Több becsületbeli ügy

Egyik kedvenc filmem az Egy becsületbeli ügy. (Blogunk elhatárolódik minden reklámtevékenységtől, így a film címét kihúztam.) A történet középpontjában egy katonai büntetőeljárás áll. A Jack Nicholson által alakított tengerészgyalogos ezredes parancsot ad egy közlegény „megrendszabályozására”, ami lényegében jogon kívüli eszköz; vagyis a társainak jól meg kell verniük, hogy a közlegény a jövőben tartsa be az egység morális szabályait. Két mintakatona vesz részt a „megrendszabályozásban”, ami olyan jól sikerül, hogy a sértett belehal. A magyar jogban ezt halált okozó testi sértésnek hívnák. Az elkövetők szándéka csupán a testi sértés volt; a közlegényt álmában megkötözték, szájába rongyot tömtek, a szándékukon túli halálos eredményben azonban „csak” gondatlanok voltak, ugyanis nem gondoltak arra, hogy társuk szívbeteg, így szervezetében a bántalmazás következtében túlzott mennyiségű tejsav keletkezik, ami halálához vezet. Az ezredes persze az eredményt látva leveszi a kezét a két elkövetőről, akik így gyilkosság vádjával kerülnek a hadbíróság, és a nem túl rózsás jövő elé, mígnem egy fiatal katonai jogászcsapat ügyvédként siet a segítségükre. A film kiváló tárgyalótermi krimi, majdnem olyan jó, mint a Tizenkét dühös ember.

A történet érdekessége, hogy ha hideg fejjel nézzük, akkor mindenkinek igaza van, és senkinek sincs igaza. A filmbéli tengerészgyalogosok olyan határvidéken teljesítenek szolgálatot, ahol az életük mindennap veszélyben forog. Vakon bízniuk kell társaikban, mert a sorsuk függhet attól, hogy mindenki elvégzi-e a rábízott feladatot. Van egy közlegény, aki látszólag lusta, nem teljesít, bajba sodor mindenkit, nem bízhatják rá az életüket. Tehát szinte természetes reakció, hogy a katonák kiközösítik.

Van egy közlegény, aki fölismeri, hogy nem tud lépést tartani az egységgel, kiközösítették, ezért szeretne más szolgálati helyre kerülni, ha kell, árulkodik is a többiekre a hatóságoknál az áthelyezés reményében. Tehát igaza van, mert tudja, nem bírja sokáig, leszerelni a tengerészgyalogosoktól meg nem olyan könnyű.

Van egy alezredes, aki szeretné áthelyeztetni a közlegényt, mert ha kiderül, hogy beárulta egyik társát, a többiek kicsinálják. Igaza van, hiszen az egység becsületkódexe: „szakasz, Isten, haza” – ebben a sorrendben. Ott az ezred parancsnoka, aki viszont úgy gondolja, hogy ha áthelyez egy egészséges katonát, aki nem akarja szolgálni a hazáját, akkor ezzel olyan példát mutat másoknak, aminek a végén szétesik maga az ezred, hiszen ki szereti azt, ha nagy hőségben felszereléssel együtt megerőltető dolgokat kell művelnie, és közben még lőnek is rá. Igaza van. És ott vannak a katonai ügyvédek, akik azon moralizálnak, hogy megítélhetik-e az éles helyzetben dolgozó katonák cselekedeteit egy biztonságos helyről, ahol katonazenekar van és ünnepélyes zászlófelvonás. Igazuk van.

A tárgyalóteremben kiderül, hogy a konfliktus eredője egy katonaorvos, aki tévesen lustaságnak diagnosztizált egy kezdődő szívrendellenességet, amellyel le kellett volna szerelni a közlegényt. És kiderül az is, hogy senkinek nincs igaza. Az ezredest letartóztatják, mert nem adhat ki parancsot bántalmazásra, a vádlottakat felmentik gyilkosság vádja alól, de elítélik tengerészgyalogoshoz méltatlan magatartás miatt, mert harcolniuk kellett volna a társukért a jogellenes paranccsal szemben is. Az alezredes öngyilkos lesz hasonló okokból. Az ügyvédek meg csodálkoznak, hogy ennyi munka után védenceiket leszerelték (lengjenek a lobogók).

Nehéz igazságot tenni, és emiatt van Magyarországon is katonai büntetőeljárás. Vajon az a jó parancsnok, aki a civil élet szabályai szerint elengedi a kiképzésről a katonáit fogadóórára? (Emi néninél én is paráztam volna, ha a szüleim kihagyják a fogadóórát, akkor inkább a húszkilométeres menetgyakorlat.) Vajon az a jó parancsnok, aki a gépkocsivezetőket is harci kiképzésre küldi, pedig korábban mindenhová autóval jártak? Vajon az a jó parancsnok, aki olyan kiképzési, hadgyakorlati körülményeket teremt, ahol a katonák akár könnyebben meg is sérülhetnek? (Egy feljelentés szerint állítólag valaki meghorzsolta magát.)

Ha meg tudja mondani valaki, lesz-e valaha háborús konfliktus, a fenti kérdések is könnyen megválaszolhatók. Mert háború esetén nem lehet tűzszünetet kérni az ellenségtől fogadóóra miatt. (Vagy lehet ilyet kérni, de az halálos lesz.) Mert háborúban az ellenség előszeretettel lövöldöz gépjárművekre (azt feltételezi, hogy parancsnok is ül benne), és akkor gyalog kell folytatni a harcot. Mert háború esetén az ellenség igazi fegyverből lő, és nem lehet perbe fogni testi sértés vagy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt. Katonának lenni becsületbeli ügy.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük