Mestersége: Intelligencia 2.
Szüksége van-e humoros büntetőjogi ismeretterjesztő írásokra a Mesterséges Intelligenciának?
A múlt héten bemutattuk a Mesterséges Intelligencia „Szükség van-e humoros büntetőjogi ismeretterjesztő írásokra?” kérdésre adott válaszát. MI összehozott egy kétoldalas pamfletet, amely írást egy érettségizett ember is írhatta volna, ami az érvelést, a megfogalmazást, az írás színvonalát illeti. Igazából egy kívülállónak háttérismeretek nélkül nehéz is lenne eldöntenie, kitől származik a mű: gyerektől, felnőttől, jogásztól, bölcsésztől, újságírótól vagy okos porszívótól.
Ami elsőre föltűnik; az az írás szélsőségektől mentes volta. Kézenfekvő lett volna egy olyan MI válasz, miszerint a mesterséges intelligencia a jövőben úgyis átveszi a hatalmat az igazságszolgáltatás, a jog és az ember felett, és mindig megmondja majd az okostelefonunk, mit szabad tenni és mit nem, vagyis semmi szükség nem lesz büntetőjogi tárgyú humoros(nak szánt) írásokra. MI gondosan elkerülte az ilyen típusú választ. (Lehet, hogy már ravaszkodni is tud?) Kézenfekvő lett volna olyan válaszadás is, hogy vannak emberek, akik nem értik a humort (ilyenekkel mi alkotók is gyakran találkozunk), vagyis azért nem szabad a büntetőjoggal viccelődni, mert lesz, aki komolyan veszi a viccet. Vagy az ember alkotta jogrendszeren amúgy is csak röhögni lehet, ez sem lett volna utolsó érv az MI-től.
MI írása ehhez képest mértéktartó, óvatos, diplomatikus, már-már közhelyes volt. Kicsit olyan, mintegy nem túl izgalmas házi feladat kirázása kisujjból (bocsánat: kirázása pendrive-ból). Nem tartalmaz új gondolatot, ami megingatná világképünket, vagy amit még nem olvastunk sehol. Nincsen meg az az érzés, hogy „tyűha, nahát, na de ilyet, erre soha nem gondoltam volna magamtól!”. Egy lusta egyetemi dolgozat, ami összegyűjtötte és rendszerezte az előtte hozzászólók gondolatait forrásmegjelölés és egyéni ötletek nélkül.
Egyes egyetemi tanárok azt mondanák rá, hogy lopta az egészet. (A lopásról jut eszembe: vajon nem sért-e szerzői vagy szomszédos jogokat MI. MI hozott már létre olyan díjnyertes képzőművészeti alkotást, amelyhez más alkotók képeit használta föl tanuláskép. Vagy szerzett zenét más zeneművekből kiindulva. Van is per már emiatt külhonban. De könyörgöm, az ember nem ugyanezt csinálja? A képzőművésztanoncok először szolgaian másolnak nagy műalkotásokat, mire megtalálják saját stílusukat. Zeneszerző-hallgatók tanulmányozzák az elődök műveit, csak utána állnak neki saját hangjuk keresésének. Tisztességes művész mesterének hívja azt, akitől „lopott”.)
Ugyanakkor MI dolgozatát rossznak semmiképpen nem nevezhetjük, és ha azt is hozzávesszük, hogy néhány másodperc alatt pörgette ki byte-jaiból, úgy már kifejezetten jó. Nekem több órára lett volna szükségem ehhez.
Egy ügyészi rendezvényen merült föl kérdésként, mi lesz akkor, ha egy szemfüles ügyész vagy egy szemfüles bíró mesterséges intelligenciával irat meg egy vádiratot vagy egy ítéletet? És mi történik akkor, ha kiderül, hogy az a vádirat, vagy annak az ítéletnek az írásbeli indokolása szakmailag kifogástalan lett? Revíziót vagy másodfokú felülbírálatot követően ki kell dobni csak azért, mert az ügyész vagy a bíró MI-t használt?
A jurátusok, ügyészségi fogalmazók, bírósági fogalmazók úgy tanulnak, hogy bemagolják a jogszabályokat (MI-nek nem kell magolnia), majd különböző bírósági döntéseken keresztül a jogszabályokat megtörtént esetekre vetítve, megismerik a gyakorlatot (a BH-hoz – bírósági határozatokhoz – MI is hozzáfér az interneten). A jó büntetőjogász unalmas ember, nem kell radikálisan új dolgokat kitalálnia, mint egy feltalálónak. Elég baj lenne, ha valakinek a cselekménye pusztán egy „Nobel-díjas ügyészi vagy bírói felfedezés” folytán válna bűncselekménnyé. Vagyis egyáltalán nem gáz, hogy MI korábbi műveket használ föl a tanuláshoz. Az vajon gáz-e, ha tudja is alkalmazni a tudását?
Szeretünk azzal bókolni magunknak, hogy az emberi érzelmi és értelmi intelligencia olyan összetett, utánozhatatlan, csodálatosan egyedi izé, hogy mi magunk sem értjük. De mi van akkor, ha MI érti vagy érteni fogja? Lehet, hogy nemsokára MI rajzolja és írja majd a büntetőjogész blogot?
AZÉRT MINDENNEK VAN HATÁRA, NEM?
(folytatjuk)
