Szeszélyes bűnügyi adatok
az adatmegsemmisítés rejtelmei
Ez a bejegyzés olvasás után automatikusan megsemmisül.
Vegyünk egy elkövetőt, aki a lehallgatási anyag szerint elmeséli haverjának, hogy a sokk cucctól szőrösödik a háta (füle, orra, talpa), így nem tud ottlenni az adás-vétellel egybekötött találkozón, mert felesége megígérte, hogy este megborotválja a hátát (fülét, orrát, talpát). Van ilyen, ha az ember túltolja az ellenőrizetlen forrásból származó gyúrós kokszot. Ha vádemelésre kerül sor, ez a közlés minden bizonnyal nagy mulatságot vált ki a bíróból, ügyészből, védőkből hallgatóságból. Persze kérdés, tudnia kell-e a nyilvános tárgyaláson megjelenőknek, hogy az egyik vádlott háta (füle, orra, talpa) borbélyt igénylő módon szőrösödik.
Az ember kapásból rávágná a választ, hogy nem, mert ez olyan személyes adat, amely nem tárgya a büntetőeljárásnak, mivel kokszolni nem bűn, csak hülyeség. Persze, ha a büntetőeljárás tárgya éppen a tiltott teljesítményfokozó szerrel való visszaélés, könnyen lehet, hogy a felvételből mégiscsak bizonyíték lesz. Annak bizonyítására alkalmas, hogy a lehallgatott és a haverja fogyasztás mellett kereskedik is a cuccal, ami már bűncselekmény, és egy adott üzleti napra találkozót beszéltek meg ugyan, de az egyikük addig szőrözött, amíg mégsem tudott ott lenni.
Még kellemetlenebb, ha a felvételen a beszélgetés tárgya az, hogy az anyagtól az illetőnek merevedési zavara van, és a teljesítménylefokozó szerv miatt nem tud otthon helytállni. A rendszeres borotválásra szoruló hát személyes adat, az éjszakai teljesítmény, illetve annak elmaradása úgynevezett különleges személyes adat, mert az ember szexuális szokására utal. Alapesetben személyes adatával az ember önmaga rendelkezik, vagyis a szőrös hátáról vagy beszél, vagy nem. A különleges személyes adatra ez különlegesen igaz; különleges személyes adatát vagy megosztja az ember egy lánnyal, vagy a lány rájön magától az első éjszakán.
Van olyan szabály a büntetőeljárási törvényben, amely szerint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság gondoskodik arról, hogy a büntetőeljárásban kezelt védett adat szükségtelenül ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adat védelme biztosított legyen. Ez akkor is így van, ha a bulvársajtó vagy bulvárpolitikus majd megvész, hogy egy kis csámcsogni valóhoz jusson.
A hatóságnak abban az esetben is vigyáznia kell más személyes adataira, ha azok bizonyítéknak minősülnek. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság kizárólag a törvény rendelkezései szerint teheti lehetővé a büntetőeljárásban kezelt személyes adat és védett adat megismerését. Ha az adat egyben bizonyíték is, akkor az adat zártan kezelése lehet a megoldás, vagyis azt csak bíró, ügyész, nyomozó hatóság láthatja.
Van, amikor a különleges személyes adatok kezelése maga az alapjogok háborúja. Ha valakit gyermekpornográfiával vádolnak, nehezen tudja védeni az igazát, például hogy a képen szereplő személy igenis elmúlt tizennyolc éves, ha teljesen elzárják a bizonyítéktól. Ugyanakkor az sem lenne helyes, ha a pedofil elkövető nyomozási iratmásolat jogcímen megtarthatná azokat a felvételeket, amelyek birtoklásával éppen vádolják. Ilyen esetben lehet megoldás az, hogy nem kap másolatot, de az ügyiratokat a hatóságnál megtekintheti.
A hatóságoknak különösen ügyelniük kell a személyes adatokra azokban az esetben, ha azok nem is tárgyai a büntetőeljárásnak. Állampolgár nem lehet közprédája sajtónak, politikának csak azért, mert kapcsolatba került egy bűnelkövetővel. Például a leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követő harminc napon belül az annak során megszerzett adatok közül törölni kell a leplezett eszközök alkalmazásának céljával össze nem függő adatot, mindazon személyes adatot, amelyre a büntetőeljárás céljából nincs szükség, akár tetszik ez valakinek, akár nem.
Ha a nyomozás során olyan dolgot foglalnak le az elkövetőtől, amelyről kezdetben felmerült, hogy bizonyíték lehet, és összefügg az eljárással (a tiltott teljesítményfokozó példánál maradva: szakállas nőről készült meztelen fotó), de az eljárás során kiderül, hogy nem bizonyíték, mert nincs köze a bűncselekményhez, akkor bizony a lefoglalást meg kell szüntetni. Ha a szakállas nő nem jelentkezik, hogy a fotó az övé, de egyértelmű, hogy nem azé, akitől azt lefoglalták, akkor a lefoglalt dolgot vagy el kell kobozni, mint jogszabályba ütközőt, vagy ha egyébként értéket nem képvisel, akkor meg kell semmisíteni. Ez akkor is így van, ha a többség majd megdöglik azért, hogy megtudja, kit takar a szakáll.
(Egyéként nem azt, akire gondolnak, de a különleges személyes adat védelme érdekében úgy sem mondhatom meg.)
