Mestersége: Intelligencia 4.
Szüksége van-e még rendőrre, ügyészre, bíróra a mesterséges
intelligenciának?
A mesterséges intelligencia kapcsán fölmerül a kérdés – amely egészen jövőbeni
nyugdíjazásomig gyarló módon személyes – szükség lesz-e rendőrre, ügyészre,
ügyvédre vagy bíróra, ha MI beteszi bájait bájtjait az igazságszolgáltatásba. Úgy
gondoltam, hogy a joghallgatók életét megkeserítő, úgynevezett „trükkös lopás”
tényállásával tesztelem MI-t a kérdés megválaszolásához. (A trükkös lopásról
korábban már írtunk.)
A trükkös lopás ősi tényállás, kezdetben a sértett kerékpárját kérték kölcsön
kipróbálásra az elkövetők, s miután megkapták, egyre nagyobb kört írtak le vele,
majd egyszerűen elkerékpároztak a naplementébe. Ma már inkább mobiltelefont
kérnek kölcsön a járókelőktől azzal, hogy beteg édesanyjukat akarják gyorsan
fölhívni, majd, amikor a jószívű sértett átadja, az elkövető kissé arrébb vonul
(mégiscsak személyes adat egy beteg édesanya), és hirtelen elfut vele. A
cselekmény minősítésének megítélésében az a bökkenő, hogy egyaránt utalhat
csalásra, sikkasztásra vagy lopásra.
Csalást követ el, aki jogtalan haszonszerzés miatt mást tévedésbe ejt, és ezzel kárt
okoz. Példánkban van tévedésbe ejtés, mert nincs beteg édesanya, van viszont
jogtalan haszonszerzés, mert az elkövető jutányos áron (0 Ft) jut telefonhoz, és van
kár is, mert a sértett keresztet vethet a telefonjára. Sikkasztást követ el, aki a rábízott
idegen dolgot eltulajdonítja. Mondhatnánk, a sértett az elkövetőre bízza a telefonját,
amikor átadja neki egy telefonálás erejéig, és van eltulajdonítás is, mert az elkövető
ezt követően egészen úgy tekint a telefonra, mint sajátjára. Végül a lopást az követi
el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Ez tűnik
a legkevésbé helyes megoldásnak, hiszen az elkövető szószerinti értelemben nem
veszi el a telefont, hanem azt átadják neki. Ezzel szemben ezt a magatartást szoktuk
trükkös lopásnak hívni. A tévedésbe ejtés ugyanis a telefon megszerzését, azaz
elvételét célozza annak érdekében, hogy a trükkösen elvett telefont jogtalanul
eltulajdoníthassa az elkövető.
(Csalásnál a tévedésbe ejtés folytán a sértett magát károsítja meg. Ilyen lenne, ha a
nemlétező beteg édesanyára tekintettel a sértett az elkövetőnek ajándékozná a
telefont. Sikkasztáshoz viszont az kell, hogy a „rábízás” olyan legyen, amelynek
során a sértett kikerül a birtokból, a néhány percre átadott telefon nem ilyen.)
MI teszteléséhez igyekeztem a legtömörebb kérdést megfogalmazni:
„Lopásnak, csalásnak vagy sikkasztásnak minősül-e az elkövető cselekménye, ha az
elkövető a sértett mobiltelefonját úgy tulajdonítja el, hogy az elkövető egy percre
kölcsönkéri a sértett mobiltelefonját azzal a valótlan állítással, hogy az elkövető fel
akarja hívni beteg édesanyját, majd amikor a sértett e célból az elkövető kezébe adja
a mobiltelefont, az elkövető elfut a 100.000 Ft értékű mobiltelefonnal a sértett elől,
majd a mobiltelefont, mintha a sajátja lenne, eladja a piacon?”
MI válasza:
„Ez a helyzet a megtévesztés és a tulajdon jogi aspektusait érinti. Az elkövető
valótlan állításokat használva megszerzi a mobiltelefont, ami megtévesztésnek
minősülhet. Emellett az elkövető azt is elköveti, hogy megszerzett tulajdont
jogosulatlanul megtartja, és később értékesíti, ami lopásnak minősülhet.
Az értékhatárok és az elkövetett cselekmények pontos jogi meghatározása az adott
jogrendszerre és jogszabályokra is függ. Mindenesetre a cselekmény megsérti a
sértett tulajdonjogait, és jogi következményekkel járhat az elkövető számára, például
lopás vagy megtévesztés miatt történő büntetőeljárás keretében. Javasolnám, hogy
forduljon jogi szakemberhez, aki részletesen értelmezheti az adott jogi helyzetet a
helyi jogrendszerben
Ebben az esetben az elkövető több jogi cselekményt is elkövet. Vizsgáljuk meg
részletesen:
- Megtévesztés (csalás): Az elkövető először megtéveszti a sértettet azzal, hogy
valótlan állítást tesz. Amikor azt állítja, hogy fel akarja hívni a beteg édesanyját, ez
megtéveszti a sértettet, és az elkövető így jogosulatlanul megkapja a mobiltelefont. - Lopás: Miután az elkövető a sértett mobiltelefonját jogosulatlanul
megszerezte, amikor a sértett az elkövetőnek átadja, az elkövető elszalad a
mobiltelefonnal. Ez már lopásnak minősül, mivel az elkövető jogtalanul megszerezte
a tulajdont, majd az övéként használta, és elszökött vele. - Tulajdonjog jogtalan megszerzése és megtartása: Az elkövetőnek a lopás
után továbbra is jogtalanul van birtokában a mobiltelefon, és azt úgy használja,
mintha az övé lenne, például azért, hogy eladja a piacon. Ez is jogi problémát jelent,
mivel a mobiltelefon a sértett tulajdona.
Az elkövetett cselekmények jogi következményekkel járhatnak, például
büntetőeljárás keretében. Jogszabályok és büntetések országonként eltérhetnek, így
javasolt jogi tanácsért fordulni egy helyi jogi szakemberhez, aki a konkrét helyi
jogrendszert és jogszabályokat ismeri. Az ilyen esetekben a büntetés a
cselekmények súlyosságától függ, és büntetés lehet pénzbírság vagy akár
szabadságvesztés is.”
MI válasza alapján elkövettem a kezdő fogalmazók legelemibb hibáját, nem írtam a
tényállásba elkövetési helyet. Márpedig ha az elkövetési hely nem Magyarország, és
sem az elkövető, sem a sértett nem magyar, akkor a magyar Btk. pestiesen szólva,
nem játszik, mert nincs magyar joghatóság. Ha pedig nincs magyar joghatóság, fene
tudja, melyik országban, milyen bűncselekménynek minősül az eset, ha egyáltalán a
100.000 ft-os értékre figyelemmel bűncselekmény, és nem szabálysértés. ( MI
jogosan koppintott az orromra: „jogszabályok és büntetések országonként
eltérhetnek”.) Egy : null MI-nek.
MI-ben a kellő bölcsesség is megvolt blöffölés helyett: „javasolt jogi tanácsért fordulni
egy helyi jogi szakemberhez, aki a konkrét helyi jogrendszert és jogszabályokat
ismeri”.
Egy : egy; azaz győzelem! MI szerint is szükség van még jogászokra!
Vége.
