A béke angyala: a közvetítő II.

BüntetőjogÉSZ on 2022.04.14.

mossál be tesó

gyakori kérdések a közvetítői eljárásról

(GYIK 1.) Mi az a közvetítői eljárás?

Amikor a befolyással üzérkedő ügyvéd megígéri, hogy a főügyésznél elintézi az ügyet. A közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő eljárás.

(GYIK 2.) Nekem, a sértettnek kell felkeresnem a bűnözőt ehhez?

Nem, ő úgyis fel fogja keresni Önt két börtönviselt társával. Amennyiben Ön sértettként kezdeményezi a közvetítői eljárást, és ennek törvényi feltételei fennállnak, az ügyészség feladata a gyanúsított hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

(GYIK 3.) Mi van akkor, ha a gyanúsított nem járul hozzá a közvetítői eljáráshoz?

Akkor az ügyész a rendőrséggel addig üt… A közvetítői eljáráshoz mindkét félnek hozzá kell járulnia. Ha a gyanúsított nem járul hozzá, akkor nincsen közvetítői eljárás. Ilyenkor a sértett az őt ért kárt a büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igény útján érvényesítheti, de akár polgári bíróság előtt be is perelheti az elkövetőt.

(GYIK 4.) Mi történik, ha mindketten belemegyünk a közvetítői eljárásba?

Az ügyészség végre irattárba helyezi az aktát. Közvetítői eljárás lefolytatása céljából az ügyészség az eljárást egy alkalommal, hat hónapra függeszti fel annak érdekében, hogy a gyanúsított és a sértett megegyezzenek a bűncselekmény következményeinek jóvátételéről.

(GYIK 5.) Jaj, Istenem! Még nekem kell megegyeznem azzal a brigantival? Ha csak rám néz, a végén én fizetek neki!

Jól látja, ez így van. Ne féljen, nem hagyják magára. Az ügyészség a határozatot a közvetítői eljárás lefolytatására jogosult pártfogó felügyelői szolgálattal is közli. Magát a közvetítői eljárást a pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző munkatársa, vagy a pártfogó felügyelői szolgálattal szerződésben álló ügyvéd folytatja le.

(GYIK 6.) Hogyan zajlik le egy ilyen közvetítői eljárás?

A közvetítő pénzfeldobással dönt; aki több pénzt dob föl a közvetítőnek, az nyer. A közvetítői eljárás külön törvényben (2006. évi CXXIII. törvényben) meghatározott rend alapján zajlik. A közvetítő megbeszélést tűz ki, akár többet is. A megbeszélésre elkísérheti Önt a jogi képviselője is. Ha a megbeszélés sikeres, megállapodást kötnek a gyanúsítottal.

(GYIK 7.) A megállapodás szerint a gyanúsított virítani fogja a lóvét, de mi van, ha nincs egy vasa sem?

Akkor mind a ketten megszívták. Nem feltétlenül kell pénzbeli kártérítésben megállapodniuk. Meg lehet állapodni más módon nyújtott jóvátételben is: például a gyanúsított kérjen nyilvánosan bocsánatot a sértettől, szállítsa el saját gépjárművel a sértettet az orvosi kezelésekre, segítsen a sértettnek a hétvégi bevásárlásokban. Egy nagymamakorú sértett egyszer azt kérte az őt fellökő fiatal sértettől, hogy vigye el vacsorázni egy nem túl drága étterembe…

(GYIK 8.) Hurrá! Akkor életem végéig rabszolgám lehet az a mocsok?

Hékás! Nem vagy véletlenül nagyobb szemétláda, mint az elkövető?. A megállapodásban vállalt kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe. Vagyis nem lehet olyat kérni, hogy feküdjön le a sértettel a gyanúsított, vagy engedje magát nyilvánosan megvesszőzni.

(GYIK 9.) Úgyis mindegy! A bűnözők bármiben megállapodnak, aztán úgysem teljesítik, igaz?

Az ilyen alak miért olvas büntetőjogész blogot? Ha a megállapodásban foglalt kötelezettség az eljárás felfüggesztésének tartama alatt nem teljesíthető, az ügyészség a felfüggesztés tartamát legfeljebb tizennyolc hónappal meghosszabbíthatja. Ha az elkövető a megállapodásban foglaltakat ezen idő alatt sem teljesíti, akkor az ügyészség elrendeli a büntetőeljárás folytatást, aminek a végén jól megvádolja az elkövetőt.

A béke angyala: az ügyészség I.

BüntetőjogÉSZ on 2022.04.07.

avagy mit közvetít a közvetítői eljárás?

Sokáig a büntetőeljárás igen egyszerű elve volt, hogy aki bűnös, az bűnhődjék. A terheltnek, sőt, a sértettnek ebbe vajmi kevés beleszólása volt, mondhatni semmi. Legfeljebb, ha az elkövetőnél megtalálták a sértett ellopott autóját, azt az állam nem kobozta el, hanem az eljárás vége felé nagy kegyesen kiadta a jogos tulajdonosnak. Sokszor azt adta ki, ami az autóból megmaradt, mert a lefoglalt autók akkumulátorával, kerekével (visszapillantó tükrével, felnijével, egyéb alkatrészeivel) nemigen törődött senki, azok lemerültek, leeresztettek, letörtek, lerohadtak, lelopódtak a nagy autótelepen. Egy biztos, értékesebbé nem váltak a jogerős ítéletig. (Bár pályafutásom során egyszer találkoztam ilyennel is. Egy lefoglalt Rolls -Royce hosszú éveket sínylődött a hatóság fogságában, némileg meg is feledkeztek róla. Amikor a tulajdonosa pert indított értékcsökkenés miatt, az igazságügyi szakértő megállapította, hogy a Rolls–Royce értéke a büntetőeljárás alatt nemhogy csökkent, de még másfélszeresére növekedett.

Ezzel együtt is szerencsésnek mondhatta magát az a tulajdonos, akinek gépkocsiját a tolvajnál vagy az orgazdánál megtalálták. Ha a bűnözőt kocsi nélkül „foglalták le”, akkor bizony joga volt a sértettnek beperelni az elkövetőt, és a pert nagy valószínűséggel meg is nyerte, csak hát a kártérítés börtönkeresetből levonva…nem sokat ér.

Az idők folyamán sokat változott a büntetőeljárás sértetthez való hozzáállása. A jelenlegi eljárási törvény egyenesen alapelvként mondja ki a sértettek fokozott védelmének követelményét. Emellett szélesíti az úgynevezett közvetítői eljárás lehetőségeit. Mi is az a közvetítői eljárás? A közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. Igen, nem ámítás, nem csalás! A sértett és a gyanúsított akár rendezett körülmények között kibékülhet, vagy ha azt nem is, a gyanúsított és a sértett megállapodhat abban, hogy a gyanúsított hogyan tegye jóvá a bűncselekményének következményeit.

Amikor először hallottam róla, nemigen akartam hinni a fülemnek. Egy közlekedési balesetnél még el tudtam képzelni, hogy a baleset gondatlan okozója tenyerén hordozza áldozatát; elhordja kezelésre, hozzájárul a gyógytorna költségeihez, vagy csak egyszerűen fájdalomdíjat fizet neki, de egy lopás sértettje hogyan béküljön ki az őt meglopó személlyel?

  • Csak készpénzt fogad el az úr, vagy mobiltelefont is? Utóbbi esetben egyórán belül három közül is választhat – képzeltem el egy közvetítői eljárást zsebtolvaj és áldozata között.

A kezdeti szabályozásban csak kisebb súlyú bűncselekmények esetén volt helye közvetítői eljárásnak, amikor a törvény a tevékeny megbánás után megszüntetni rendelte az eljárást, amellyel így a tettes a büntetlenséget, a sértett a kárának megtérítését nyerte.

A jelenlegi szabályozás ennél is továbblép: ma már akkor is elrendelhető a közvetítői eljárás, ha az nem eredményezi a büntetőeljárás megszüntetését, vagyis a sértett nyeresége továbbra is a bűncselekmény következményeinek jóvátétele, az elkövető viszont nem büntetlenséget, hanem nyomatékos enyhítő körülményt, ezáltal enyhébb büntetést nyer a sértett kárpótlása révén.

A közvetítői eljáráshoz az kell, hogy

– a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájáruljon,

– a gyanúsított a vádemelésig beismerje a bűncselekmény elkövetését és

– a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel várható legyen a bűncselekmény következményeinek jóvátétele és

a büntetőeljárás lefolytatásának mellőzése, vagy, hogy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel ne legyen ellentétes.

Tegyük fel, hogy a sértett maradandó fogyatékosságot szenved a testi sértés során, azonban az elkövető büntetlen előéletű, nem mellesleg a testvére, azóta kibékültek, és a testvér mindenhova (tenyerén) hordozza a sértettet, ott segíti, ahol tudja. A maradandó fogyatékosságot okozó szándékos testi sértés elég csúnya bűncselekmény, főszabályként végrehajtandó szabadságvesztés jár érte, szóba sem jöhet a büntetés elengedése, akármilyen angyal lett időközben a megtévedt bárány. Egy közvetítői eljárással viszont a sértett olyan támogatást kaphat az elkövetőtől (feltéve persze, ha mindketten akarják), ami életbiztosítás hiányában pótolhatatlan. Ugyanakkor az elkövető is nyerhet azzal, ha a szabadságvesztését nem hajtják végre a nyomatékos enyhítő körülmény miatt, hanem próbaidőre felfüggesztik.

Egy tudományos kerekasztal-megbeszélésen fölmerült a kérdés: de hol a határ? Nemi erőszak és áldozata között elképzelhető-e közvetítői eljárás? Hallottam olyan nézetet, ami ezt kizárta azzal, hogy így a következő áldozatnak készítené elő az ügyészség a terepet, de hallottam olyat is, amely azt mondta, ne legyünk farizeusabbak a farizeusoknál. Ha a szexuális erőszak áldozata nagyobb összeghez jut, azzal könnyebben tudja kezeltetni magát a poszttraumás stressztől, amire egyébként esélye sem lenne. Hogy hol van az igazság? Valószínűleg odaát…

(folytatjuk)

Általános szerződési feltételek III.

BüntetőjogÉSZ on 2022.03.30.

tisztességtelen kikötés

avagy nem minden bűntett, ami bűzlik

Az előzményekből megtudhattuk, hogy az ügyész nemcsak bűncselekményekre kapja föl a fejét és a törvénykönyveit, vannak olyan disznóságok, amelyek nem bűncselekmények ugyan, de ügyész után kiáltanak. Ilyenek a fogyasztói szerződésben alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltételek, amelyekhez a jogalkotó az ügyészségnek is osztott keresetindítási lapokat. Na de hogy is néz ki egy „tisztességes” tisztességtelen általános szerződési feltételeket tartalmazó szerződés?

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésben tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely a szerződés bármely feltételének értelmezésére a vállalkozást egyoldalúan jogosítja.

ÁSZF 79. pont: „pernyertesség esetén vádlott ügyfelek a megállapított ügyvédi díjazás kétszeresét fizetik. Bűnös ügyfeleink tudomásul veszik, hogy a pernyertesség fogalmát a Ravaszdi Ügyvédi Iroda állapítja meg az ítélet tükrében: mi az a húsz év fegyház, ha nem tiltottak el a járművezetéstől jogelvek alapján.”

Tisztességtelennek minősül az a kikötés is, amely kizárólagosan a vállalkozást jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e:

ÁSZF 123. pont: „Szolgáltató szerződésszerűnek minősítheti a teljesítést, ha a távhőszolgáltatás évente három tetszőleges hónapnál tovább nem maradt ki műszaki okokból.”

Tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a vállalkozás nem teljesíti a szerződést.

ÁSZF 213. pont: „Adósrabszolga a kölcsön törlesztését akkor is köteles megkezdeni, ha a pénzintézet azt még nem folyósította likviditási vagy egyéb okokból.”

Tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult.

ÁSZF 349. pont: „Egészségügyi szolgáltató jogosult a műtét megkezdésétől annak befejezését követő egy óra időtartamban elállni a szerződéstől, amennyiben a donorszívre külföldről jobb ajánlat érkezett.”

Tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve azt az esetet, amikor a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor.

ÁSZF 471. pont: „Amennyiben Betétes a százéves futamidő letelte előtt betéti szerződését felmondja, úgy a Pénzintézetnél elhelyezett összeget cseszheti a pénzintézet megszerzi.”

Tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg.

ÁSZF 555. pont: „Szolgáltató kizárja a kéményseprési szolgáltatás díjazásba történő, a kéményseprési szolgáltatás keretében a tető cserepezésében és lécezésben a Szédületes Kéményseprő Kft. anonim alkoholista munkatársai által okozott folytonossági megszakításokból eredő károk beszámítását.”

Tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja.

ÁSZF: 666. pont: „pénzügyi szolgáltatónak befektető felé fennálló tartozását egyoldalú nyilatkozatával az Al Capone Befektetőket Felszámoló Zrt. átvállalhatja”.

Tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét.

ÁSZF 789. pont: „Reneszánsz Freskókészítő Zrt. biztosítja, hogy megrendelőinek Utolsó vacsora című mennyezetrajzokat legalább 70 százalékban Leonardo da Vinci készíti el. A Zrt. fenntartja a jogot alvállalkozók bevonására, a Schicklgruber Bt. közreműködése esetén, ez utóbbi tevékenységéért a bt. önállóan felel”.

Tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely kizárja vagy korlátozza a fogyasztó peres vagy más jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségeit, különösen, ha – anélkül, hogy azt jogszabály előírná – kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót, jogellenesen leszűkíti bizonyítási lehetőségeit vagy olyan bizonyítási terhet ró rá, amelyet az irányadó jogi rendelkezések szerint a másik félnek kell viselnie.

ÁSZF 999. pont: „Biztosító fizetési kötelezettsége az eltulajdonított gépjármű után akkor áll be, ha Biztosított bizonyítja, hogy vádlott követte el a lopást (és legalább nyolc év fegyházbüntetést kapott érte).”

Tisztességtelennek minősül az a kikötés, amely a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.

ÁSZF 1021. pont: „Orvosi műhiba esetén Betegnek kell bizonyítani, hogy a szerződés megkötésekor a Zakkant Mentál Higiénia Kft. ügyvezetőjének beszámítási képessége megfelelt a nemzetközi standardnak.”

Ha kedves Olvasó ezekhez hasonló általános szerződési feltétellekkel találkozik, forduljon bizalommal az ügyészséghez. Ugyanakkor célszerű feltüntetni, hogy a beadvány közérdekvédelmi kérelem, mert ha beadványunkat feljelentésnek nézik, könnyen elutasíthatják bűncselekmény hiányában.

Vége.

Általános szerződési feltételek II.

BüntetőjogÉSZ on 2022.03.24.

amikor az ügyész nem sátánként, hanem kereszteslovagként jár el

Tudnunk kell, hogy a sátán szó a héberben jogi szakkifejezés, a bírósági tárgyaláson az ügyészt, a közvádlót jelenti. A szógyök jelentése az Ószövetségben: vádlóként szembenállni (Zsolt 109,6), vádolni (109,4.20.29).

Nos, az ügyész a magyar jogban nem mindig sátáni közvádló, gyakran éppen az ellenkezője, a közérdek védelmében kardot rántó kereszteslovag. Az ügyész a közérdek védelmében jár el például, amikor fogyasztóvédelmi keresetet indít vagy tisztességtelen általános szerződési feltétel miatt közérdekű keresetet nyújt be a bíróságon. Ilyenkor nem áll mögötte fegyveres közhatalmi testület, felperesként egyedül hadakozik gyakran multinacionális hétfejű sárkányok ellen.

A korábbi bejegyzésből tudjuk, hogy a Ptk. szerint általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Általános szerződési feltételeket általában olyan cégek alkalmaznak, amelyek százával kötnek szerződéseket naponta: pénzintézetek, biztosítók, távközlési szolgáltatók, egyéb nagy cégek. A bibliai hasonlatot fokozva, Dávid fogyasztó áll szemben Góliát szolgáltatóval. Sajna Góliát szolgáltatónak nemcsak az izmai duzzadnak, de ügyvédek, könyvelők hada is segítik őt. Dávid fogyasztó parittyája pedig sokszor hasznavehetetlen, amikor az ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKBEN világosan rejtve le van fektetve, hogy Góliát lándzsája ellen tilos parittyát használni.

Persze nem minden általános szerződési feltétel származik magától az ördögtől. Az általános szerződési feltételek időt spórolnak a szerződő feleknek, gyakran eszközei annak, hogy az ügyfelek azonos feltételek mellett kössenek szerződést részrehajlás nélkül. Csak hát minden szentnek maga felé hajlik a paragrafusa, és ha ráadásul a szolgáltató nem is annyira szent, akkor könnyen becsúszik az általános szerződési feltételek közé olyan passzus, amitől a fogyasztónak kinyílik a bicska a zsebében, de a bicska, mint tudjuk, a parittyánál is gyengébb fegyver.

Mitől tisztességtelen egy általános szerződési feltétel? Attól, hogy nem nekem kedvez. Évtizedekkel ezelőtt kezese voltam egy családtagom hitelszerződésének. A közjegyző közel egy óra hosszat sorolta, mi történik velem az általános szerződési feltételek szerint, ha családtagom nem fizet, higgyék el, csupa szörnyűség. Ugyanakkor egy kezes élete nem csupa móka és kacagás, ezt tudtam magam is, és bár a felsorolásban foglaltak rémisztők voltak, de egyáltalán nem tisztességtelenek.

Az általános szerződési feltétel tisztességtelen, ha a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.

Amennyiben egy általános szerződési feltétel tisztességtelen, azt nemcsak a fogyasztó támadhatja a bíróságon. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt közérdekű keresetet indíthat az ügyész is. Közérdekű kereset alapján a bíróság a tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségét az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal állapítja meg, és elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója a saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről.

Vagyis az ügyész kereszteslovagként közérdekű pallosával minden tisztességtelen sárkányfejet le tud vágni, amely tűz helyett általános szerződési feltételeket okád a gyanútlan fogyasztók felé. Ám vigyázat! Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek, így ne várjunk arra, amíg sült ügyész röpül a szájunkba…

(folytatjuk)

Általános szerződési feltételek I.

BüntetőjogÉSZ on 2022.03.17.

vese a szerződésben

avagy az ügyészség az apróbetűk mögé is belát

A büntetőjogész blog egy olyan felület, amelyen nincsenek reklámok és teljesen ingyenes.

Általános szerződési feltételek

  • A büntetőjogész blog egy olyan felület, amely teljesen ingyenes, vagyis nekem nem kerül semmibe.
  • Aki olvassa, az a blog támogatása érdekében hozzájárul, hogy nevét, személyi adatait és bankkártyáját térítésmentesen használjuk.
  • Nemo plus iuris ad alianum potest quam azaz ipse haberet, Praetor ius facere non potest, én vagyok a praetor, amit az olvasó jelen írás elolvasásával elismer.
  • Ez a blog nem minősül ajánlatnak, de visszautasíthatatlan.
  • Annak az olvasónak, aki idáig eljutott az olvasásban, három napja van arra, hogy lakását visszavásárolja tőlem becsült értékén a jegybanki alapkamattal szorozva.
  • Az olvasó jelen blogból való kilépésével elismeri, hogy az általános szerződési feltételeiket elolvasta, azt megértette.

Van egy jó hírem, meg egy rossz. A jó hír, hogy az ügyészség nemcsak büntetőjeljárással foglalkozik, hanem akár közérdekű keresetet indíthat tisztességtelen általános szerződési feltételek miatt… helyettünk is. Rossz hír viszont, hogy az ügyészség nem képes elolvasni helyettünk az úgynevezett általános szerződési felételeket.

Mi is az az általános szerződési feltétel? A Ptk. szerint általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

Amikor munkaidő után berohanunk egy bankba, vagy egy telefontársasághoz, vagy egy internetszolgáltató céghez az ügyfélszolgálatra, és a gyerek ideges, meg a párunk is ideges, mert a gyerek ideges, akkor a legkevésbé sem akarjuk hallani a következőket:

  • Kedves ügyfelünk! Húzott sorszámot, hozott ügyvédet? Nagyszerű, akkor cégünk ügyvédje és az Ön prókátora röviden megtárgyalják, milyen kondíciók mellett fizethet elő a gyerekcsatornánkra, közösen összedobnak majd egy húszoldalas szerződéstervezetet, amit könyvvizsgálónk és az Ön kedves párja majd ellenjegyez feltéve, ha addig a többi sorálló meg nem lincsel bennünket…

Ehelyett leginkább az van, hogy kiválasztunk egy szolgáltatást, az ügyfélszolgálatos pedig kinyomtat hozzá egy másféloldalas előre elkészített szerződéstervezetet, amelyet kitölt az adatainkkal, feltünteti benne a szolgáltatás tárgyát, díját, időtartamát. Legtöbbször a másfél oldal egyik sorában van egy utalás arra, hogy a tisztelt alperes felhasználó megismerte és elfogadta jelen szerződés mellékletét képező ÁSZF-t, ami nem más, mint egy telefonkönyvnyi adatot tartalmazó, legrosszabb jogi bikkfanyelven megfogalmazott általános szerződési feltételhalmaz arról, milyen jogaink jogai vannak a másik félnek.

Ehhez már nem is igen kell ügyfélszolgálat, hiszen az interneten is leokézzuk, hogy elfogadtuk annak a kedves ingyenes appnak a felhasználói feltételeit, amely elfogulatlan algoritmusok segítségével segít eldönteni, kire hasonlít legjobban újszülött csemeténk: a nagyira, anyósunkra avagy miránk, miután hozzáférést engedtünk a család összes meztelen csecsemőfotójához. Amikor aztán saját babapopsinkat látjuk viszont óriásplakátokon a „Hogyan előzzük meg a csecsemőkori ekcémát Pinduri kenőccsel”, akkor hiába reklamálunk. Hiszen aláírtuk, hogy a 143. pont értelmében fotónk anonim módon felhasználható ismeretterjesztő célokra, az 523. pont értelmező rendelkezésként pedig kitért arra, hogy anonimnak tekintendő, ha a gödrös arcocskánk és édes popsink mellé nem írják ki a nevünket, továbbá a 11.342. pont szerint ismeretterjesztő célnak minősül a tudományos igénnyel fejlesztett termékek ismertetése.

Hogy mi minősül tisztességtelen általános szerződési feltételnek, arra még visszatérünk, valamit azonban muszáj előre leszögezni: ha aláírtuk, hogy elolvastuk, megismertük és megértettük, a feltétel a szerződés részévé válik, akkor is, ha egyébként mégsem olvastuk el. Akkor is a szerződés része lesz, ha ezer oldal, és közismert, hogy mi nem fogunk ezer oldalt elolvasni. Akkor is, ha az Egyenlítőig állt a sor, ha a párunk vagy a pultos szeme villámokat szórt az idegtől, vagy ha azt hittük, abból nem lesz baj, ha nem olvassuk el, mert annyira szerettünk volna már egy olyan izét. Ha nem olvastuk, akkor ne írjuk alá, hogy olvastuk, ha nem értettük, akkor ne írjuk alá, hogy értettük, ha nem magyarázták el, akkor ne írjuk alá, hogy elmagyarázták, ha nem akartuk odaajándékozni nekik az autónkat, akkor ne írjuk alá, hogy odaajándékoztuk nekik az autónkat.

Higgyék el, azzal az ügyészség nem tud mit kezdeni, hogy aláírtunk valamit, hogy olvastuk, pedig egy frászt!

 (Folytatjuk…)

Fogyasztóidegi védelem II.

BüntetőjogÉSZ on 2022.03.10.

leveheto

vérfagyasztó fogyasztóvédelem

Barátomat, akit az előlap nélkül kiszállított mosogatógép bosszúálló viking harcossá avatott, nem nyugtatta meg a fogyasztók megtévesztése elnevezésű bűncselekmény, mert a büntetési tételt nem találta elegendőnek a kereskedelem kalózai elleni küzdelemben.

  • Mi van még? Úgy értem, mivel védi még a Btk. szegény fogyasztókat a hiénáktól?
  • Nos, ott van még a rossz minőségű termék forgalomba hozatala című bűncselekmény, alapesetben hároméves büntetési tétellel.
  • Három év börtön – nyalta meg barátom ábrándosan a szájaszélét – az már elegendő elégtétel lenne.
  • Csak sajnos, a te esetedre nem alkalmazható. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként hoz forgalomba. A te mosogatógéped viszont rendeltetésszerűen használható, a biztonsági és minőségi előírásoknak megfelel.
  • Csak nincs előlapja – jajdult föl a barátom – és így nincsenek biztonságban tőle az idegeim! Nincs más fogyasztót védő tényállás?
  • A fogyasztók érdekeit sértő bűncselekmény még a megfelelőség hamis tanúsítása, amit az követ el, aki a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt megfelelőségtanúsítási kötelezettség esetén kiállítandó megfelelőségi tanúsítványban, illetve megfelelőségi nyilatkozatban vagy megfelelőségi jelölés használatával jelentős mennyiségű vagy értékű termék megfelelőségéről valótlan adatot tanúsít.
  • Hogy mi van? Megfájdult a fejem! – jajongott a barátom.

Elnézőn mosolyogtam.

  • Nem érdemes verébre Btk-val lőni! A fogyasztók számára ott van a Békéltető Testület…
  • Én nem békülök!
  • Akkor fordulj a fogyasztóvédelmi hatósághoz, az minden kormányhivatalban található.
  • Az én problémám túlmutat az én problémámon! Egy nagyszabású, az egész társadalomra kiható probléma!
  • Kérlek szépen, a fogyasztóvédelmi hatóság úgynevezett közérdekű igényérvényesítési pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében az ellen, akinek a törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekbe ütköző tevékenységét a hatóság megállapította, és ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles körét érinti.
  • Ezt csak azért mondod, hogy az ügyészségnek ne kelljen dolgoznia!
  • Tévedsz, az ügyésznek is van fogyasztóvédelmi feladata. Az ügyész akár közérdekű pert is indíthat: a törvény szerint, ha a vállalkozás jogszabálysértő tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, és az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik, az ügyészt keresetindítási jog illeti meg. Keresetében követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a sérelmes helyzet megszüntetését és a jogsértést megelőző állapot helyreállítását. De ehhez tényleg az kell, hogy a fogyasztóvédelmi disznóság az egeket ostromolja, és sok fogyasztót érintsen, akik egyenként talán el sem mennének bíróságra. Szóval egyetlen fagyasztószekrény előlapja nem elég.
  • Nem fagyasztógép, hanem mosogatógép! Sírni fog még az állam, hogy nem ismerte föl időben az előlap nélküli mosogatógépek társadalmi gondját. Akkor fognak csak rádöbbenni, ha tömegesen irtják majd az erdőket az előlapok pótlására, de akkor már késő! Szóval nincs gyógyír a problémámra, csak az idegtépő évekig tartó pereskedés!
  • Azt mondod, interneten rendelted a mosogatógépet? Miért nem küldöd vissza határidőn belül, és rendelsz egy másikat helyette?
  • Ja, kérlek, nekem arra nincs időm!

Fogyasztóidegi védelem I.

BüntetőjogÉSZ on 2022.03.03.

fogyasztóvédelem

Van úgy, hogy a sas nem kapkod ágyúval legyek után, mert a sok lúd ugyan disznót győz, de a kicsi bors se győzi az erős Pistát, és különben is a légy jó mindhalálig. Igen, az átlagfogyasztót átlagon felül képes kikészíteni a kereskedelem, pedig tudjuk, hogy a vásárlás dopamint termel, és boltkórosnak lenni elméletileg élvezet, mert már a reklámok is képesek megfejteni az emberi lét értelmét. Körülbelül ezeket dadogta ismerősöm, akinek kiszállították megrendelt mosogatógépét, ami elvileg álmai mosogatógépe kellett volna legyen, plusz világmegváltás: mert nemcsak időt spórol meg, de gyári tartozékként szállítanak hozzá egy komplett Greta Thurnberget, hogy spóroljon energiával, vízzel, mosogatószerrel, és halotti porából is vissza lehessen forgatni mondjuk… újrahasznosított porszívónak.

A kiszállított mosogatógép papíron mindenből keveset fogyasztott, csak barátom idegeiből sokat.

  • Egy agyonreklámozott internetes cégtől rendeltem egy agyonreklámozott márkát – folytatta barátom, mikor lenyugodott kissé – és nem vártam tőle csodát, csakhogy mosogasson, mint a korábbi. Ott kezdődött, hogy hiába ikszeltem be, hogy szállítsák el a régit, a szállítócég közölte, hogy nekik nem mondta senki ezt, és ha nekik nem mondja senki ezt, akkor a Ptk. rejtett paragrafusa szerint nekik tilos felhívni azt a személyt a webáruházban, aki az elhunyt mosogatógép temetéséről illően gondoskodik, vagyis a döglött mosogatógép marad ott, ahol van; a konyhámban. A megrendelő lap meg nem bizonyíték, mert a „régi elszállítását kérem” részt bárki beikszelheti utólag is, nem igaz? Pár nap múlva, reklamációt követően ugyanazon szállítócég ugyanazon képviselője megjelent, és gond nélkül elszállította a régi mosogatógépet a mosogatómennyországba. (Remélem, odajutott szegénykém, mert garanciaidő lejártát követő öt év múlva lehelte ki csak lelkét, addig is hűségesen kitartott mellettem.)

Barátom pihegett egy kicsit, majd így folytatta:

  • Azután nagy nehezen szerelőt hívtam, (nem a szerelőhívás volt nehéz, hanem elérni azt, hogy ily csekély munkáért kijöjjön korunk víz- és villanyszerelő Einsteinje), aki beszerelte, pontosabban beépítette a mosogatógépet a konyhaszekrény-komplexumba. Beszerelés után a mosogatógép előlapját firtató kérdésemre közölte, hogy ilyet a csomagolás nem tartalmaz. Így gyanútlanul írtam egy emailt a webáruháznak, hogy sajna az előlap kimaradt a csomagolásból. Az ügyféliroda írt egy választ, miszerint elkerülte a figyelmemet, hogy ez egy beépíthető, sőt, beépítendő mosogatógép, amihez nem jár előlap. Én erre azt válaszoltam, hogy az előző gépem is beépíthető volt, mégis adtak hozzá előlapot. Az ügyféliroda megírta, hogy márpedig ehhez nem jár. Én megírtam, hogy márpedig a weboldalukon szereplő képen a mosogatógépnek van fehér előlapja. Az ügyfélszolgálat megírta, hogy az ajánlatukon látszó mosogatógép csak egy ábra, mit ábra, ábrácska, a mosogatógépek kvintesszenciája, semmiképpen nem az általam rendelt konkrét mosogatógép, hanem csak egy platoni értelemben vett mosogatógép, ami semmire nem kötelezi őket. De a termék weboldali leírása sem tartalmazta, hogy nincs előlapja – háborodtam fel emailben. Mert az köztudomású ténynek számít – zárta le a vitát az ügyfélszolgálat – hívjak asztalost a mosogatógéphez, az majd csinál nekem előlapot.
  • Drága barátom – próbáltam megnyugtatni a lefagyasztott fogyasztót – miért nem küldted vissza az interneten vásárolt terméket határidőn belül?
  • Sajnos a szerelőm csak beszerelő, és nem kiszerelő, a kiszállási díjnál csak a kiszerelési díj a szörnyűbb, különben is vért akarok, halálbüntetést, korbácsolást!
  •  Nos, aki az áru értékesítése érdekében nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős mennyiségű, illetve értékű áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, fogyasztók megtévesztése nevű bűncselekményt követ el. Az áru lényeges tulajdonsága az áru műszaki jellemzője illetve az árunak az adott célra való alkalmassága. Márpedig ha a webes hirdetésben az előlap szerepel, viszont nem szerepel az, hogy a mosogatógép beépítése külön asztalosmunkát is igényel, ahogy azt botor módon maga az ügyfélszolgálat elismerte, akkor ez az áru lényeges tulajdonsága tekintetében megtévesztő tájékoztatás. Sakk-matt.
  • Remélem, életfogytig tartó szabadságvesztés szabható ki erre a fogyasztók elleni emberiességi bűntettre!
  • Sajnos, ez csak egy két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett vétség.
  • Francba, mi van még?

(Folytatjuk…)

Álvásárló a porcelánboltban III.

BüntetőjogÉSZ on 2022.02.24.

a titkos sértett

Munkám során gyakran találkozom olyan esetekkel, amikor a sértett felismeri, hogy éppen át akarják verni, de nem dől be, így végül nem lesz károsult. A büntetőjog régóta ismeri a kísérlet fogalmát, a hatályos szöveg így fogalmaz: kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. A bűncselekmények leggyakrabban a sértett szemfülessége, ellenállása miatt maradnak meg kísérletnek, ritkában azért, mert más külső tényező zavarja meg az elkövetőt és gatyájába inába száll a bátorsága. A legritkább, amikor a tettes bűncselekmény közben megvilágosodik, és azon nyomban elvonul egy kolostorba. Ez utóbbi esetet leszámítva a törvény úgy rendelkezik, hogy a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni, vagyis akár befejezi, akár nem, elvben ugyanaz a büntetés jár neki. Miért írná a törvény az elkövető javára, hogy a sértett feketeöves karatés, és jól fültövön rúgta az erőszakos balféket?

A bírói gyakorlat viszont igenis enyhítő körülményként értékeli azt, hogy a cselekmény csak kísérlet maradt. Egy rablásnál például éveket jelenthet mínuszban a bűncselekmény elbénázása.

Nem csoda, ha számos sértett, aki ha felismeri, hogy éppen hülyének nézik, szeretné bebizonyítani, hogy az a hülye, aki mondja aki vele próbálkozik. Nézzük, mit tenne ilyenkor egy igazi mesterkém!

James Bond például hagyná, hogy az elkövető leüsse, majd amikor a röpke kábulatból tökéletes frizurával magához tér, elkötne egy autót, halálos iramban az elkövető után vetné magát természetesen a menetirány szerinti szemközti sávban, a kabrió lehajtható tetejéből eközben siklóernyőt fabrikálna, és az égből csapna le a gazemberre. Nos, ha van rá mód, inkább előzzük meg, hogy az elkövető elvigye az értékünket, mert Magyarországon komoly esélye van annak, hogy

a/ a szemközti sávban éppen dugó van,

b/ a kabrió önkényes elvételét a Btk. kevésbé tolerálja,

c/ az övbe rejthető siklóernyőt készítő készlet éppen hiánycikk

d/ az elkövető hamarabb elkölti a pénzünket, minthogy visszaszereznénk.

Jack Reacher a csaló kezét törte volna ki csuklóból, később könyöknél is, végül torkon vágta volna a gazembert. Nos, egy ilyen elhárító manőverrel valóban súlyos büntetést érhetünk el… magunknak.

Végül vegyük Jack Bauert, aki gond nélkül épülne be egy unokázós csalásokra specializált bűnszervezetbe, hogy belülről bomlassza. Ezzel csak akkor van baj, ha bomlasztás előtt bukik le a bandánk, és egy fantáziátlan ügyész esetleg nem ismeri, mit szokott tenni Jack Bauer a mi helyünkben.

Ha elég testi-lelki erőt érzünk magunkban a bűnöző lebuktatására, akkor a legjobb tanács, amit adhatok, hogy húzzuk az időt. A másik fél motivációja a pénzünk megszerzése, és a pénzünk megszerzésére bár legjobb a mai nap, de a holnap sem megvetendő. Ne mondjunk semmilyen ajánlatra se igent, se nemet, ne írjunk alá semmit, ne adjunk át semmit, de mutassunk érdeklődést! (A meg kell beszélnem a’zasszonnyal/z’urammal kifogás könnyen bejön, ha a brigantinak is van felesége/férje.) Ehhez kell némi színészi tehetség, némi hidegvér, viszont ha bejön, a nyomozó hatóság rendkívül örül neki, ha meg nem jön be, marad minden a régiben kísérleti szakban. Így ugyanis

  • esély van a tettenérésre,
  • nincs esély arra, hogy mi magunk is bűncselekményt kövessünk el, sértetté válás helyett.

Némi bátorsággal válhatunk titkos együttműködő sértetté, álvásárlás leple alatt bűncselekményt is követhetünk el, de arra is van mód, hogy egy fedett nyomozóval helyettesítsenek bennünket (feltéve, hogy csak telefonon beszéltünk az elkövetővel, vagy véletlenül van egy olyan fedett nyomozó, aki a megtévesztésig hasonlít ránk). Mindenesetre profi nyomozók fognak ügyelni arra, hogy

  • ne eshessen bántódásunk,
  • saját helyett mutatópénzt kockáztassunk,
  • minden törvényes legyen

Mielőtt önállóan akcióba lépnénk, gondoljunk a büntetőjogészre, mert így a kecske is börtönbe kerül, a káposzta is jóllakik, és az unokánknak is lesz mit mesélni.

(Vége.)

Álvásárló a porcelánboltban II.

BüntetőjogÉSZ on 2022.02.17.

etikus hacker az ágyban

avagy az etikus hacker

Vannak olyan titkosan együttműködő személyek, akik olyan titkosan működnek együtt, hogy még a rendőrség sem tud az együttműködésükről, csak amikor akciójuk végén előhúzzák virtuális flepnijüket: „állj, mindenki őrizze meg nyugalmát, etikus hacker vagyok!” Vajon feljogosít-e egy etikai blokkláncba ágyazott hackeri minősítés bűncselekmény elkövetésére?

A XXI. században a hackert misztikum lengi körül. A hacker egyfajta zseniális geek; virtuális térben lakó kívülálló, társadalomkritikát gyakorló filozófus, önmagának való kalandor, kicsit Robin Hood, kicsit Arsene Lupin, kicsit Einstein, kicsit szuperhekus, a francia ellenállási mozgalom tagja, titkos és titokzatos, kettős életet élő legenda. (Ha lány, akkor biztosan gyönyörű, ha fiú, akkor vékony, szemüveges, vagy a szobájából ki sem mozduló dagi – legalábbis ha filmben szerepel.) A hacker úgy üti be a titkos kódokat, ahogy Piedone veri be a rosszfiúk fejét. Ő nem kirakja a Rubik-kockát, hanem bentről kiindulva feltöri. Ha még etikus is, akkor Észak-Koreát is feltöri. A baj csak az, hogy ami etikus, az még nem biztos, hogy jogszerű.

Zárjuk ki rögtön az etikus hacker fogalmából azokat,

  • akik a feltört pénzintézeti informatikai rendszerből pénzt utalnak át maguknak,
  • akik lebénítják más számítógépét és pénzt követelnek az újraindításért,
  • akik intim képeket szereznek meg így,
  • akik mások üzleti, gazdasági, állami, katonai titkait lopják el,
  • akik egyszerűen kárt akarnak okozni az informatikai rendszerbe való betöréssel.

A kizárandók körébe sorolnám azokat is, akik ugyan szórakozásból törnek be egy cég rendszerébe, de később jól jövedelmező állást követelnek maguknak azért, hogy titkolják a rést a pajzson. Ezek a személyek első, második és sokadik látásra sem mások, mint bűnözők.

Kizárhatjuk az etikus hacker fogalmából azokat is, akik munkájukat végzik azzal, hogy informatikai rendszer biztonságát tesztelik. Teszik ezt főállásban, vagy az informatikai rendszer működtetőjének megbízásából, esetleg felhívására („Tessék, csak tessék, az én rendszeremet úgysem lehet feltörni!”). Az ilyen magatartás büntetőjogi megítélése egyszerű; szóba sem jöhet a büntetőjog.

Akad azonban egy szürkezóna, ami sok (jog)vitát okozott és fog okozni; nevezhetjük ezt a zónát az etikus hackelés birodalmának, ha úgy tetszik. Etikus hackerek azok, akik képességeik csillogtatásán túl, nem kívánnak semmilyen hasznot húzni, csak arra akarják felhívni a tulajdonos figyelmét, hogy hálózatát inkább bizonytalansági, mint biztonsági rendszer védi.

A törvény könyörtelenül fogalmaz: aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. De mi van, ha a hacker jót akar? Ha arra akar rámutatni, hogy az általa feltört információs rendszerben nincsenek biztonságban mások személyi adatai, pénze? Ha a rendszer sérülékenységét nem kürtöli világgá, csak a hanyag rendszergazdára pirít rá? Nincs kegyelem ekkor sem? Nem lehet előhúzni a társadalomra veszélyesség hiánya varázskártyát, mint büntethetőséget kizáró okot?

Jogászkörökben, ha valamire nincsen egyértelmű jó válasz, akkor azt szokták mondani: az eset összes körülményeit figyelembe véve lehet csak válaszolni. Az etikus hacker problémájára is az eset összes körülményeit figyelembe véve lehet csak választ adni. Persze, könnyű volna rávágni, hogy az etikus hacker jót akar, nem büntetni, hanem kitüntetni kell! De. A NASA informatikai rendszerét is fel tudták törni, vagyis a kérdést feltehetjük úgy is, milyen drága informatikai rendszer megvásárlására kényszeríthet rá egy jó hacker egy családi kisvállalkozást, ami például webshopon értékesít díszpárnákat?

Ilyen lakásban működő kisvállalkozás is tárolhat vevői személyes adatokat, nem? Akkor elvárható tőlük, hogy egy pénzintézet informatikai biztonságával rendelkezzenek? S ha már itt tartunk, egy magánlakás is tele van mások személyes adatával: barátokéval, rokonokéval, iskolatársakéval. És mit szólnánk, ha egy éjjel ott állna valaki az ágyunk fölött, és nem akarna semmi rosszat, csak rámutatni arra, hogy lakásunk zárja elavult, könnyen fel tudta törni.

És ekkor megszületne az etikus betörő fogalma…

(Még mindig folytatjuk…)

Álvásárló a porcelánboltban I.

BüntetőjogÉSZ on 2022.02.10.

álvásárlás

Hol volt, hol nem volt, még az Egyesült Óperencián is túl, vagy talán éppen ott, volt egyszer egy ember, aki olvasott valamit arról, hogy egy pizzéria alagsora pedofil hálózatot rejt, és aki pizzát rendel, igazából szerencsétlen gyerekeket rendel. Mivel egy pizzériába igen gyakran hangzik el a „kérek egy pizzát”, ebből emberünk azt a következtetést vonta le a pedofil hálózat volumenére, hogy az némi képzavarral élve, minden határon túlmutat. Az óperenciai rendőrök szemmel láthatóan passzívak maradtak a temérdek pizzát látva, ezért emberünk magához ragadta az alkalmat valamint engedéllyel tartott fegyverét, és megjelent kiszabadítani az áldozatokat a nemlétező alagsorból. Hogy az alagsor nem létezik, ezt emberünk is megértette, miután jónéhány sorozatot eresztett a padlóba. Addigra azonban a pizzafiliában szenvedő vendégkör pánikszerűen megfogyatkozott, végül emberünk kezére került bilincs, feltétként.

Ha nem is ilyen formában, de önjelölt Jason Jack James Bourne-Bauer-Bond-ok mindenütt vannak. (Atyám, minden titkos ügynök monogramja J B? Erre is kéne egy összeesküvés elmélet!) Sajnos a „magán titkosszolgálat” rejt némi veszélyt a fel nem esküdött ügynökre nézve nálunk is.

Találkoztam olyan esettel, amikor valaki egy korrupt polgármestert akart leleplezni, hozott is egy felvételt ennek bizonyítására. Továbbá felajánlotta, hogy beépül. A tényállás – a felismerhetőség elkerülése érdekében kicsit megváltoztatva – a következő volt: a polgármester a településen vállalkozni kívánó vállalkozónak valóban utalt arra, hogy fizetnie kell majd az önkormányzatnak, önkormányzati adót. Emberünk erre, mint korrupciós ajánlatra tekintve határozta el, hogy leleplezi a disznóságot, magánnyomozásba kezdett, talált is valakit a helyi kocsmában, aki azt állította, hogy jóban van a polgármesterrel. 000007-es ügynökünk az emberen keresztül pénzt ígért a polgármesternek különféle szívességekért cserébe, majd a felvételt büszkén csatolta a hatóságnak azzal, hogy kocsmai ismerőse az ajánlatot nem utasította vissza, így idő kérdése, és ő leleplezi a helyi korrupciós kiskirályt.

A felvételt meghallgatva, az derült ki, hogy az egyetlen, aki bűncselekményt követett el, az maga a mi nagyon titkos ügynökünk volt. Ő volt az, aki a polgármesternek az „emberén” keresztül pénzt ígért bizonyos szolgáltatásokért, márpedig a törvény szerint, aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűncselekményt követ el. A felvétel alapján a polgármester „embere” a jogtalan előnyt valóban nem utasította vissza, igaz, el sem fogadta, valószínűleg elgondolkozott az ajánlaton, így viszont nem követett el bűncselekményt. A polgármester, aki nem is tudott az egészről, szintén nem követett el bűncselekményt.

Pályafutásom során nem ez volt az egyetlen eset, amikor önjelölt igazságosztó próbált bűnözőket (vagy bűnözőnek vélt embereket) leleplezni oly módon, hogy maga is bűncselekményt követett el. Volt, aki kábítószert rendelt, volt, aki hamis közokiratot a saját fényképével. A jószándék ha nem is a pokolba, de a tárgyalóterembe vezetett. A bűncselekmény akkor is bűncselekmény, ha azt nem azért követjük el, hogy… hanem azért, hogy….

Ugyanakkor van egy érdekes jogintézmény a büntetőeljárásban, amit álvásárlásnak hívnak. Az álvásárlás olyan leplezett eszköz, amely ügyészi engedéllyel akár bűncselekmény elkövetésére is feljogosít. Álvásárlás keretében jogszerűen lehet vásárolni olyan dolgot, aminek vásárlása egyébként bűncselekmény lenne (lásd kábítószer), vagy olyan szolgáltatást, amely engedély nélkül szintén bűncselekmény lenne (lásd korrupciós szolgáltatás.) Hangsúlyozom, ezekhez mind ügyészi engedély szükséges!

Főszabályként az álvásárlás a fedett nyomozó feladata, vagy a nyomozó hatóság tagjáé, kivételesen azonban civilnek is lehet álvásárlásra engedélyt adni. Higgyük el, hogy ha felmerül az a végső eset, amikor civilnek kell álvásárlást engedélyezni, az ügyész és a nyomozó hatóság lába nagyon remeg. Egyrészt a civil személy személyi biztonságát szavatolni kell. Másrészt a civil nem feltétlenül ismeri a büntetőjogot illetve a kriminalisztikát, így – szemben egy fedett nyomozóval – fogalma sincs arról, hogy ha az ügyészi engedélyben szereplő kábítószer helyett az engedélyben nem szereplő anyagot, vagy tiltott teljesítményfokozó szert akarják rásózni, megveheti-e azt vagy sem. Harmadrészt vállalnia kell, hogy a hatóság ellenőrizni fogja az álvásárlás érdekében tett minden lépését.

A fedett nyomozó ugyanis érdek nélkül hajtja végre a feladatát, nem lesz kevesebb a fizetése, ha nem sikerül bizonyítékot szereznie, és nem lesz több, ha sikerül. Vagyis az általa szerzett bizonyíték hitelesebb lesz. Ezzel szemben egy civilnél ezt sokkal nehezebb megítélni, mert mi van, ha azért akarja csőbe húzni a polgármestert, mert az nem akarja csökkenteni az önkormányzati adóját? Vagy mi van, ha az egyik kábítószerkereskedő banda akarja álvásárlással kiiktatni a konkurens kereskedőt?

Az élet hozhat olyan meglepetést, hogy valaki valamilyen jogtalan dologra kíván rábírni minket, ha késztetést érzünk ennek leleplezésére, ne mondjunk se igent, se nemet, azonban mielőtt titkos ügynökként akcióba lépnénk, azt ajánlom, amit a gyógyszerreklámokban, kérdezzük meg orvosunkat, gyógyszerészünket, ügyészünket, nyomozótisztünket….

(Folytatjuk…)