Vad irat a vádirat
Ha gonosz lennék (az vagyok), azzal poénkodnék, hogy kis időre föllélegezhetnek a fociedzők, mert most legjobban mindenki a vádirat tartalmi kellékeihez ért. A vádiratról olvastam azt a hülyeséget azt a komoly tényfeltáró munkán alapuló állítást, hogy abból megrendelésre csak úgy ki lehet húzni ezt-azt.
Nos, nézzük azt a fránya vádiratot! A vádirat komoly hatású irodalmi mű, néhányan tízévet is ülnek miatta (pontosabban amiatt, amit elkövettek). Az bizonyos, hogy ügyész írja, és bíró adja ki… mármint a vádlottaknak és védőiknek. (Ha közülük valaki továbbadja jogosulatlanul harmadik személynek, az egy másik bejegyzés témája lehet.) A vádirat műfaját tekintve az ügyész szerint dokumentarista stílusban írt esszé, a vádlott szerint valóságot nélkülöző sci-fi, a védők szerint bohózat. Annyi bizonyos, hogy a bírónak a legvégén írnia kell belőle egy tudományos megalapozottságú tanulmányt, ha úgy tetszik, ítéletet. A vádirat nem tartalmaz semmilyen hangulati elemet, nincsenek benne metaforák, feltételezések, tájleírások, megszemélyesítések!
A vádirat nyomokban sem tartalmaz
- Tónit, Ádit, Barbit, de
- Fletót, Vikit, Petit és Jutkát sem,
- nem tartalmaz a bűncselekményhez nem tartozó tényeket, feltételezéseket, nem bizonyítható állításokat,
- olyan cselekményeket, amik nem bizonyíthatók vagy más büntetőeljárásban vizsgálandók,
- és olyan dolgokat sem, ami nincs felsorolva a Be-ben a vádirat tartalmáról szóló résznél.
Az ügyész a vádiratot egyenesen a bíróságra nyújtja be, senki másnak nem mutatja meg előre. A vádiratban vagy benne van valami, vagy nincs. Abból nehéz utólag kihúzni, mert ahhoz a bíróságtól kellene visszakérni.
Tudom, hogy unalmas és hosszú, de megidézem a Be-t, amiben pontosan benne van, mit kell tartalmaznia egy vádiratnak.
422. § (1) A vádirat törvényes elemei:
a) a vádlott azonosításra alkalmas megjelölése,
b) a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírása,
c) a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése,
d) az ügyészségnek a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására, vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető terhelt felmentésére vonatkozó indítványa.
(2) A vádirat az (1) bekezdésben meghatározott törvényes elemeken túl tartalmazza:
a) a vád tárgyává tett cselekményekkel, illetve részcselekményekkel összefüggő, rendelkezésre álló bizonyítási eszközök megjelölését,
b) az ügyészségnek az egyes cselekmények, illetve részcselekmények és a büntetéskiszabási körülmények bizonyításával összefüggő bizonyítási indítványait,
c) a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok megjelölését, továbbá a vádiratot benyújtó ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó rendelkezésekre való utalást,
d) az ügyészség közlendőit,
e) az ügyészség további indítványait.
(3) Az ügyészség a vádiratban indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére vagy tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri.
(4) Ha a gyanúsított személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll, és az ügyészség ennek fenntartását indokoltnak tartja, az erre vonatkozó indítványát is tartalmazó vádiratot a kényszerintézkedés lejárta előtt tizenöt nappal nyújtja be a bíróságnak.
Ráadásként még annyi – bár lehet, hogy meg fognak kövezni érte –, hogy az ügyészségen (bíróságon, rendőrségen) bizonyos személyek törvényesen is kérhetik, hogy személyes adataik ne kerüljenek bele a nyomozás irataiba vagy a vádiratba. A tanú és az egyéb érdekelt (például, aki tudtán kívül belekeveredett egy lehallgatott személlyel folytatott beszélgetésbe), kérheti adatainak zártan kezelését. Ebben az esetben a nyomozó hatóság, az ügyészség zártan kezeli az illető adatait tartalmazó iratokat, ami az jelenti, hogy az eredetit beteszi egy zárt borítékba (ha úgy tetszik, eltitkolja), a nyomozati iratba pedig kivonatot helyez el.
