Magánvád, magánügyész

Magánvádas ügyekben a sértett képviseli a vádat

„……A semmiségi panasz azonban alaptalannak találtatott, mert a törvényszék által valónak elfogadott tényállás szerint vádlott F. K. főmagánvádló ellen „haszontalan ember” meggyalázó kifejezést használt, ez pedig bűncselekmény tényálladékát állapítja meg. (1902. jun. 25. 6160.)”

Az 1900-as évek elejének kúriai döntvényeit böngészve, elmerengtem azon, milyen szerencsés kor, amelyben ilyen volt a becsületsértés. A kúriai döntvénytárban találkoztam olyan üggyel is, ahol a „tényálladék” körülbelül így hangzott: a postamester semmi, annyi sem, amennyinek látszik. Ma az interneten elkövetett virtuális lincselések korában lenne-e olyan ember, aki becsületében csorbítva érezné magát a haszontalan jelző miatt? Vajon lenne-e bíróság a „te anyád, én anyám, mi anyánk” idején, aki bűnösnek mondana ki valakit becsületsértés vétségemiatt, mert valakiről azt állították, hogy még annyi sem, amennyinek látszik.

Malacka és a levéltitok sértés

Becsülete mindenkinek van, de a becsületsértésre nem egyformán reagál mindenki. Az egyik oldal Esterházy Péter híres bon mot-ját követi: egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá.

A másik oldalt kevésbé irodalmi stílben ismerősöm képviseli: nem zörög a haraszt, ha nem rázza a paraszt, vagyis meg kell torolni minden harasztrázást.

A becsületsértés bűncselekmény. Nem tudok választ adni a kérdésre, tegyünk-e feljelentést vagy sem. Sőt, a törvényhozó sem tud választ adni erre, ezért a becsületsértés csak magánindítványra büntethető; azaz a sértettnek ki kell nyilvánítania, hogy kívánja az elkövető megbüntetését.Sőt! Vannak magánindítványra büntethető bűncselekmények, ahol az eljárást a hatóság a magánindítvány megtételét követően önjáró módon lefolytatja, de a becsületsértés nem ilyen. Ha tehát feljelentést teszünk, azzal kell számolnunk, hogy becsületsértés esetén a vádat főszabályként a sértett képviseli. Ilyen ún. magánvádas bűncselekmény még a könnyű testi sértés, a magántitok megsértése, a levéltitok megsértése, a rágalmazás, a kegyeletsértés vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése.

Jó, jó, de ha a tettes ismeretlen, magánnyomozót még csak-csak találok, de honnan vegyek magánügyészt?

Előszöris, ha ismeretlen tettes sértegeti becsületünket, úgy a bíróság nyomozást rendel el, amit a rendőrség folytat le. Másodszor bár magánügyész nem létezik, annak viszont nincs akadálya, hogy a vádlói feladatunkat ügyvéd vegye át tőlünk. Annak sincs akadálya, hogy a vádat jogvégzettséggel nem rendelkező sértett maga képviselje magánvádlóként. Aki nézte például a JAG – Becsületbeli ügyek-et, annak nem okozhat gondot az ügyészkedés, ahogy az operálás sem a Vészhelyzet nézőinek.

Egyre viszont felhívom a figyelmet! Ha a vállalati buli nagy nyilvánossága előtt piszok kollégánk anyukánkat Kína tartományi jogú városának szexmunkára is kész táncosnőjének feltételezte, ott a helye a bíróságon. Ha viszont ugyanezen bulin mi magunk ugyanezen kollégának válaszként a férfi elsődleges nemi jellegéhez tartozó szerv kulináris jellegű rendszeres élvezetében rejlő szokásokat tulajdonítottunk, akkor könnyen lehet, hogy a bíróságon mi is az első sorban fogunk ülni, és nem azért, mert onnan jobban látni. Kölcsönösen elkövetett becsületsértés esetén ugyanis a vádlott a magánvádló ellen vádat emelhet,viszonvádnak az ügydöntő határozat meghozataláig van helye, abban az esetben is, ha a magánindítvány előterjesztésének határideje lejárt.

És ebben az esetben nem az lesz a bírósági eljárás tétje, ki mondta előbb a másikra azt a bizonyos dolgot…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük