Rokoni tűz 2.
Elképzelhető-e, hogy baráti vagy távolabbi rokoni körünkben zseniális magánbankár, tőzsdeügynök, befektetési tanácsadó lapul, és a Bank of Gipsz Jakab az átlagnál magasabb hozamot ér el? Most olyan választ írok le, amit magam is meg fogok bánni, de igen, el tudok képzelni ilyet. Sőt, talán a jogalkotó sem találta ezt kizártnak, azért tartotta fontosnak a Btk-ba emelni a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettét, amelynek lényege, hogy ilyen tevékenységet csak törvényben vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában írt engedély alapján lehet büntetlenül végezni. Az ilyen engedélyek beszerzéséhez viszont olyan „tömegű” követelménynek kell eleget tenni, amit talán a söntéspult sem bír el.
A jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végzők tehát alapjában véve nem csalók, mégis bűncselekményt követnek el. Ugyanakkor tudományos vizsgálattal alá nem támasztott gyakorlati tapasztalatom azt mutatja, hogy a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatókat egy hajszál választja el a csalóktól. Lehet, hogy az elején még komolyan gondolják, hogy teljesíteni tudják, amit ügyfeleiknek ígértek, de azután mindig megbicsaklik valami, jön a veszteség, amit csak újabb befektetők pénzével lehet kipótolni, és ez az a pont, amikor az újabb befektetőket olyan ígéretekkel csábítják, amelyekről már ők is tudják, hogy teljesíthetetlenek. Ilyenkor csúszik át szép lassan a jogosulatlan pénzügyi tevékenység csalásba.
Elképzelhető, hogy az elkövető önmagát is becsapja, és hisz abban, hogy minden rendbe jön, viszont a bírót becsapni már nem tudja, mert a szakértők elég pontosan ki tudják mutatni, melyik az a pont, ahol reménytelenné vált az ellenszolgáltatás. Senkinek ne legyen kétsége, hogy az olyanféle védekezést soha nem fogadja el a bíróság, miszerint a befektetés egy részét lottóra költöttem, az öttalálatosból mindenkit ki tudtam volna fizetni, vagy tuti tippem volt a Bankár-Mutyi-Bukméker hármasbefutóra, vagy a mesterséges intelligencia kihozta, hogy egy ismeretlen ázsiai garázscégből lesz az új IT megváltó, csak a rendőrség megakadályozta, hogy ezt bebizonyítsam.
Sokszor a csalót a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatótól tényleg csak az választja el, hogy időben elkapja-e a rendőrség, és így az enyhébb súlyú bűncselekményt lehet rábizonyítani, mert még nem dőltek rá virtuális bankjának falai. Ez az a helyzet, amikor a befektetők egy része a rendőrségre fog haragudni, amiért az megakadályozta, hogy a Fals Street farkasa learassa a szuperhozamokat.
Ha egészen biztosak vagyunk benne, hogy a jövő közgazdaságtani Nobel-díjasa lapul a törzshelyünknek minősülő vendéglátóipari egység mélyén, akkor se fektessünk be nála. Sértetti oldalról nézve tökmindegy, hogy csalás vagy jogosulatlan pénzügyi tevékenység folytán úszik el a megtakarításunk. Bár utóbbiból valamennyi összeg visszajöhet, ha majd a zár alá vett fejlődő országbéli kötvényeket vagy sufnicégek részvényeit értékesítik, de biztosan nem annyi, hogy a befektető ne érezze sértettnek magát. Különösen, ha a befektetett tőkét hagyta évekig aludni.
Az a sok jogi-, pénzügyi-, adminisztratív macera, ami az igazi bankokat terheli, igazából minket véd. Mert a bankoknak tartalékokat kell képezniük, időről-időre pénzügyi jelentéseket kell tenniük, kockázatokat kell értékelniük, betéteket biztosítaniuk, stb.. És még így sem mindig kiszámítható a jövő….
(folytatjuk)
