Falra hányt firka
Pistikécske, a kis Banksy a véleménynyilvánítás szabadságaként festékszóróval elhelyezte iskolája falán a „hüje iskola” feliratot. Nagyot szórt a dolog, mert a gondnok elkapta, az iskola feljelentette, a szülőkön behajtották, apuka pedig családon belüli dorgálást alkalmazott otthon. A dolognak ezzel nem lett vége, mert Pistikécske elmúlt tizennégy, a rendőrség pedig, mint fiatalkorút gyanúsítottként hallgatta ki a Btk. 371. § (2) bekezdése b) pont ba) alpontjában meghatározott, falfirka elhelyezésével elkövetett, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétsége miatt, pedig Pistikécskéék osztálya még el sem jutott a Btk-ban a 371. paragrafusig, hiszen még a Kiegyezést sem vették. Mindenesetre az osztályfőnök százszor leíratta vele: „nem követem el még egyszer a Btk. 371. § (2) bekezdése b) pont ba) alpontjában meghatározott, falfirka elhelyezésével elkövetett, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétségét”. Pistikécske hiába hivatkozott arra, hogy a „hüje iskola” a véleménynyilvánítás szabadsága, amely véleményt amúgy az osztály nagyobbik része is osztotta. A jogalkotói szigor könyörtelenül lecsapott az ifjú graffitiművészre.
Csakhogy jöttek felnőttek, akik egy kft. tulajdonát képező, emlékművet védő ponyvára szórták ugyanolyan festékszóróval a véleménynyilvánítást, közel annyi kárt okozva, mint ifjú barátunk. No de, amit szabad Jupiternek, nem szabad Pistikécskének. Pedig a Btk. 371. §-ához fűzött jogalkotói értelmező rendelkezés szerint falfirka: festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges. Úgy lett volna igazságos, ha a felnőtteknek is százszor le kellett volna írniuk a Btk. idevonatkozó részét. Ám a bíróság heveny jogértelmezésbe kezdett, és megállapította, hogy a jogalkotó még jogot alkotni sem tud, mert az értelmező rendelkezésben nem a falfirka fogalmát adta meg, hanem csak a firka fogalmát – tök ciki – mert adós maradt a fal fogalmának meghatározásával. A bíróság pedig nekiállt kijavítani a jogalkotót, és megállapította, hogy a fal köznapi és nyelvtani értelemben egy végleges építmény része, amely állagsérelem nélkül nem távolítható el.
Gondolnánk, ezzel pont került a graffitire, de nem, mert ifjú művészek hada kezdte festékszóróval díszíteni: a villamosmegálló üvegét, a villamos ablakait, az óriásplakátokat, a telefonfülkét, a cipőbolt kirakatát, a földgázhálózati kapcsolószekrényt, a hengeres hirdetőoszlopot, az üzlet redőnyét, a használtruha-gyűjtő konténert, az ereszcsatornát, a villanyóra szekrényét, az információs táblát, a fa törzsét, a tér járdáját, az épület ablakát, a tehergépkocsi oldalát, a tűzcsapot, a szeméttárolót, a transzformátor szekrényt, a zajvédő plexit, a gépkocsik motorháztetőjét, szóval mindent, amit csak festékszóróval elértek. És ez így van rendjén, mert a felsoroltak egyike sem fal a bírósági értelmezés szerint. Csakhogy a jogban való tévedés a bíróság privilégiuma, így hol elítélték őket falfirka miatt, hol nem. A legfőbb ügyész kérte, legyen már végre jogegységi rend, ami meghallgatásra talált a Kúrián, és megszületett a 4/2022. számú jogegységi határozat. Íme:
- A falfirkán értendő felületbevonat elhelyezése alapvetően a támadott idegen vagyontárgy külső megjelenésének háborítatlanságához fűződő érdek védelme szempontjából képez büntetendő magatartást.
- A falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás tényállásszerű, ha az elkövető az elkövetési tárgy, így bármely köz- vagy magántulajdonban lévő idegen vagyontárgy – azaz pénzben kifejezhető értékű ingó vagy ingatlan dolog – felületén a tulajdonos, vagy vagyonkezelésre jogosult engedélye nélkül hoz létre változást, így például jelet, ábrát vagy feliratot helyez el.
- A falfirka elhelyezése nem önálló elkövetési magatartás, hanem az elkövetés olyan módja, amelyet a törvény minősített esetként szabályoz, és amelynek a rongálás – egyébként a károkozás mértékéhez igazodó – minősítése kapcsán tulajdonít jelentőséget. A falfirka esetében közömbös a vagyontárgyra felvitt ábrázolás tartalma, mibenléte, célja, önmagában a vagyontárgy felületén való elhelyezés ténye képez minősített esetet.
- A firkálással, felfestéssel (lefestés), szennyezéssel (leöntés) elkövetett felületmegváltoztatás, a vagyontárgy állapotának megváltoztatása is állagsérelem, így a dologrongálás fogalma alá tartozik, mert megváltoztatja az eredeti felület megjelenését, és az eredeti állapot helyreállítása csak anyagi ráfordítás árán lehetséges. Ebben az esetben az eredeti állapot helyreállításának költsége a rongálással okozott kár.
Összefoglalom: annak lett igaza, aki nyilvános területen semmit nem fújt le semmivel. (A falra hányt borsó nem számít, mert az gondtalan gondatlan cselekmény.)
Pistikécskének már csak egy kérdése van: ha Petike pólójára hátul ráfesti, hogy „hüje Petike”, az most falfirkának minősül, vagy sem?
