Miranda csókja II.
Minden amerikai rendőr álmából is felkeltve el tudja szavalni Walt Whitman Fűszálak című művét a Miranda formulát, vagyis, hogy „Joga van hallgatni, bármit, amit mond, a bíróságon felhasználható Ön ellen. Joga van ügyvédhez. Ha nem engedheti meg magának az ügyvédet, az állam biztosítani fog az Ön számára. Megértette a jogait, amelyeket felolvastam? Ezeket a jogokat szem előtt tartva, kíván vallomást tenni?” Ezek a szabadversszerű költői sorok Whitman verseihez hasonlóan nagyhatásúak, előadásuk szükséges a katarzishoz, vagyis hogy a bíróság elfogadja a gyanúsított rendőrség előtt tett beismerő vallomását.
Történt egyszer, hogy egy gyanúsított két rendőrrel ült a járőrkocsiban. A rendőrök nem szóltak a gyanúsítotthoz, egymással beszélgettek arról, hogy az eltűnt kislány családja nagyon vallásos, és nem elég, hogy valószínűleg megölte valaki a kislányt, ráadásul meg nem szentelt sírban fekszik, ez Karácsony idején különösen lélekromboló a szülők számára. A gyanúsított – akinek elméjében a kegyetlenség, az érzelgősség és a transzcendenciába vetett hit egzotikus elegyet alkotott, ahogy azt a hangok is megmondták neki – a rendőröket a megölt kislány elásott holttestéhez vezette. A bíróság ezt nem fogadta el bizonyítéknak, ahogy a rendőrök vallomását sem, mert nem figyelmeztették őt a Mirandára. Hiába hivatkoztak a rendőrök arra, hogy nem is szóltak a gyanúsítotthoz, nem kérték, hogy vallomást tegyen, a bíróságot ez nem hatotta meg. A Miranda figyelmeztetés nélkül a vallomás és a tetthely szemléje „beteg fának” minősült, és mint tudjuk, az amerikai igazságszolgáltatásban a „beteg fa” csakis romlott gyümölcsöt, azaz fel nem használható bizonyítékot teremhet. Ez van. Természetesen a Miranda eset előtt is megvolt a gyanúsítottak joga a hallgatáshoz, meg az ügyvédhez is (sőt, az ügyvéd előtti hallgatáshoz is), Miranda óta azonban ezekre kifejezetten figyelmeztetni kell a gyanúsítható személyeket mielőtt azok annyit is mondhatnának, hogy justizmord.
Vajon hogy van ez a magyar büntetőeljárásban? A terhelt Magyarországon is jogosult arra, hogy a vallomástételt megtagadja, sőt, jogosult ennek ellenkezőjére is, hogy vallomást tegyen. Joga van arra is, hogy védőt hatalmazzon meg, vagy védő kirendelését indítványozza. Van egy általános jogosultsága arra, hogy a büntetőeljárással összefüggő jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon, ezen felül a törvény egészen konkrétan meghatározza, miről kell tájékoztatni a terheltet első kihallgatása előtt:
Ugyanakkor a vallomás megtagadása az eljárás folytatását nem akadályozza, és nem érinti a terhelt kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát. Ha a terhelt vallomást tesz, bizonyítékként felhasználható, amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, erre külön figyelmeztetni kell. A magyar eljárási jog nem ismeri a vallomás visszavonásának intézményét. Magyarán ha az elkövető a törvényes figyelmeztetést követően egyszer már beismerte a bűncselekmény elkövetését, azt nem annulálhatja, nem teheti utóbb semmissé. Természetesen tehet egy más tartalmú, például bűnösségét tagadó másik vallomást. Ekkor azonban lesz két eltérő tartalmú vallomása, ami a szavahihetőségének nem használ, és a bíróság eldönti, melyik vallomása áll közelebb az igazsághoz és/vagy a többi bizonyítékhoz. Természetesen a bíró az utóbbi vallomást is elfogadhatja, ha a gyanúsított alaposan meg tudja okolni, miért változtatta meg a vallomást. (– Bíró úr! A rendőr megvert! – De hiszen a beismerő vallomást ügyvédje jelenlétében tette! – Bíró úr, a rendőr az ügyvédet is megverte! – Vádlott! A beismerő vallomását a nyomozási bíró előtt is megismételte. Csak nem verte meg a rendőr a nyomozási bírót is? – Nem, Bíró Úr! A nyomozási bíró engem vert meg, ezért ismertem be nála is a bűncselekményt! – Ja, akkor mindent értek, és azt a vallomását fogadom el, hogy ártatlan, nehogy a másodfokú bíró azt higgye, hogy én is megvertem magát. Hiszen magát mindenki megveri. Mivel is vádolja az ügyész? – Súlyos testi sértéssel.)
Ismertetni kell a jogait és figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta.
Oké, itthon is joga van hallgatni, de vajon érdemes-e?
A terhelti figyelmeztetést a terhelttel a nyomozás, valamint az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárás során történő első kihallgatásakor kell közölni. Mi van akkor, ha a magyarok is megsértik Mirandát? A terhelti figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A terhelti figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe, kivéve, ha az eljárás során korábban terhelti figyelmeztetésben már részesült és a folytatólagos kihallgatása során a védője jelen volt, vagy a „romlott vallomását” a szabályszerű figyelmeztetés után is fenntartja.
(folytatjuk..)
