegyen, rögtön megjelenik a drogmaffia pénzét bonyolult tőzsdei műveletekkel tisztára mosó bróker képe. Pedig a legtöbb pénzmosás arról szól, hogy az elkövető kölcsönadja bankszámláját az internetes csalóknak, majd az odautalt pénzt készpénzben felveszi, és jutalékért átadja jogtalan tulajdonosának, azaz a csalónak, aki aztán illaberek…

Másik jólsikerült elnevezés az emberkereskedelem bűntette, amelyről a jeffersoni idők rabszolgapiacai jutnak eszünkben. Rabszolgák a XXI. században? Külföldön biztosan, különben nem lenne annyi nemzetközi szerződés e tárgyban. Emberkereskedelem a mai Magyarországon? Ez még sok hatósági embernek sem evidencia, dacára a kidolgozott áldozatazonosítási módszereknek, tudományos kutatásoknak, konferenciáknak, tréningeknek. (Lásd bővebben: Huszár Julianna, Windt Szandra: Szemléletformáló tréning, avagy a rendőr, az ügyész, a bíró és öt emberkereskedelmes ügy – http://ugyeszeklapja.hu/?p=2793 )

Az a feneség, hogy az emberkereskedelem áldozatai a nemsértettek. Amíg a lopás, csalás, rablás, zsarolás elszenvedői hangosan tiltakoznak legalább az elkövetés után (segítségkéréssel, feljelentéssel), addig az emberkereskedelem áldozatai maguk sincsenek tisztában sértetti mivoltukkal, sőt, sokszor tényleg nem érzik magukat sértettnek. A nyomorból prostituáltnak külföldre közvetített lány természetesnek tartja, hogy keresménye nagy részét elveszik közvetítő jutalékként, szállásdíjként, védelmi pénzként, vagy csak úgy, de még így is tud hazajuttatni valamennyit a családnak, és az otthoni parizeres zsemle helyett kint csokis croissant-t reggelizhet, így legtöbbször nem tekint magára sértettként. Míg a hatóságok és saját maga sem képes önmagát áldozatként azonosítani, addig a társadalom egy része kifejezetten cafkaként azonosítja őt. Könnyebb kurválkodni, mint kapálni, nem igaz? Csakhogy a mélynyomorban felnőtt, szüleit dolgozni sose látó embernek, akit saját rokonsága közvetít ki prostituáltnak, és akinek otthonlévő testvéreiről, netán gyerekéről kell gondoskodni, annak a kapálás nem reális alternatíva.

Vannak azok az öreg házi rabszolgák, akiket környezetük részeges, szenilis hülyeként azonosít áldozat helyett. Különben nem fordulhatna elő, hogy egy vidéki városban (figyelem, nem egy elhagyatott tanyán!) évek óta szolgaként vegetáló embert még holttá is tudtak nyilváníttatni, pedig ahhoz öt év életjel nélküli idő szükséges. Igaz, nem is volt az élet, csak még nem állt be a halál. Vagy Budapesten az elkövetők sufni-idősotthonban tartottak négy öreget, olyan embereket, akik egy korábbi életük optikájából borzadva néznének későbbi önmagukra.

Nem olyan nehéz idejutni. Elég, ha az ember mellől kihal a házastárs, kihalnak a rokonok és barátok, gyerek nincs, vagy messze külföldön él, és kell egy csipetnyi szellemi leépülés is. Néhány jó szóért eladják a lakásukat, az egyetlen jótevő, aki rájuk nézett néha, kiközvetíti őket egy rendes családhoz, ahol a nyugdíjukért cserébe kapnak szállást (a fészerben, negyedmagukkal), ételt, italt (kannásbor dögivel). Ja, hogy a nyugdíj nem fedezi a havi kosztot, kvártélyt, gondoskodást? Természetes, hogy ezen felül el kell végezni a család házimunkáját is. Nem érzik magukat rabszolgának, hisz a házat is elhagyhatják, és különben sincs hova menni. Jellemző, hogy a hatósági nagy akciót követő egy héten belül hárman visszaszöktek tartóihoz. A hivatalos szállásokon nincsen kannás bor, és olyan ijesztő az életben, hogy számlákat kell befizetni, dönteni kell számos fontos kérdésben, például mit vegyek magamnak uzsonnára. Védett ház vezetője mesélte, hogy egy külföldről hazamenekített lánynak meghaladta döntési képességét, hogy az ablak melletti ágyat vagy a távolabbit válassza.

Emberkereskedelem áldozatának azért jó lenni, mert nem kell többé dönteni semmiben, azt megteszik helyettünk. Néhány év, némi kábítószer a prostituáltaknál, olcsó bor az öregeknél, és az emberkereskedelem kiöli az emberből az embert. Ijesztő, hogy az emberkereskedelem elleni harcban csak az út elején állunk. Ijesztő, hogy ez az út végtelennek tűnik, mégis végig kell menni rajta.

Arckönyv

BüntetőjogÉSZ on 2020.11.26.

avagy a közösségi média szüli a tolvajt

ELSÔ FELVONÁS

Sértett: Ügyésznő! Panaszt szeretnék tenni rendőri mulasztás miatt. A múlt hónapban külföldön voltam, és ezalatt betörtek hozzám. A kollégáim is csak annyit tudtak, hogy szabadságon vagyok, egyedül a kertészemnek mondtam, hogy elutazom. A rendőrség nem akarja őrizetbe venni a kertészt.

Ügyész: Nos, az ügyiratok tartalmaznak egy Instagram bejegyzést Öntől, ami így hangzik: „Itt süttetem magam a Butta-Butta szigeteken három hétig, amíg ti otthon keccsöltök a latyakban. Pupákok! A szállodámnak több csillaga van, mint az égboltnak. Küldök nektek néhány nyári képet, hogy kihúzzátok tavaszig. J”

Sértett: Oké, de csak egy zárt csoportban küldtem a barátaimnak, akikben ezer százalékig megbízom.

Ügyész: A Zoltán nevű ismerőse megosztotta a képeket…

Sértett: A szemét! Gyerekkori haverom, de ha benne volt, csukják le nyugodtan!

Ügyész: A fotón, amit megosztott, van egy kitömött madár a szálloda bejáratánál: a Pepperoni paradicsommadár. Már csak tíz példány él a világon… jobban mondva kilenc, ahogy a képeket elnézem. Nos, a Zoltán nevű ismerőse emiatt osztotta meg a képeket az ornitológus baráti körével a közösségi médiában…

Sértett: Ezek madárnak néztek! Hányszor mondtam Zolikának, hagyja őket a francba! Szóval, egy ilyen ornitomókus rabolt ki!

Ügyész: Szó sincs róla! Többen közülük szintén megosztották a képeket, nem tudni, hány embernek.

Sértett: Ügyésznő, tudom, mi az a számítógépes biztonság. A képeimen nem volt ott a nevem. A luser131313 felhasználói nevet használom, amit lúzernek kell ejteni, és felhasználót jelent az informatikában.

Ügyész: Igen? Öhöm… Nos, igen… Az Ön neve valóban nem volt ott a poszton, Zoltán nevű ismerőséé viszont igen.

Sértett: Na és?

Ügyész: Ha valaki rákeres az interneten Zoltán nevére, megtalálja az Önét is. Tavaly együtt tartottak előadást a pénzemberek Úgy is én vagyok a leggazdagabb konferenciáján. Itt a fényképük és a nevük Az adózzunk tisztelettel a NAV-nak című előadásuk alatt…

Sértett: Oké, ügyésznő, de a címem nincs ott. Nem vagyok hülye!

Ügyész: A kollégái Facebook-ján talál egy csomó képet egy házibuliról…

Sértett: Ja, azt csóri beosztottaknak tartottam, mert jó fej főnök vagyok… Mondtam nekik, tegyék ki bátran, mert a címem úgysincs rajta a képeken…

Ügyész: Ez igaz, de itt egy kép a teraszáról háttérben a Messzilátó kilátóval. Itt van egy weboldal a kilátókról, ami alapján igazán nem kunszt beazonosítani. A ház iránya a kilátótól simán megállapítható az árnyékok és…

Sértett: Azt akarja mondani, hogy a betörő bejárta a környéket, hogy megtalálja a házamat?

Ügyész: Csak virtuálisan, a Google Street segítségével. Nézze csak, itt látható a kerítése. Könnyű felismerni a házibuliban készült képekről: itt az aranyozott oroszlán gyémántos szemekkel a korinthoszi oszlop tetején…

Sértett: Azanyját ennek a Guckenbergnek…

MÁSODIK FELVONÁS

Sértett: Ügyésznő! Tíz emberhez tört be hasonló módszerrel ez a mocsok, nemcsak hozzám. Nem lehetek elég hálás Önöknek, hogy megtalálták.

Ügyész: Csapatmunka volt, nagyrészt a rendőrségé az érdem…

Sértett: Nem is tudom, miért nem figyelmezteti az ügyészség az embereket, vigyázzanak jobban azokkal a képekkel az interneten. Jövő szerdán kezdődik a tárgyalás. Kiposztolom a haveroknak, jöjjenek el és tanuljanak, mert én is végig fogom ülni az egésznapos tárgyalást! Tudatni kell mindenkivel!

Ügyész: Neeeee!

Viktimológia

BüntetőjogÉSZ on 2020.11.19.

az áldozathibáztatás tana

A viktimológia – magyarul áldozattan – a bűncselekmény áldozatává válásnak a folyamatát vizsgáló tudományág, a büntetőjog segédtudománya. Hogyan is lehetne az áldozathibáztatás tana? Nem is az. Napjainkban az „áldozathibáztatás” fogalma nagyon népszerű, könnyen rásütik hatóságokra, újságírókra.Mert ki az, aki ne érezne együtt egy áldozattal? Csak egy alávaló (hatósági) ember. Könnyű eljutni odáig is, hogy ha a viktimológia tárgya az áldozattá válás folyamatának vizsgálata a sértett szempontjából, akkor ez egy eleve áldozathibáztató tudomány. Ha valaki azt vizsgálja, mikéntválik valakiből áldozat, kimondva, kimondhatatlanul azzal foglalkozik, miért válik egy ember nagyobb eséllyel áldozattá, mint egy másik, mit kellett volna másként tenni, hogy ne legyen áldozat, mi volt a sértetti közrehatás. Tessék, már megint az áldozat hibáztatásánál tartunk, annál, mit kellett volna neki másképpen csinálnia! Foglalkozzanak inkább a tettessel! Nekünk jogunk van áldozatnak lennünk, neki nincs joga tettesnek lenni!

Ez igaz. Jogom van a pénztárcámat félig kilógva a farzsebemben hordani a zsúfolt villamoson, ettől még nem válik jogosulttá a zsebtolvaj kizsebelni. Tudom, az áldozathibáztatás kontra sértetti közrehatás leginkább a szexuális bűncselekményeknél vált ki vérre menő csatát. És ebben a vitában nem is kívánok igazságot tenni. Viszont pont a viktimológia az a tudomány, ami kutatja a sértett másodlagos áldozattá válásának kérdését. Rossz hírem van. Aki sértett és éppen feljelentés megtételén gondolkodik, annak tisztában kell lennie azzal, hogy a törvény és a hatóság legjobb szándéka ellenére megeshet, hogy ismét sérül (lelkileg) az eljárás során.

Áldozathibáztatás, farkasok és birkák karikatúra

Nyugdíjas kolléga mesélte, még a rendszerváltás előtt történt. Vádat képviselt erőszakos „nemi” közösülés miatt. A vádlott gengszter módra az utcáról rángatta el a sértettet aterhelt lakásáig, ahol megerőszakolta. A vádlott a közösülést nem tagadta, azzal védekezett, hogy a fiatal lány is akarta, és kissé vaddá vált közöttük a szenvedély. A bizonyítékok a vádat támasztották alá, a sértett és a vádlott nem ismerték egymást azelőtt, a sértett éppen a szüleit várta, a cselekmény következtében nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket is szenvedett. És ekkor a vádlott mesélni kezdett arról, hogy a sértettől tudja, hány éves korában kezdett menstruálni, hogy havonta jár nőgyógyászhoz, mert erős görcsei vannak, illetve tizennyolc éves korában volt az első szexuális kapcsolata. Kollégám szívverése kihagyott. A vádlott csupa olyan dolgot tudott, amit az ember lánya csak egy bizalmas kapcsolatban mond el a másiknak. A sértett harapdálta a szájaszélét. Kollégám agyába hirtelen bevillant valami, és feltette a kérdést a vádlottnak: – Mesélt a sértett Önnek olyat is, ami nincs benne az igazságügyi orvosszakértő (nőgyógyász) szakvéleményének a leletében, ami a nyomozati iratok részét képezi? A vádlott cinikusan nevetett, és a bíró kiosztotta neki a maximumhoz közelítő büntetést.

Igen, sajnos ilyen emberek is vannak. A terhelt megtagadhatja a vallomástételt, sőt, akár hazudhat is. A sértettnek mint tanúnak igazat kell mondania. A büntetőeljárás számos jogintézményt kimunkált a sértetti jogok, az áldozatvédelem érdekében, de olyan jogintézményt még nem, ami garantálja, hogy csak feljelentést kell tennünk, és vége van az egésznek. Sértettként meg kell jelennünk tanúként a nyomozó hatóságnál, a bíróságnál. Ha a terhelt védekezik valamivel – akár arcpirító hazugsággal is – a hatóságnak azt ellenőriznie kell, meg kell dönteni az „ártatlanság vélelmét”. Fontos jogi garancia, hogy az elítéléshez bizonyítottság kell, a felmentéshez viszont nem kell a bűnösség hiánya, elég a bizonyítottság hiánya is. És valljuk be, a sértett a legjobb szándék mellett is gyakran sérül újra és újra, míg a vádlott néha akkor sem törik össze, ha elítélik.

Mindezt nem azért írtam, hogy bárkit lebeszéljek a feljelentésről, de fel kell készülni rá. Ha tudjuk magunkról, hogy sérülékenyek vagyunk, készüljünk rá előre! Vegyük igénybe szakember (ügyvéd, pszichológus, jóbarát) segítségét, jelezzük akár előre írásban a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek a bíróságnak, hogy a Be. szerinti különleges bánásmódra van szükségünk.