Lakásmaffia III.

amikor tényleg szervezett a bűnözés

Láttuk, vannak bérlők, akik szívesen eladják az általuk bérelt ingatlant. Nem szervezett bűnözők, csak gátlástalan emberek. Vannak, akik magányos öregekre szállnak rá, hogy eladják ingóságaikat, végső esetben az idős ember lakását is. Az ilyenek még gátlástalanabb emberek, de ők sem „szervezett bűnözők”. Van azonban egy elkövetői kör, amelyre méltán illik a lakásmaffia kifejezés. Ennek tagjai nem kívánják a bérelt ingatlant teljes egészében eladni, „megelégszenek” a foglalóval.

A módszer a következő. A banda felhajt néhány igazán jó helyen lévő ingatlant, azt kibéreli, majd rövid időn belül meghirdeti eladásra. Természetesen a hirdetési ár a piaci ár alatt van. Fölvesznek hoszteszeket is, akik a vevőjelölteknek profi ingatlanosként mutogatják a lakást. A hoszteszek a legtöbb esetben nem tudják, hogy csalásban vesznek részt, így jobban érvényesül a meggyőző képességük. A hoszteszeknek a megbízó a lelkére köti, hogy minden vevőjelöltnek sulykolni kell: a rendkívül kedvező ár azért van, mert a megszorult eladó minél hamarabb pénzhez akar jutni, vagyis az a vevő nyer, aki a legkorábban utalja a foglaló összegét a megadott számlaszámra.

Itt jön a kérdés: vajon a vevőjelölt a nyereség hiányát veszteségként éli-e meg, avagy a veszteség hiányát nyereségként. Ha az előbbi, akkor a reménybeli vevő gondolkodás nélkül utalja a „foglalót”, nehogy mások megelőzzék. Úgy gondolja, úgysem a teljes vételárról van szó, a papírmunka meg ráér később. Az ilyen vevőjelölt – ekkor eljárásjogi szempontból már hívhatjuk sértettnek – csodálkozik, amikor megtudja, hogy mégis megelőzték, mert már legalább öten elküldték a foglalót, de az eladók nem túl finnyásak, mert továbbra sem zárják le a lehetőséget mások előtt, hogy foglalót küldjenek nekik. Ha jól megy az üzlet, a sok foglalóból összeszedik akár a lakás árának másfélszeresét is. A foglalókat természetesen azonnal külföldi számlákra továbbítják, ahol a nyomozó hatóság virtuális bottal ütheti a pénz nyomát.

Az esetek többségében a sértettek elkerülhették volna az áldozattá válást, ha a legelemibb óvintézkedéseket megteszik. (Találkoztam olyan vevőjelölttel is, aki még csak a lakást sem nézte meg személyesen, a foglalót az internetre feltett képek alapján küldte el.) Először is, a foglaló fizetése ingatlan esetében írásbeli szerződéshez kötött. Ne engedjük, hogy siettessenek! Minden esetben forduljunk ügyvédhez! Az ügyvéd beszerezi az ingatlannyilvántartásból az ingatlan adatait, megállapítja, ki a tényleges tulajdonos, elkészíti az írásbeli szerződés tervezetét, amibe beleírja a foglalót is. Nagyon valószínű, hogy már az ügyvédünk kiszűri a csalást, és nem fogja engedni, hogy elutaljunk nagyobb összeget a csalóknak.

Mi magunk is tehetünk lépéseket. Például, ha már lakásnézőben vagyunk a házban, ne sajnáljuk az időt. Csengessünk be a szomszédokhoz, a közösképviselőhöz, mutatkozzunk be, mint leendő lakó, érdeklődjük a közösköltségről, a környékről. Jó esetben, már tőlük megtudjuk, hogy a tulajdonosnak esze ágában nincs a lakást árulni, csak bérbe adta. A kis nyomozati munka – higgyék el – jobban megtérül, mint futni a pénzük után.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük