Zártan kezelve

Hogyan védhetjük adatainkat, ha áldozattá váltunk vagy feljelentést tettünk?

„Tisztelt Adóhatóság! Tegnap súlyos testi sértés áldozatává váltam, kérem, szíveskedjék törölni valamennyi elérhetőségemet!”

Az adóhatóságtól ezt nem kérhetjük, a testi sértés ügyében eljáró szervektől viszont igen. És nem, nem törölnek minket minden rendszerből, mint a sci-fikben, továbbra is lesz nevünk, címünk, születési helyünk. Csak….

Ha az ember eljut oda, hogy a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést kíván tenni, érdemes átgondolni, milyen észszerű lépéseket kell megtennünk saját védelmünkben. Szerencsére ritka, hogy valakit retorzió éljen egy feljelentés miatt, de mint tudjuk, az ördög álmatlanságban szenved. A hangsúly az észszerűségen van.

Észszerű lépés lehet annak indítványozása, hogy a nyomozó hatóság, a bíróság, az ügyészség rendelje el személyes adataink zártan kezelését. Ez azt jelenti, hogy azokat csak az ügyben eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság kezelheti. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság azt is biztosítja, hogy a zártan kezelt személyes adat az eljárás irataiból se váljon megismerhetővé. A gyanúsított és védője a személyes adatainkat nem tartalmazó kivonatot kap, a személyes adatainkat tartalmazó eredeti okiratot pedig, zártan kezelve küldi meg a nyomozó hatóság az ügyészségnek, majd az ügyészség a bíróságnak. Vagyis nem mindenhonnan törölnek, csak az ügyiratból.

Adataink zártan kezelését érdemes már magában a feljelentésben kérni. Ha ugyanis olyan „profi” feljelentést teszünk, amely tartalmazza a szükséges adatokat ahhoz, hogy a nyomozó hatóság nélkülünk is lefolytassa a bizonyítást, és kihallgassa gyanúsítottként az elkövetőt, könnyen előfordulhat, hogy mire a bíróság tanúként akar kihallgatni minket, a gyanúsított már minden adatunkat ismeri az iratokból.

Mely személyes adatok zártan kezelését kérhetjük a hatóságoktól? Ilyen adatok lehetnek a nevünk, születési helyünk és születési időnk, anyánk neve, állampolgárságunk, személyazonosító okmányunk száma, lakcímünk, az értesítési címünk, a tényleges tartózkodási helyünk címe, a kézbesítési címünk illetve az elektronikus elérhetőségünk. Természetesen dönthetünk úgyis, hogy a fentiek közül csak néhány személyes adatunk zártan kezelését kérjük.

Példánk okáért, ha házastársunkat kívánjuk feljelenteni kettős házasság bűntette miatt, úgy teljesen fölösleges nevünk, születési helyünk, állampolgárságunk zártan kezelését kérni, hiszen házastársunk úgyis ismeri ezeket (a születésnapunkat meg magától elfelejti a feljelentés után.) Ha viszont volt házastársunk ellen zaklatás miatt teszünk feljelentést, akkor új címünk zártan kezelését érdemes kérni, nehogy éppen a feljelentésből tudja meg azt. És vannak esetek, amikor célszerű minden személyes adatunk zártan kezelését indítványozni; a bank kirabolt pénztárosaként a gyanúsítottnak nem kell tudni még a nevünket sem.

Előfordulhat, hogy kértük személyes adataink zártan kezelését, de az eljárás lefolytatáshoz elengedhetetlen, hogy azt például egy szakértő megtudja. Gondoljunk csak arra, ha a sérüléseinkről kell véleményt mondania egy szakértőnek, ebben az esetben – engedélyünk nélkül is – kiadhatja a hatóság személyes adatainkat a vizsgálatot lefolytató személynek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük