Feljelent és magánvádaskodás

BüntetőjogÉSZ on 2021.03.11.

korcsmaros karikatúra

ahogy Törög Szultán írná

Tisztelt Nemzett Nyomózo Iroda (röviden Tisztelt Nyomi!)!

Önnök tuggyák jól, hogy tisztes(segges)séges ember vatyok, aki kajakra lehuzótt tizévet baracskán ártatlanul, és sohasem nyomot fől egyetlen bűntársamat se nem! Nadehátazértmármégiscsakna! A lallika kirabót engem, de pacekba! Ami sokk, az sokk! Tuggyák, a fütykös lalli! Evette az ősi családi ékszart, amitt még nagyfater lopott annakidejében! Addigvert a rohadék (a lalli, nem a nagyfater), amig galyra mentem, többszőrös viszaesső lettem a bárpultra esstem visza többszőr a kócsmában, ahányszorcsak fejen ütött. Aztán még úgrát is a fejimen, adíg ütőtte a vesémat, amig le nem szakatt a lépem. Az orvosi gazgató monta is, hogy mán nem élek, csakmég nem hóttam meg, mert a külsérelem belül ért! A verés azét nemláccik kívülröl semi, mert belülrő vérzek! Vérzik a szivem, és nem tugyák elálítani a nagy dobogás miat.

Tisztelt Nyomi hatóság! Kérem, hogy lallinak ne a fejit tessék ütni, mer akkór elfelejti hová ástta a fukszott! Indít ványozom, hogy gyomrozák meg bátran, akor mindent elmónd! Én törvénytisztellő ember vatyok, nem is bántotam lallikát, merttudom, hogyaz a nyomi hatóság dóga! Nem vatyok egy boszúálló, de ő követte el a Kenedi gyilkoságot is! Eztet nem azér mondóm, hogy bemárcsam, csak siesenek őt megkutatni házban, mert a végin gyósan elaggya a félve örzőtt családi ékszarom, és akor nem túdom megadni belőle a tartózásom a dezsőkének.

Tisztelt Nyomi hatóság! Tudomén, hogy arnybúl van a szivük gyökerig, deha házasulnának csakhozzám fórduljanak gyűrűér.

Tíz telettel: Törög Szultán

Nos, ha túlzásnak tűnik is, de aki bűnügyekkel foglalkozik, olvas néha ehhez hasonlót. Egy ilyen ügyben a nyomozó hatóság bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította a feljelentést, egy másik ügyben viszont indult nyomozás, és „Lalikánál” meg is találták a feljelentő „ősi” ékszerét.

Akkor nyilván hibázott a nyomozó hatóság, amikor az első esetben elutasította a feljelentést, nem? Nem. Az az igazság, hogy míg a gyanúsított akár hazudhat is, a feljelentőnek, a sértettnek mindig csak az igazat szabad állítania.

Tudom én, hogy a nyomozó hatóság nagyobb erőkkel nyomoz egy rablás esetén, mintha csak lopás vétsége a feljelentés tárgya. De ha nem raboltak ki, „csak” megloptak, akkor sem állíthatom, hogy rablás történt, ha úgy gondolom, hogy egy „kis” lopásnál soha nem lesz meg a tettes. Ha egy pofont kaptam, azt nem nagyíthatom fel emberölés kísérletéig, még ha ez jobban megmozgatná is a rendőrség fantáziáját. Nem tupírozhatom fel a cselekményt, ha nagyon dühös vagyok az elkövetőre, amiért engem, sőt, ENGEM mert megkárosítani!

Gondoljunk arra, hogy a nyomozó hatóság látott már néhány bűncselekményt, és nem a meggyőző képességünkön múlik, elhiszi-e, hogy valakinek a fején ugráltak, miközben nincs látható nyoma. Higgyük el, nagyon kínos, amikor az elkövető pénzbüntetést kap lopásért, a sértett pedig szabadságvesztést hamis tanúzásért egy másik eljárásban.

Zártan kezelve

BüntetőjogÉSZ on 2020.12.10.

Értse már meg, itt nem lehet számmal jelölt tanú

Hogyan védhetjük adatainkat, ha áldozattá váltunk vagy feljelentést tettünk?

„Tisztelt Adóhatóság! Tegnap súlyos testi sértés áldozatává váltam, kérem, szíveskedjék törölni valamennyi elérhetőségemet!”

Az adóhatóságtól ezt nem kérhetjük, a testi sértés ügyében eljáró szervektől viszont igen. És nem, nem törölnek minket minden rendszerből, mint a sci-fikben, továbbra is lesz nevünk, címünk, születési helyünk. Csak….

Ha az ember eljut oda, hogy a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést kíván tenni, érdemes átgondolni, milyen észszerű lépéseket kell megtennünk saját védelmünkben. Szerencsére ritka, hogy valakit retorzió éljen egy feljelentés miatt, de mint tudjuk, az ördög álmatlanságban szenved. A hangsúly az észszerűségen van.

Észszerű lépés lehet annak indítványozása, hogy a nyomozó hatóság, a bíróság, az ügyészség rendelje el személyes adataink zártan kezelését. Ez azt jelenti, hogy azokat csak az ügyben eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság kezelheti. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság azt is biztosítja, hogy a zártan kezelt személyes adat az eljárás irataiból se váljon megismerhetővé. A gyanúsított és védője a személyes adatainkat nem tartalmazó kivonatot kap, a személyes adatainkat tartalmazó eredeti okiratot pedig, zártan kezelve küldi meg a nyomozó hatóság az ügyészségnek, majd az ügyészség a bíróságnak. Vagyis nem mindenhonnan törölnek, csak az ügyiratból.

Adataink zártan kezelését érdemes már magában a feljelentésben kérni. Ha ugyanis olyan „profi” feljelentést teszünk, amely tartalmazza a szükséges adatokat ahhoz, hogy a nyomozó hatóság nélkülünk is lefolytassa a bizonyítást, és kihallgassa gyanúsítottként az elkövetőt, könnyen előfordulhat, hogy mire a bíróság tanúként akar kihallgatni minket, a gyanúsított már minden adatunkat ismeri az iratokból.

Mely személyes adatok zártan kezelését kérhetjük a hatóságoktól? Ilyen adatok lehetnek a nevünk, születési helyünk és születési időnk, anyánk neve, állampolgárságunk, személyazonosító okmányunk száma, lakcímünk, az értesítési címünk, a tényleges tartózkodási helyünk címe, a kézbesítési címünk illetve az elektronikus elérhetőségünk. Természetesen dönthetünk úgyis, hogy a fentiek közül csak néhány személyes adatunk zártan kezelését kérjük.

Példánk okáért, ha házastársunkat kívánjuk feljelenteni kettős házasság bűntette miatt, úgy teljesen fölösleges nevünk, születési helyünk, állampolgárságunk zártan kezelését kérni, hiszen házastársunk úgyis ismeri ezeket (a születésnapunkat meg magától elfelejti a feljelentés után.) Ha viszont volt házastársunk ellen zaklatás miatt teszünk feljelentést, akkor új címünk zártan kezelését érdemes kérni, nehogy éppen a feljelentésből tudja meg azt. És vannak esetek, amikor célszerű minden személyes adatunk zártan kezelését indítványozni; a bank kirabolt pénztárosaként a gyanúsítottnak nem kell tudni még a nevünket sem.

Előfordulhat, hogy kértük személyes adataink zártan kezelését, de az eljárás lefolytatáshoz elengedhetetlen, hogy azt például egy szakértő megtudja. Gondoljunk csak arra, ha a sérüléseinkről kell véleményt mondania egy szakértőnek, ebben az esetben – engedélyünk nélkül is – kiadhatja a hatóság személyes adatainkat a vizsgálatot lefolytató személynek.