Makarenkó és az ő pofonja
avagy a közfeladatot ellátó személy eljárása során elkövetett bántalmazás
Vannak ügyek, amelyek hosszan nem hagyják nyugodni az embert, még évek múlva sem; ilyenek például a felmentéssel zárult esetek. Nem arról van szó, hogy az ember nem tud veszíteni. Nincs olyan szabály, hogy ha egy ügyész dolgozott egy vádirattal, tessék csak elítélni a vádlottat, mert az ártatlanság csak rossz bírónál akadály. Ha valaki ártatlan, és felmentik, akkor győzött az igazság, rossz érzést legfeljebb az kelt, hol hibázott az igazságszolgáltatás, hogy valaki ártatlanul került a vádlottak padjára. Bár több helyen olvastam, hogy a magyar ügyészség kimagaslóan jó váderedményessége igazából rossz dolog… valamiért. Lehet, hogy több ártatlan embert kellene megvádolni, hogy javuljon a helyzet? Nem hinném.
Amikor egy vádlottat úgy mentenek fel, hogy az ügyész lelke mélyéig meg van győződve a bűnösségéről, az még rosszabb érzés. Valami ilyesmi történt az egyik ügyben, amelyben a sértettek gyerekek voltak, a vádlott pedig edző és pedagógus. Nem az a lényeg, milyen sportágról van szó, inkább az, meddig terjed egy pedagógus fegyelmezési joga. Történetünk vádlottja úgy fegyelmezte a rábízott emberkéket, hogy büntetésből fölküldte őket a mászókötélre, jó magasra, és addig kellett csüngeniük ott, míg csak bírták, sőt, azon is túl. Rendszeresen előfordult, hogy a tenyerük véresre horzsolódott a kötél dörzsfelületétől, mert még akkor is kétségbeesetten szorították, amikor már csúsztak lefelé. Több edzőt is tanúként szólított a védelem, és mindegyikük azt vallotta, hogy bár ő nem alkalmazna ilyet, de ez egy elismert edzési módszer, nem pedig kínzás; látszódott a bírón, hogy elveszett a kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben. Ha egy börtönőr művel ilyet egy rabbal, az vita nélkül hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás, ha edző teszi ezt egy rabnál is védtelenebb kisgyerekkel, az edzési módszer.
Nem tudom, miért zavart úgy ez a felmentés, talán mert kisemberként én is összefutottam olyan orosztanárral, aki a makarenkói módszerből egyedül a pofont jegyezte meg. Emlékszem, egyszer a „süt a nap” félmondatot kellett oroszra fordítanunk. Az első versenyző a szvetát szolnce megoldásra hatalmas kokit kapott. A második kis versenyző szvetut szolnce megoldással esett ki a padból egy újabb kokitól, és így kopogtak végig a soron a tanár ökölbe szorított ujjízületei. (Én a szvétyitszolnce megoldásra szavaztam behúzott nyakkal, de simogatást kaptam koki helyett – nem annyira a tudásomnak, inkább a szerencsémnek köszönhetően, előttem ugyanis a többiek az összes rossz variációt elsütötték.) Sokaktól hallottam: én is kaptam pofont diákként, mégis ember lett belőlem. Itt a mégis szón van a hangsúly, ami azt jelenti, hogy a pofonok ellenére lettem ember, nem a pofonok okán. A tanári pofon ugyanis a lelket öli, nem a testet, egy verekedés miatt kiosztott pedagógiai pofon például azt a jelentést hordozza: nem a megfelelő időben verekedtél, fiam, ki kellett volna várnod, amíg felnőtt, szülő vagy pedagógus leszel, és csak azután üthetsz gyereket.
Állítólag Makarenkó jó pedagógus volt, nem helyeselte az iskolai verést, csak egyszer osztott ki egy frászt pályafutása alatt olyan diáknak, aki még őt is kihozta a sodrából, igazságtalanság tehát, hogy neve a pofonnal forrt össze, bár erről azt is meg kellene kérdezni, aki a pofont kapta. (Nála csak a halálbüntetést ellenző Guillotine doktor járt rosszabbul, akinek a neve a nyaktilóval vált eggyé. Ja, és Molotov néven sem lennék bármixer.)
Talán az egykori diák örömét éreztem, amikor a jogalkotó a Büntető Törvénykönyvbe iktatta a 302. szakaszt, azaz a közfeladatot ellátó személy eljárása során elkövetett bántalmazás bűntettét. Mivel a tanár közfeladatot ellátó személynek minősül, úgy tűnt, nem verheti többé büntetlenül a diákját. Csakhogy a jogalkotó elkövette azt a hibát, hogy a köznevelésről szóló törvénybe azt fektette le, hogy a pedagógus a büntetőjogi védelem szempontjából minősül közfeladatot ellátó személynek. Így a Kúria 5/2018. számú Büntetőjogi jogegységi határozata értelmében az a fura helyzet állt elő, hogy amikor diák üti a pedagógust, akkor a pedagógus közfeladatot ellátó személy, amikor a pedagógus üti a diákot, akkor a pedagógus hirtelen nem közfeladatot ellátó személy. Vagyis a tanár sértettje lehet közfeladatot ellátó személy elleni erőszaknak, viszont elkövetője nem lehet közfeladatot ellátó személy eljárása során elkövetett bántalmazás bűntettének.
Szerencsére a jogalkotó időközben eszmélt, és a nemzeti köznevelésről szóló törvényt 2021. január 1-jétől úgy módosította, hogy a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személy. Ezután a tanár nemcsak a büntetőjogi védelem szempontjából, hanem minden tekintetben közfeladatot ellátó személy, ami így minden IGAZI PEDAGÓGUS védelméül szolgál a Makarenkókkal szemben.
