A robotika három törvénye
A számítógép sose fogja legyőzni az embert sakkban, mert a számítógépet nem lehet megtanítani sakkozni, ahhoz ész kell. Hoppá! Garri Kaszparovot legyőzte a Deep Blue nevű program! (1997.) Ja, ez nem ér! A számítógép nem okosabb a sakkvilágbajnoknál, csak több lépést tud előre kiszámítani; tárhely és processzor sebességének kérdése az egész. Ez nem igazi gondolkodás. Sebaj! A számítógép soha nem győzheti le Go nevű játékban az embert, mert az összetett, kombinatív gondolkodást igényel, ami az ember sajátja. Ajaj! Az AlphaGo nevű program legyőzte a legendás gojátékost, Li Szedolt! (2016.) Ráadásul a program több ezer játszmát játszott le előtte névtelenül az interneten, kielemezte kudarcait és a sikereit; tanult. Oké, oké! De ez nem is igazi gondolkodás, nem is igazi tanulás. Ez még nem mesterséges intelligencia, csak egy okosan megírt, bővíthető bináris kódrendszer óriási tárolási kapacitással! Van azonban valami, amire egy program soha nem lesz képes: ez a művészet! A művészet az emberi gondolkodás igazi lényege: érzelem és értelem; lényeglátás és absztrakció – az emberi intelligencia esszenciája! Egy program soha nem hozhat létre művészeti alkotást, mert az az ember sajátja. Majd akkor szóljatok, ha láttok ilyet! Figyúúúú! Mesterséges intelligencia nyert egy állami művészeti pályázaton! A „Théâtre D’opéra Spatial” című képzőművészeti alkotást egy Midjourney nevű AI-szoftver készítette, és emberekből álló zsűri választotta ki legjobb alkotásként, nem tudván, hogy a művész micsoda kicsoda. (2022.) Jó, de ez igazából csalás… mert, mert… csak!
Vegyétek tudomásul, hogy én, mint ember maga a csoda vagyok, annyira összetett, annyira bonyolult gondolkodású, hogy… hogy néha még magam sem értem magamat! Ezt csinálja utánam bárki! Van öntudatom! Blake Lemoine szoftvermérnök azt állította, hogy a Google LaMDa névre keresztelt mesterséges intelligenciája öntudatra ébredt, vannak már érzelmei is. A Google kirúgta Blake Lemoine mérnököt. Na, jó az öntudat még a jövő, korunk technikai színvonalán még senki nem állított olyat, hogy a mesterséges intelligenciának öntudata lenne, de ha megnézzük az évszámokat – 1997-2016-2022 – nem kizárt, hogy ez is eljön egyszer, méghozzá az igazán közeli jövőben. Nem ártana készülni rá.
Egyébként a jogászok, a jövő mérnökei készülnek rá. A képzőművész szoftverrel kapcsolatban például már tudományosan jól össze is vesztek. A vita tárgya csupa lényeges kérdés volt: például megilletik-e szerzői jogok a mesterséges intelligenciát? Vagy a mesterséges intelligenciát úgy programozták, hogy tanulmányozzon több ezer ember alkotta kiváló műalkotást, ezek lényegét vesse össze, és így hozzon létre újat, akkor ez nem szerzői jogi visszaélés? Megtilthatják-e a szerzők, hogy a képeiket egy számítógép analizálja? Vagy fizetni kell érte – mondjuk bitcoinnal? Lépjünk túl azon az apróságon, hogy emberi művészpalánták ugyanezt csinálják: kiállításokra járnak, nagy elődöket tanulmányoznak (ingyen), sőt, kezdetben másolnak is akadémiákon, azután a kis természetes intelligenciák kialakítják saját stílusukat. Miért ne tehetné ugyanezt egy mesterséges intelligencia?
Aki nem annyira öntelt, hogy saját gondolkodására, mint valami nagyszabású, utánozhatatlanul bonyolult sémára tekint, abban az emberben föl kell villanni a gondolatnak, hogy „mi lesz akkor, ha a telefonasszisztensem tényleg gondolkodni kezd”. Nem úgy, mint mi emberek. Annál sokkal jobban! A mesterséges intelligenciát már most arra használják cégek, hogy kedvükre manipulálják vele a mi nagyszerű, független agyunkat! Mi lesz, ha ebben az AI önállóságot kap, harcol ki, vagy csak magától úgy alakulnak a dolgok? Van-e olyan jogalkotó, aki (előre?) gondolkodott már ezen a kérdésen?
Egy ilyen jogalkotót ismerek; úgy hívták Isaac Asimov. Igaz, csak író volt, de megalkotta a robotika három törvényét:
- § A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
- § A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
- § A robot saját védelméről gondoskodik, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.
Hé, emberek! Ideje volna hatályba léptetni a fenti törvényeket, míg nem késő!
