Büntető nyelv tan I.

„Hazaérve, a lakásomban észleltem, hogy kiraboltak.” „Cserbenhagyta a zebrán elütött, vérző áldozatát a sofőr.” „A zavartnak tűnő emberrabló azzal zsarolta a rendőröket, hogy megöli a túszokat, ha nem hoznak neki pizzát és kólát a rendőrök.” Ilyen és ehhez hasonló mondatok jelennek meg nap mint nap az írott sajtóban, vagy hangzanak el a tévében, rádióban. A hírek fogyasztói természetesen értik, miről van szó, csak a büntetőjogászok zavarodnak össze egy pillanatra. Természetesen a büntetőjogászok is hírfogyasztók, talán a magyar nyelvet is értik valamennyire, a zavar oka, hogy továbbképezték őket.

Honnan a zavar? Vegyük sorra! Aki csak lakásába hazaérve észleli, hogy kirabolták, azt biztosan nem rabolták ki. A rabláshoz ugyanis személy elleni erőszak, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés kell, esetleg az, hogy az elkövető öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezze áldozatát. Az ilyet nem a lakásba hazaérve észleli az ember. Ha otthonunkban hívatlan látogató nyomait fedezzük föl, aki távollétünkben a vendégjogot megsértve, ajándékot nem hozott, hanem vitt, akkor nyugodjunk meg, nem rablás, hanem betöréses lopás áldozatai lettünk. (Ha kedvenc szurkolói söröskorsónkat vagy annál is nagyobb értéket vitt magával, akkor természetesen nem kell megnyugodnunk, sőt, nyugodtan lehetünk idegesek is.) A lopás minősített esete, ha az elkövető egy helyiségbe, vagy ehhez tartozó bekerített helyre a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve követi el a cselekményt, vagy hamis, esetleg lopott kulcsot használ vagy felfeszíti az ajtót, ún. dolog elleni erőszakot alkalmaz. Természetesen betöréses lopás is válhat rablássá, ehhez viszont az kell, hogy a tolvajt otthon találjuk, (mármint minálunk otthon nem a tolvajnál otthon), és a tettenért tolvaj a nála lévő dolgunk megtartása érdekében erőszakot, vagy az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazzon velünk szemben. (Bár mindkettőnknek jobb, ha nem tesz ilyet.)

Nézzük a cserbenhagyást! A zebrán elütött, vérző áldozatát cserbenhagyó sofőr fura módon nem cserbenhagyást követ el, hanem segítségnyújtás elmulasztását. Professzorom annak idején úgy tanította, ha nincs senki, akit cserbenhagynék, akkor cserbenhagyást követek el, ha van valaki, akit cserbenhagytam, akkor segítségnyújtás elmulasztásában vagyok bűnös. Logikus, nem? Cserbenhagyás ugyanis akkor valósul meg, ha a közlekedési balesetben érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e. A segítségnyújtás elmulasztása súlyosabb a cserbenhagyásnál, ezt alapesetben az követi el, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van.    

A zavartnak tűnő férfi, aki túszok megölését helyezi kilátásba, ha a rendőröktől nem kap pizzát és kólát, furcsa mód se nem emberrabló, se nem zsaroló, viszont terrorcselekményt követ el, vagyis „terrorista”.

A Btk. szerint (így szerintem is), aki abból a célból, hogy állami szervet (rendőrséget) arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, személyi szabadság megsértését, emberrablást (vagy más személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt) követ el, az bizony a sajtóban még hiába volt „csak” emberrabló, mire beér a rendőrségre, terrorcselekmény gyanúsítottjává válik.

Számtalan olyan jogi szakkifejezés létezik még, amely mást jelent a büntetőjogban és mást a köznyelvben. A hűtlenséget elkövető diplomata lehet, hogy életében nem csalta meg feleségét, viszont magyar állampolgárként állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vett fel vagy tartott fenn, és ezzel Magyarország függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyeztette. Ki gondolná, hogy bélyegnek minősül a karátjelzés az aranygyűrűn vagy a hordó űrtartalmának jelzésére használt bélyegző. Sokaknak megrázó dolog az áram, és nemcsak szó szerint, hanem nyelvileg is az, mármint hogy a villamos áram bizonyos bűncselekmények esetén dolognak minősül.

Hogy a hétköznapi nyelv és a büntetőjogi nyelv nem fedi egymást, az még csak hagyján, van azonban, amikor a büntetőjogász és polgárjogász sem érti meg egymást…

(folytatjuk…)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.