Titkos bűnmegelőzés
A bűnmegelőzés rendészeti feladat, és a tudományos-fantasztikus irodalom egyik kedvenc témája: milyen jó lenne olyan világban élni, amelyben a bűncselekményeket elkövetésük előtt meg lehet akadályozni. Vagy mégsem? A sci-fikben mindig jön a morális fordulat vajon tényleg föl lehet-e lépni valakivel szemben, aki még nem követett el semmit, és talán tervez elkövetni valamit? Az emberi akarat szabad, ki tudja, hogy nem gondolta-e volna meg magát akár az utolsó pillanatban. A gondolatrendőrség gondolata mindig ijesztő, különösen manapság, amikor ennek technikai feltételei is egyre valóságosabbak.
Fura mód sci-fi és jog részben összeér. A büntető törvény szerint, ha a Btk. külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. Vagyis az előkészület csak akkor büntethető, ha azt a törvény külön elrendeli, márpedig a törvény csak kivételesen és a súlyos bűncselekmények esetén – mint például az emberölés – rendeli az előkészületet büntetni.
Vegyünk egy példát. XY elhatározza, hogy leszúrja haragosát YX-et egy szép vasárnapi napon. XY külföldre utazik, ott készpénzért vásárol tőrt és maszkot, kideríti, hogy YX hová jár templomba vasárnaponként, ír egy részletes tervet a naplójába (nem azt mondtam, hogy okos, hanem hogy emberölésre készül). Ez a már önmagában bűncselekmény, emberölés előkészülete vagyis ha XY-t szombaton elkapják, akkor megjárta. Mi van akkor, ha XY meggondolja magát, eltelik a vasárnap, nem csinál semmit, sőt, a tőrt és a maszkot a Dunába hajítja? Ezt hívják önkéntes elállásnak, amitől XY nem büntethető még akkor sem, ha megtalálják a naplóját, és megtudják, milyen csúf dolgokra készült az elmúlt héten.
Mi van azokkal az esetekkel, amikor önmagában az előkészületet nem bünteti a Btk.? Azt vajon a rendőrségnek tétlenül kell szemlélnie? Nos, erre találták ki a bűnmegelőzési titkos információgyűjtést, amelyről nem a Btk., hanem a rendőrségről szóló törvény rendelkezik (meg a NAV-törvény). A baj csak ott van, hogy a rendőrségről szóló törvény szépen felsorolja, milyen eszközöket vehet igénybe a rendőrség, de nem mondja ki a mi célból-t. Mit tegyen ilyenkor a rendőrség? Várja meg tétlenül, amíg az előkészület kísérletbe csap át, és próbálja meg megakadályozni, hogy a bűncselekmény elkövetését az elkövető befejezze? Vagy értesítse a sértettet? Esetleg szóljon rá a jövendőbeli elkövetőre? (Vagy szóljon az anyukájának?)
A rendőrség általában a várakozást részesíti előnyben. Ha figyelmeztetné az elkövetőt, akkor az esetleg más bűncselekményt követne el. Így a bűnmegelőzés igen gyakran (sőt, a leggyakrabban) a várakozást jelenti a bűncselekmény elkövetésének megkezdésére, és akkor indulhat a banzáj büntetőeljárás.
Azt hinné az ember, hogy a bűnmegelőzés ott fejeződik be, ahol a bűnüldözés megkezdődik, vagyis múltban elkövetett bűncselekményt nem lehet megelőzni. Ez azonban csak egy rossz nyomozónak akadály. Ha ugyanis valaki egyszer már elkövetett egy bűncselekményt, ebből már következtetni lehet arra, hogy máskor is fog, amit viszont már meg lehet előzni titkos információgyűjtéssel. Ha mégsem lehet megelőzni, valamelyik jövendőbeli bűncselekményt csak meglehet, feltéve, ha az előző megelőzések valamelyikénél figyeltünk, és vártunk, amíg a megelőzendő bűncselekményt elkövette, és ekkor lecsaptunk rá. Ekkor ugyanis egy darabig nem fog újabb bűncselekményt elkövetni. Ugye mindenki érti? Rajtam kívül…..
