Magánindítvány Archívum - Büntetőjogész

Magánvád, magánügyész

BüntetőjogÉSZ on 2020.11.05.

Rád is azt mondták hogy annyi vagy amennyinek látszol- karikatúra

Magánvádas ügyekben a sértett képviseli a vádat

„……A semmiségi panasz azonban alaptalannak találtatott, mert a törvényszék által valónak elfogadott tényállás szerint vádlott F. K. főmagánvádló ellen „haszontalan ember” meggyalázó kifejezést használt, ez pedig bűncselekmény tényálladékát állapítja meg. (1902. jun. 25. 6160.)”

Az 1900-as évek elejének kúriai döntvényeit böngészve, elmerengtem azon, milyen szerencsés kor, amelyben ilyen volt a becsületsértés. A kúriai döntvénytárban találkoztam olyan üggyel is, ahol a „tényálladék” körülbelül így hangzott: a postamester semmi, annyi sem, amennyinek látszik. Ma az interneten elkövetett virtuális lincselések korában lenne-e olyan ember, aki becsületében csorbítva érezné magát a haszontalan jelző miatt? Vajon lenne-e bíróság a „te anyád, én anyám, mi anyánk” idején, aki bűnösnek mondana ki valakit becsületsértés vétségemiatt, mert valakiről azt állították, hogy még annyi sem, amennyinek látszik.

Becsülete mindenkinek van, de a becsületsértésre nem egyformán reagál mindenki. Az egyik oldal Esterházy Péter híres bon mot-ját követi: egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá.

A másik oldalt kevésbé irodalmi stílben ismerősöm képviseli: nem zörög a haraszt, ha nem rázza a paraszt, vagyis meg kell torolni minden harasztrázást.

A becsületsértés bűncselekmény. Nem tudok választ adni a kérdésre, tegyünk-e feljelentést vagy sem. Sőt, a törvényhozó sem tud választ adni erre, ezért a becsületsértés csak magánindítványra büntethető; azaz a sértettnek ki kell nyilvánítania, hogy kívánja az elkövető megbüntetését.Sőt! Vannak magánindítványra büntethető bűncselekmények, ahol az eljárást a hatóság a magánindítvány megtételét követően önjáró módon lefolytatja, de a becsületsértés nem ilyen. Ha tehát feljelentést teszünk, azzal kell számolnunk, hogy becsületsértés esetén a vádat főszabályként a sértett képviseli. Ilyen ún. magánvádas bűncselekmény még a könnyű testi sértés, a magántitok megsértése, a levéltitok megsértése, a rágalmazás, a kegyeletsértés vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése.

Jó, jó, de ha a tettes ismeretlen, magánnyomozót még csak-csak találok, de honnan vegyek magánügyészt?

Előszöris, ha ismeretlen tettes sértegeti becsületünket, úgy a bíróság nyomozást rendel el, amit a rendőrség folytat le. Másodszor bár magánügyész nem létezik, annak viszont nincs akadálya, hogy a vádlói feladatunkat ügyvéd vegye át tőlünk. Annak sincs akadálya, hogy a vádat jogvégzettséggel nem rendelkező sértett maga képviselje magánvádlóként. ~~Aki nézte például a JAG – Becsületbeli ügyek-et, annak nem okozhat gondot az ügyészkedés, ahogy az operálás sem a Vészhelyzet nézőinek~~.

Egyre viszont felhívom a figyelmet! Ha a vállalati buli nagy nyilvánossága előtt piszok kollégánk anyukánkat Kína tartományi jogú városának szexmunkára is kész táncosnőjének feltételezte, ott a helye a bíróságon. Ha viszont ugyanezen bulin mi magunk ugyanezen kollégának válaszként a férfi elsődleges nemi jellegéhez tartozó szerv kulináris jellegű rendszeres élvezetében rejlő szokásokat tulajdonítottunk, akkor könnyen lehet, hogy a bíróságon mi is az első sorban fogunk ülni, és nem azért, mert onnan jobban látni. Kölcsönösen elkövetett becsületsértés esetén ugyanis a vádlott a magánvádló ellen vádat emelhet,viszonvádnak az ügydöntő határozat meghozataláig van helye, abban az esetben is, ha a magánindítvány előterjesztésének határideje lejárt.

És ebben az esetben nem az lesz a bírósági eljárás tétje, ki mondta előbb a másikra azt a bizonyos dolgot…

Magánindítvány

BüntetőjogÉSZ on 2020.10.08.

Magánindítvány, azaz magán az indítványozás sora. Bűncselekmények, amelyeknél csak mi léphetünk

Sokáig úgy tűnt, van valami elemi igazságosság a Talio-elvben, azaz a „szemet szemért, fogat fogért” büntetésben. Lépjünk túl azon, arányos büntetésnek számít-e, hogyha egy félszemű kinyomja egy kétszemű egyik szemét, akkor ki kell tolni az ő maradék fél szemét is. A kérdés elintézhető úgy is, vigyázzanak fokozottan a félszeműek azzal a szemkitologatással. A Talio-elv nem a szemek és fogak átváltási arányán bukott meg. Kezdetben a sértettnek magának kellett érvényt szerezni a Talio-elvnek, később a hatalom rájött, nem üzlet, ha mindenki kezébe veszi az igazságszolgáltatást, mert az könnyen generációkon átívelő önbíráskodásokhoz vezet. Jobb az igazságszolgáltatást egy kézben tudni, így kialakult az állam kizárólagos büntetőjogi igénye.

Az ipari forradalom nemcsak az autók futószalagon való gyártását hozta el, hanem az ítéletekét is, az autógyárak mellett kialakultak az ítéletgyárak, amelyeket mai napig bíróságoknak hívunk. A gyáripar varázsa a szabványosításban rejlett, attól működött jól, hogy a futószalagról egyforma T-modellek kerültek le, véletlenül sem volt az egyiknek három, másiknak öt kereke, legfeljebb színük és felszereltségük változott. Hasonló igények merültek föl az ítéletgyárakban is, szabványosítani kellett nemcsak magát az eljárást, hanem a büntetéseket is. Amíg a gépjárművek szabványainak mértékegysége lóerő és köbcenti lett, a büntetések szabványainak mértékegységévé az idő vált. A szemet szemért, fogat fogért elv átalakult börtönéveket a szemért elvvé.

Van abban valami megtisztelő, hogy ha valaki kinyomja a szememet, az nemcsak nekem fáj, hanem az államnak is. A megtiszteltetést persze az emberek legfeljebb addig érzik, amíg rá nem jönnek, hogy az államnak sokszor magas a fájdalomtűrő küszöbe. Például ha az elkövető büntetlen előéletű, beszámítási képessége közepesen korlátozott, és azt állítja, hogy egymaga gondoskodik beteg, öreg szüleiről, előfordulhat, hogy a szemem világa legfeljebb felfüggesztett szabadságvesztést ér, míg ha az elkövető visszaeső ellenszenves fráter, akkor öt év végrehajtandó börtönt is kaphat.

A jogtudósok persze sokat gondolkoztak azon, fel kell-e lépnie az államnak minden esetben gáncsnélküli lovagként, ha valakit büntetőjogi sérelem ért. Egységes álláspont, hogy nem, így a büntetőjogban kialakult az úgynevezett magánindítvány és a magánvád intézménye.

Foglalkozzunk most csak a magánindítvánnyal. Ez lényegében azt jelenti, hogy az állam egy tapodtat sem lép, amíg maga a sértett nem kéri nyilatkozatával az elkövető megbüntetését. Példának okáért hiába is tennének feljelentést felháborodott anyukák, hogy felnőtt, cselekvőképes fiacskájukat rendszeresen zaklatja egy nő. Ameddig a felnőtt fiúcska nem tesz magánindítványt a nő ellen, addig a nyomozó hatóság nem rendel el zaklatás miatt nyomozást még akkor sem, ha a nő addig zaklatja a fiúcskát, amíg az végül feleségül nem veszi.

Főszabályként magánindítvány szükséges az alábbi esetekben a büntetőeljárás megindításához:

könnyű testi sértés,
szexuális kényszerítés,
szexuális erőszak,
szeméremsértés,
kapcsolati erőszak,
önrendelkezési jog megsértése
magánlaksértés,
zaklatás,
magántitok megsértése,
levéltitok megsértése,
kiszolgáltatott személy megalázása,
rágalmazás,
becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése
becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala
becsületsértés,
kegyeletsértés,
a lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója,
szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

Hogy nézzen ki egy magánindítvány? Igazából nincsen konkrét formához kötve,

de van határideje; attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.

Előfordulhat olyan eset, amikor csak a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető. Ilyen eset például, ha a sértett szomszédja észleli, hogy a sértett lakását feltörték és kirámolták, feljelentést tesz, majd a nyomozás során derül ki, hogy a sértett fia volt a tettes. Ilyen esetben csak a sértett magánindítványára büntethető az elkövető, vagyis a sértett eldöntheti, kívánja-e a beste kölke megbüntetését, vagy belenyugszik, hogy a gyerek előre dézsmálja az örökséget.

Másik ilyen eset lehet, ha a súlyos testi sértés miatt hivatalból indult nyomozás során az igazságügyi szakértői véleményből derül ki, hogy a sérülés nyolc napon belül gyógyuló, azaz „csak” könnyű testi sértés, ekkor be kell szerezni a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát.

A magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos, és nem vonható vissza. Ha több személy követ el sérelmemre magánlaksértést, köztük a szomszédom fia, nem mazsolázhatok, azaz nem mondhatom azt, hogy mindenkivel járjanak el, csak a szomszéd fiúval szemben ne, mert őt egyébként cuki baba korától ismerem. És ha a magánindítványt megtettem, hiába könyörög a szomszédasszony, azt nem vonhatom vissza többé.

Önvédelmi lecke zaklatók ellen

BüntetőjogÉSZ on 2020.10.02.

(Kriminal Do – sárga öves fokozat)

Bár sokszor a zaklató tűnik zaklatottabbnak, az igazi áldozat mégis az, akit zaklatnak, vagyis a sértett. A zaklatás természetrajzából következik, soha nem tudni, meddig fajul. Legtöbbször a zaklató elunja egy idő után, de van olyan is, amikor tébollyá torzul. Hogy ne jusson el a „csakazértis szerelem” a „megmondtam én enyém leszelig”, fontos, hogy tegyünk a zaklatás ellen. Kis önvédelmi lecke kezdőknek: Kriminal Do – sárgaöves fokozat:

Alapállás: Álljunk vállszélességű terpeszbe, levegő beszív. Döntsük el magunkban, szívesen fogadjuk-e a másik rendszeres közeledését, vagy az már nem fér bele a mindennapi életünkbe, sőt, zavar, háborgat minket.

Védekező állás: Lépjünk egy rövidet hátra, levegő kifúj, felkarunk testünk előtt. Ne feljelentéssel kezdjük, kivéve, ha veréssel, megöléssel, házunk felrobbantásának kilátásba helyezésével udvarol a drága. Ne felejtsük, ha korábban udvarisasan mosolyogtunk rá, nem feltétlenül tudja, hogy mindennapi (minden órai / minden percnyi) közeledése háborgat minket. Ezt hozzuk egyértelműen tudomására, lehetőleg úgy, hogy nyoma legyen (ne, ne az arcán legyen nyoma!).

• Írjuk meg neki levélben vagy sms-ben („nem akarok találkozni veled”, „légy szíves, ne keress többet”, „ne zaklass”) vagy

• mondjuk el neki szóban, lehetőleg mások előtt, hogy ez nekünk nem jó és

• használjuk telefonunk és közösségi média felületünk tiltó gombjait.

Kezdő harcművészek gyakori hibája, hogy nem akarják megbántani a zaklatót. A „legyünk csak barátok” felszólítás nem alkalmas zaklatás kivédésére, sőt, barátok közt elfogadott szokás rendszeresen keresni a másikat. Nem, nem, nem! Ha véget akarunk vetni a zaklatásnak, elsősorban magunkra kell figyelemmel lennünk, hacsak udvariasságból nem akarunk férjhez menni hozzá, vagy udvariasságból nem akarjuk elvenni feleségül.

Az elutasítás legyen egyértelmű, és irányuljon minden kapcsolat megszakítására, ha van erre lehetőség. Ez nyilvánvalóan nehéz munkatársi viszony, közös gyerek, közös cég esetén. Azonban ilyen esetben is világosan meg kell húzni a határt. Munkahelyi zaklatót például lehetetlen elsőre arra kötelezni, váltson munkahelyet, azt azonban egyértelművé kell tenni, hogy a magánjellegű közeledéséből (értsd vacsorameghívás, tapizás, stb…) nem kérünk.

Támadó lépés: Ha a védekezésünk nem fejtette ki a hatást, nincs más hátra, tovább kell lépnünk. Tegyünk feljelentést a rendőrségen a zaklatás miatt! Nekünk kell megvédeni magunkat, más nem tud megvédeni minket, ugyanis a zaklatás úgynevezett magánindítványra büntetendő bűncselekmény. A hatóság addig nem léphet, amíg nyilatkozatunkkal nem kérjük a zaklató megbüntetését. A törvény szerint a magánindítványt más nem teheti meg helyettünk. A magánindítványnak minősülő feljelentésben írjuk le részletesen, milyen gyakran, milyen módon zaklat bennünket. Csatoljuk a bizonyítékokat (leveleit, sms-eit, e-mail-jeit, okostelefon híváslistáját, tanúink felsorolását, ki és mikor tapasztalta még, hogyan közeledik felénk.)

Haladó technikák (kék öves fokozat) Durvább zaklatás esetén (a zaklató az átlagosnál is tébolyultabb, megöléssel fenyeget, mindenkit megtalál a környezetünkben, aggasztó az előélete stb…) a feljelentésünkben kezdeményezzük a nyomozó hatóságnál, hogy tegyen előterjesztést a távoltartásra a bűnismétlés megelőzése céljából. Ez azt jelenti, hogy a feltételek fennállása esetén bíróság kötelezi a zaklatót, hogy se közvetlenül, se közvetve ne keressen velünk kapcsolatot, kerülje el a lakásunkat, munkahelyünket, vagy azokat a helyeket, ahol a zaklató által is ismerten gyakran megfordulunk (templom, egyesület, orvosi rendelő). A távoltartást mi magunk is kezdeményezhetjük a bíróságon, azonban a bíróságnak be kell szerezni az ügyiratokat a rendőrségtől, és ez némi időveszteséget jelent. Távoltartást nemcsak feljelentésben lehet kezdeményezni, hanem bármikor a nyomozás során, ha időközben durvulna el a helyzet. Készüljünk fel, hogy a zaklatónk nemcsak tőlünk nem fogadja el a nemet, hanem a rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól sem. Ha továbbra is zaklat, ezt rögtön jelezzük a hatóságoknak. A gyanúsítást vagy távoltartást követő további zaklatás megalapozhat súlyosabb kényszerintézkedéseket, akár letartóztatást is. Próbáljuk meg a további zaklatást is dokumentálni (elmenteni az sms-eit, e-mailjeit, lefényképezni, ahogy az utcán vár ránk. A telefonhívását nem kell fogadnunk a dokumentálás kedvéért, az elutasított hívásnak is nyoma marad.).

Hibás technikák (vissza a fehér övhöz.) Ha pestiesen szólva meg akarjuk „szívatni” az ügyészt, akkor a zaklató száz nemfogadott hívása közé szúrjunk be néhány sms-t, amelyben mi magunk hívjuk kávéházba / moziba a zaklatót. Persze ilyenkor nem az ügyésszel tolunk ki, hanem magunkkal, a bíróság fel fogja menteni őt a vád alól. A zaklatás ugyanis nem arról szól, hogy nem akkor és úgy közeledik hozzám, ahogy én szeretném, a zaklatás arról szól, hogy én egyáltalán nem akarom, hogy háborgasson. Másik hibás technika (és könnyen a másik felet hozzák ki győztesen a versenybírók), ha kifejezetten provokálom a másikat annak érdekében, hogy zaklasson és bizonyítékot szerezhessek ellene. Hacsak nem vagyunk képzett titkosügynökök, ez ránk fog visszaütni. A képzett Kriminal Do harcművészet célja nem a bosszú, hanem a zaklatás leállítása.