Sértett vagy sértődött – nagyon nem mindegy

A sértett jogi fogalom, a sértődött – kultúránként változó módon – egy magatartásformát jelöl.

A sértett, és most jogról lesz szó, az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette. Sértődött meg mindenki más.

Félreértés ne essék, egy sértődött ember is tehet feljelentést, mivel főszabályként közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. Az eljárás jogi értelemben vett sértettjének azonban a törvény többletjogokat biztosít. Ezért fontos tudni, sértettnek minősülünk-e, ha egy bűncselekmény valamilyen módon érint minket vagy sem.

Ahogy fent is írtuk, a sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akit jogsérelem ért. Könnyű feltételezni, hogy az Olvasó természetes személy, kérdés, sértette-e, veszélyeztette-e egy bűncselekmény közvetlenül jogát vagy jogos érdekét?

Ó ez könnyű, hiszen minden bűncselekmény sérti a társadalmi együttélés szabályait! Én a társadalom tagja vagyok, vagyis minden bűncselekmény veszélyezteti azt a jogos érdekemet, hogy éljünk békésen egymás mellett. Tehát minden bűncselekmény sértettje vagyok? Nem. Sajnos vagy szerencsére nem lehetek minden bűncselekmény sértettje. A varázsszó a közvetlenül kifejezés.

Egy bűncselekménynek akkor válik valaki sértettjévé, ha az közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a jogát vagy jogos érdekét. Hurrá! Kellő fantáziával megáldott személy bármely bűncselekményről képes elmagyarázni, miért sérti vagy veszélyezteti közvetlenül jogát vagy jogos érdekét. Vegyünk egy példát.

Tegyük fel, hogy természetimádó kiránduló és barlangjáró vagyok. Ha valaki kedvenc védett barlangomat vagy védett természeti területemet illegálisan beépíti, azzal közvetlenül sérti jogos kirándulói érdekemet, vagyis sértettje vagyok a természetkárosító bűncselekménynek, nem? Sajnos a válasz továbbra is NEM.

A Btk.-ból nem lehet közvetlenül kiolvasni, mely bűncselekményeknek van sértettje, és mely bűncselekmények azok, amelyek közvetlenül valamilyen társadalmi érdeket sértenek. Ezeket a kérdéseket a joggyakorlat munkálta ki.

Vannak viszonylag egyértelmű esetek. Vegyük mindjárt a testi sértést, az követi el, aki más testi épségét vagy egészségét sérti. Ha például jól fejbe vágnak, és vérezni kezd a fejem, nyilvánvalóan én leszek a sértett, és nem az utcai szemlélő, aki egyébként rosszul lett a vérző fejem látványától. Vagy vegyük a lopást. A lopás sértettjének megállapítása sem tűnik túl bonyolult feladatnak. Aki idegen dolgot mástól vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. Ha a buszon a zsebtolvaj kiemeli a kabátzsebemből a pénztárcámat, benne a pénzemmel, egyértelműen sértettje leszek a lopásnak.

Van egy barátom, aki remekül tud vitatkozni, és egyből nekem szegezi, hogy a lopás nem is olyan egyszerű törvényi tényállás, ahogy én azt képzelem. Mert mi van akkor, ha a pénztárcát ugyan tőlem lopják el, de nem az én pénzem volt benne? Vitás kedvű barátomnak igaza van, a lopás sértettje ez esetben a pénz tulajdonosa, nem pedig az, akitől jogtalanul eltulajdonították. Jó, jó, mondaná erre a vitába egyre jobban belelendülő barátom, de nem sérti-e közvetlenül a jogos érdekemet, ha a pénz tulajdonosa beperel engem, amiért nem vigyáztam rendesen a pénzére, és ki tudták lopni a kabátom külső zsebéből. Ilyenkor sem leszek sértett? Nem – válaszolom – a lopás közvetlenül a dolog tulajdonosának jogos érdekét sérti. A lopás mást is sérthet, de csak közvetve. Vitás kedvű barátom persze nem hagyja ennyiben a dolgot. De mi van akkor – folytatja rendületlenül – ha az ellopott pénzt maga is lopta az, akit a buszon kizsebeltek? A meglopott tolvaj is sértett lesz ilyenkor? Ilyenkor az van, hogy visszakérdezek: mi van akkor, ha az ellopott pénzt valaki elsikkasztotta, de rögtön azután el is vesztette, mire aki megtalálta, nem akarta visszaadni a tulajdonosának, de még a visszaadásra nyitva álló nyolc napon belül ellopták tőle, mire a tolvajt még aznap a buszon kizsebelték, és különben is a pénz hamis volt, mert a hamisító ezen a pénzen akart illegálisan lőfegyvert vásárolni? Akkor ki a sértett? Persze nem azért válaszolok így a barátomnak, mert a kérdésére nincsen válasz, hanem azért, hogy megértse, ez az írás nem arról szól, hogy minden büntető anyagi és eljárási kérdést megválaszoljak benne. Arra találták ki a jogi egyetemet és a szakirodalmat.

2 Replies to “Sértett vagy sértődött – nagyon nem mindegy”

  1. Kedves BüntetőjogÉsz!

    Gratulálok! Roppant szellemes, közérthető és hiánypótló a maga műfajában.
    Külön gratula a rajzolónak!:)

    Válasz

  2. Szalacsi Dezső 2020.09.27. at 15:03

    Jók a rajzok, stílusosak

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük