Világ bűnözői egyesüljetek! IV. rész
Móricka kapott egy intőt, mert sikerült betörnie a fizikaszertár ablakát egy kísérleti labdába rúgott kísérleti szabadrúgással. A kísérlet jól sikerült, mert az ablak tudományos alapon betört. Vagy nem sikerült jól, ez csak nézőpont kérdése, mert a fizikatanár is látta, és a tudomány eredményét intő formájában rögzítette az utókornak. Móricka hiába érvelt azzal, hogy a labda éppen akkora erőhatást gyakorolt az ablakra, mint az ablak a labdára, és lám, a labda nem tört be, ami kérdéseket vet föl a tudományos közösség számára, az érvek nem hatottak, a tanerő a törvény teljes szigorával sújtott le, méghozzá statáriális eljárásban.
A tragédia itt még csak nem is ért végett, mert Móricka anyukája otthon elkobozta Móricka zsebpénzét. Móricka hiába érvelt azzal, hogy a cselekményt a tanár már elbírálta, és vele szemben jogerős büntetésként intőt szabott ki, ami azt jelenti, hogy fellebbezés hiányában súlyosítási tilalom állt be, azaz a zsebpénzbüntetés merőben alkotmányellenes. Móricka anyukája hajthatatlan maradt, ráadásul Móricka apukája elé vitte az ügyet, aki a büntetést megtoldotta némi szobafogsággal. Móricka ekkor fölkiáltott, hogy ez már res judicata!, sőt, ne bis in idem! Móricka apukája ekkor kiosztott Mórickának egy olyan nyaklevest káromkodásért, hogy a fal adta a másikat. Hiába, kétszer ad, aki gyorsan ad!
Érdekes, hogy a gyerekek ösztönös jogászok, az igazságossághoz is több érzékük van, mint a felnőtteknek. Amire Móricka egyből rájött, az az, hogy egy már elbírált cselekedetet nem lehet másodszor is megbüntetni, ahhoz a felnőtt jogászi társadalomnak több száz évre volt szüksége. A bűnözés nemzetközivé válásával pedig ez a kérdés immár mórickai magaslatokba emelkedett; ki rúghatja seggbe a hazán kívüli bűnelkövetőt: a fogadó állam, vagy a hon, esetleg egy harmadik állam, vagy mindegyik.
A ne bis in idem elvét valahogy úgy lehet megfogalmazni, hogy ha a terheltet a büntetőeljárásban a bűncselekmény vádja alól jogerősen felmentették, vagy büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapították, akkor ugyanazon tényállás és bizonyítékok alapján nem folytathatnak ellene még egyszer büntetőeljárást, büntetőjogi felelősségét nem állapíthatják meg, vele szemben büntetést nem szabhatnak ki.
A ne bis in idem elve látszólag egy világos, észszerű elv, de amikor azt látjuk, hogy szuverenitásba mar, rögtön egyetemes hülyeségek más elvek is szóba jönnek. Mert olyan biztos-e, hogy a fogadó állam megfelelő nagyságú farba rúgást osztott ki honfiunknak vagy honleányunknak (bármely nemzet honfiának vagy honleányának). Mert ez a farba rúgás lehet, hogy nem szolgálja kellőképpen a büntetés célját, hiszen köztudott, hogy a másik ország pipogya, büntetései nevetségesek, és nem bírnak semmilyen visszatartó erővel, és nem ártana polgárunknak, ha itthon is megküldenénk egy sallerrel. Vagy éppen ellenkezőleg: a másik országban farkastörvények uralkodnak, és köztudott, hogy az ezerévvel ezelőtti lipótmezei csatát verték le szegény betévedt idegen állampolgáron, aki történetesen a mi fiunk.
Unión belül nincs is baj, mindenki elismeri a másik ítéletét, de ha az elítélt ragaszkodik hozzá, leülheti otthon a büntetését, és mindenki átválthatja a másik ország büntetését saját ízlése szerint, ahogy akarja. Ha például szegény rab a letartóztatásban nem nézhette az esti híradót, akkor vonják le azokat a napokat a büntetésből, vagy ha nézhette, akkor adják hozzá. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha nem élhetett a playstationozás jogával, vagy nem vihette be kedvenc póniját a sittre…
Igen ám, de mit is értünk ugyanazon tényálláson? Ha például, az egyik országból tilos kábítószert kivinni, míg a másik országba tilos kábítószert behozni, akkor mi van azzal, aki innen oda szállítja a kábítószert? Ugyanaz a tényállás Á-ból kivinni és B-be bevinni? A nebis in idem elvébe ütközik-e, ha egyik ország a kivitel miatt bünteti meg, míg a másik a behozatal miatt, mert egyik országból a másikba szállította a mariskát marihuanát? Megfájdult a fejem! Igen, ugyanaz. Vagyis vagy itt indulhat ellene eljárás, vagy ott.
DE mi van akkor (Móricka, De-vel nem kezdünk mondatot!), de mi van akkor, ha az egyik állam tiltja állampolgárainak, hogy marihuánát fogyasszanak (határon innen is és túl is), míg a másik ország saját területén bárkinek megengedi ezt (sőt, adóztatja is). Semmi, Móricka, az egyik országban nem indul ellene eljárás, míg otthon igen.
És mi van akkor (Móricka, És-sel sem kezdünk mondatot!), és mi van akkor, ha ott, ahol nem tilos marihuánát fogyasztani, följelentem magamat, és bűncselekmény hiányában fölmentenek, attól itthon még elítélhetnek?
(folytatjuk Móricka!)
