Sztárnyomozók
A krimikben az a jó, hogy azt kapja az ember, amit vár. Agatha Christie-nél általában nem azt kapja az ember, amit vár, mert mindig más a gyilkos, de ha úgy vesszük, éppen azt várjuk tőle, hogy ne azt kapjuk, amit várunk, hanem valami meglepetést. Így végső soron mégis azt kapjuk, amit vártunk. Volt régen egy krimisorozat, Petrocelli címen futott. Petrocelli ügyvéd volt azzal a szexepillel, hogy minden védence szegény, szerencsétlen, ártatlan flótás volt. Így aztán Petrocelli is szegény, szerencsétlen flótás ügyvéd maradt, telkén a házát egész sorozaton át sem tudta fölépíteni, de hát éppen ezt vártuk tőle. Ha egyszer beesett volna hozzá egy ártatlan, de gazdag védenc, vagy egy szegény, de bűnös védenc, úgy egy világ dőlt volna össze a képernyőn, és bennünk. Nem beszélve arról, ha ez a védenc egy gazdag bűnös lett volna, akit Petrocelli fölmentet az esküdtszékkel jó nagy ügyvédi munkadíjért. Mennyi esélye van annak, hogy egy ügyvédnek minden védence ártatlanul megvádolt személy legyen?
De vehetjük Columbo felügyelőt is, aki külsőleg olyan szerencsétlen flótás, mint Petrocelli, csak éppen a másik oldalon, a zsaruk oldalán. Az ő szexepilje, hogy gazdag bűnösök ellen nyomoz, miközben neki egy rendes autóra sem futja (és rendes kutyára sem, sőt, rendes feleségre sem, szerintem azt is csak bekamuzza). Hihetetlen, milyen rosszul fizetik ott a gyilkossági nyomozókat, vagy ha mégsem, akkor ágrólszakadtsága mögött pia, drog vagy más pénznyelő szenvedély lehet, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat csípje meg. Columbo mindjárt belefut a tökéletes gyilkosba, így tőle azt várjuk, hogy bizonyítsa rá a bűnösségét, bizonyítsa be, milyen pökhendi, öntelt a gyilkos, aki végül maradjon alul a nyomozóval vívott logikai párbajban. Mókás lenne, ha egyszer Columbo bizonyítottság hiányában megszüntetné a nyomozást, vagy még mókásabb, ha a következő részben Petrocelli felmentetné a Columbo által elfogott embert a gyilkosság vádja alól.
Ott van Poirot felügyelő is. Tőle azt várjuk, hogy tartson egész végig bizonytalanságban a gyilkos személyét illetően, végül hívja össze az összes jelöltet, ott jól alázzon meg mindenkit, kitárogatva a titkaikat, végül leplezze le az igazi gyilkost. Fura lenne, ha az életben is így működne egy büntetőeljárás: négy-vagy öt lehetséges jelöltet egyszerre behívna egy nyomozó, és ott mindenki más előtt megsértegetné a személyiségi jogaikat, hogy az utolsó gyanúsítottként távozzon a sittre. Még furább lenne, ha Poirot a végén bevallaná, hogy fogalma sincs, ki a gyilkos, és a nyomozást ismeretlen tettesre hivatkozva felfüggesztené.
Miss Marple sem akárki. Öreg és fecseg, a legtöbb szereplőnek föl sem tűnik, hogy két pletyka között éppen nyomoz. Tőle azt várjuk, hogy rejtőzzék egy kedves szenilis néni álarca mögé. Fura lenne, ha egyszer egy ártatlan emberre mutatna rá, és Miss Marple-t vádolnák meg hamis vád vagy rágalmazás miatt, ahogy az olyan vénkisasszonyokkal gyakran megesik, akik lépten-nyomon gyilkosokba botlanak.
Végül, de nem utolsó sorban ott van maga Sherlock Holmes, aki tudományos elvek mentén nyomoz: tárgyi bizonyítási eszközöket gyűjt, analizál, deduktív módon bizonyít. Tőle azt várjuk, hogy Watson módjára alázzon meg minket, olvasókat, pirítson ránk, milyen jelek és tények kerülték el a figyelmünket. Váratlan fordulat volna, ha összekeverné a bűnjeleket, és bevallaná, hogy az elkövetőé helyett saját pipájának hamuját rögzítette a helyszínen.
Az ember könnyen rávágja mindegyik krimire, hogy marhaság, az életben nem ilyen egy nyomozó vagy nem ilyen egy nyomozás. Vagy mégis? Lehetne ezekből az alakokból igazi nyomozó, és ha igen, milyen szakterületen kamatoztatnánk a képességeiket?
Scherlock Holmes például igazán pazar helyszínelő lenne. Ők azok, akik először jelennek meg egy bűncselekmény helyszínén, megpróbálják elképzelni, mi történt, hol jött be az elkövető, hol távozott, milyen tárgyakat foghatott meg, milyen nyomokat hagyhatott hátra.
Poirotból valószínűleg remek felderítő lenne. A felderítők azok a rendőrök, akik akkor tevékenykednek, amikor még nincsen gyanúsított a láthatáron. Az ő feladatuk, hogy verziókat állítsanak fel, ki lehet elkövető, és ki zárható ki az elkövetők sorából. Szerepük a gyanúsított személyének felkutatásáig, a gyanúsításig tart. Amint van gyanúsított, átadják helyüket az úgynevezett vizsgálóknak, vagyis Columbo felügyelőnek. A vizsgáló szerepe, hogy a gyanúsítottra a legapróbb részletekig rábizonyítsa a cselekményt, próbálja megcáfolni (vagy megerősíteni) a gyanúsított védekezését.
És szegény öreg Miss Marple? Őt leginkább fedett nyomozóként tudnám elképzelni. Fedett nyomozók azok a rendőrök, akik leplezve rendőri mivoltukat, álcázva segítenek társaiknak információt, bizonyítékokat gyűjteni.
Végsősoron egész kis ütős kapitányság jönne össze ezekből a szereplőkből…
