Próbálja ki Ön is ügyészként magát,

avagy a közpótmagánvádló esete az igazságszolgáltatással II. rész

A „Próbálja ki Ön is ügyészként magát” jogintézmény hatályba lépett az „Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében”. A jogintézmény valószínűleg érdekesebb lesz sok valóságshow-nál, mert míg utóbbiak a kiszavazásra építenek, addig a közpótmagánvád a beszavazásra … mármint arra, hogy ki kerülhet a vádlottak közé. Valaha a büntetőjog ún. ultima ráció, végső eszköz volt, mára úgy tűnik, a büntetőjog a vádaskodáshoz való alapvető emberi jogot testesíti meg szerte a világon. (Az Amerikai Egyesült Államokban például az utóbbi időkben nem is lehet igazi elnök, akit nem helyeznek valamilyen okból vád alá.) Legyen Ön is vádló! Legyen Ön is vádlott! Mert úgyis helyet cserélnek egyszer, csak idő kérdése.

Kezdjük az étlappal, mert étlap is van! Az étlap a rendőrség, a NAV, illetve az ügyészség internetes oldalán található, és nem ételeket, hanem különböző, közvádra üldözendő bűncselekményekben született feljelentést elutasító és eljárást megszüntető határozatokat tartalmaz. Az ember (vagy szervezet) választhat fogást az étlapról. Például: kis vesztegetést szeretnék csipetnyi költségvetési csalással fűszerezve. A nyomozó hatóság és az ügyészség megrágta már ugyan egyszer, de ha az ember (vagy szervezet) elég erőt érez, hogy megeméssze, akkor belevághat a dologba.

Az első nehézség abban a fránya személyiségi jogban rejlik, merthogy személyiségi jog is van a világon, az ügyészség meg nem olyan, hogy csak úgy kiszerkesszen valakit a honlapján névvel, címmel, foglalkozással. A határozatokat álnevesíteni kell, anonimizálni, ha úgy tetszik. Álnevesíteni pedig úgy kell, ahogy a csillag megy az égen, bocsánat, hogy ne lehessen azonosítani a feljelentettet, egyéb személyt, szervezetet. Lépjünk túl nagyvonalúan azon, hogy országunk nagyjait is feljelentik néha, és egy ilyen feljelentést elutasító határozatot nehéz úgy álnevesíteni, hogy abból ne derüljön ki a feljelentett személye. Vagy ne is lépjünk túl ezen, hanem álljon itt egy kis kvíz az álnevesítés műfajából.

A/ XY feljelentést tett hivatali visszaélés miatt egy közjogi méltóság ellen, aki hivatali helyzetével visszaélve, szándékosan nem gyakorolt kegyelmet a feljelentő unokahúgával szemben, holott a napnál is világosabb, hogy ártatlan.

B/ XY feljelentett hivatali visszaélés miatt egy hivatalos személyt, aki hivatali kötelességét megszegve, nem kérte az egyik országgyűlési képviselőjelölt mentelmi jogának felfüggesztését, így a feljelentett személyt a feljelentő orra előtt jól megválasztották országgyűlési képviselőnek.

C/ XY feljelentett egy hivatalos személyt, aki hivatali helyzetét kihasználva nem tett semmit az adatvédelmi bejelentésére, holott a napnál is világosabb, hogy A/ és B/ álnevesített határozattöredék alapján a feljelentett személyeket azonosítani lehetett.

Kérdés: kik a feljelentett személyek? A helyes megoldást beküldő személyek között két év fogházat sorsolunk ki.

Lépjünk túl, azaz lépjünk inkább tovább! Valaki feljelentést tett valaki ellen, és ezt a feljelentést véleményünk szerint a rendőség/ügyészség lustaságból, hülyeségből, elfogultságból vagy más rejtélyes okból elutasította, és ez a határozat most ott lóg a rendőrség/ügyészség virtuális hirdetőlapján közszemlére téve. Vegyünk egy extrémnek tűnő, de korántsem extrém példát.

XY feljelentése szerint ismeretlen személy lefizette az egyik megyei rendőrfőkapitányt, aki hivatali helyzetét kihasználva lehetővé tette, hogy az ismeretlen személy éjszaka belopakodjon a hullaházba, és kettesben maradjon a feljelentő elhunyt hozzátartozójával. Az ismeretlen tettes kimetszette az elhunyt férfi nemi szervét, és több nőt teherbe ejtett vele. Az ügyészség a feljelentést bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította lényegében azzal az indokolással, hogy a feljelentésben írtak a tudomány jelenlegi állása mellett lehetetlen események. (A fenti feljelentés – esküszöm – nem légből kapott, ehhez hasonlót saját szememmel olvastam, csak álnevesítettem.)

Nem ismerjük a feljelentőt, nem ismerjük a feljelentettet, de elég erőt érzünk magunkban, hogy egy kicsit az ügyészség körmére nézzünk. Először is tudnunk kell, hogy csak a hivatali vesztegetés miatt léphetünk föl felülbírálati indítvánnyal, az emberi test tiltott felhasználása miatt nem. Ugyanakkor a két feljelentett cselekmény összefüggőnek látszik. A felülbírálati indítványban arra kell rámutatnunk, hogy a határozat megalapozatlan. Tegyük föl, olvastunk valamit arról, hogy a halál beállta után a szervezet még termel spermiumokat. Lehet, hogy ezt egy horror regényben olvastuk, lehet, hogy nekrofil pornóban, az ügy szempontjából lényegtelen, mert, hogy mi számít tudományos nonszensznek, azt csak egy igazságügyi szakértő állapíthatja meg, nem az ügyészség, naugye? Viszont egy rendőri vezetőt megvesztegetni, még a tudomány jelenlegi állása mellett sem lehetetlen, így az ügyészségi határozat ebben a körben megalapozatlannak tűnik. Ha bizonyítani lehet a csonkítást, akkor a vesztegetést is könnyen bizonyítani lehet – gondolhatjuk. Vagyis a felülbírálati indítványban indítványozni kell a számunkra ismeretlen hulla exhumálását, és ha hiányzik a far… a farpofák másik oldalán lévő nemzőszerv, akkor nyert ügyünk van.

Folytassuk? Folytatjuk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.