Tény, vélemény és egyéb jogászkodások
Gimnazista koromban több társammal együtt csodás jelenetnek voltam tanúja: piros lámpa, kocsisor, elől buldózer, mögötte Trabant, Trabant után egy busz és egyéb gépjárművek sora. A lámpa zöldre váltott és a buldózer végtelenül lassan megindult, na, nem előre, hanem hátra. A fehér Trabi is zöldre váltott ijedtében, a sofőrje egyfolytában nyomta a dudát, de a buldózer csak közeledett felé, mint valami ostoba végzet. A sofőr joggal hihette, hogy rögvest bizarr szendviccsé válik busz és buldózer között, ám a buldózernek az utolsó pillanatban sikerült megállnia. A trabantos kipattant, és érzéseit tízperces monológba öntötte. Ha angol lett volna, akkor ez a tízperces mondanivaló valahogy így hangzott volna: f…ck, f…ck, f…ck… Ha német az illető, akkor valahogy így: Scheisse, Scheisse, Scheisse…
Mivel a sofőr magyar volt, a magyar nyelv szépsége e téren is megmutatkozott: a szövegben nem volt nyomdafestéket tűrő kifejezés és nem volt benne szóismétlés. Valljuk be, így együtt bámulatos teljesítmény még egy magyar embertől is. Tíz percen keresztül nyomta: hogy a buldózeresnek a prostituálódott, beszámítási képességgel küszködő édesanyja, aki a lovak nemiszervét szokta szexuális gyönyörben részesíteni, inkább jelentkezett volna egynapos orvosi beavatkozásra kihordás helyett, és így tovább, és így tovább, csak nem ezekkel a szavakkal. Az előadás végeztével mi gimnazisták megtapsoltuk, így a feszültség is oldódott, a buldózeres töredelmesen bevallotta, hogy a buldózert sógorától kapta kölcsön valami építkezésről, mert a saját telkén bontásra érett sufni van, így ő most vezet ilyen járgányt először, és elnézést kér.
Tudom, hogy a közéletben az idióta már-már epitheton ornans-nak eposzi állandó jelzőnek tekinthető, amely jelzővel politikusok a másik felet illetik. Ugyanakkor az ember úgy érzi (még mindig úgy érzi), hogy van egy határ. Határsértés esetén jönnek a jogászok, akik heves vitába kezdenek, hogy itt most tényállítás történt, vagy véleményt nyilvánítottak, esetleg csak vélelmeztek valamit, és ha igen, akkor közérdek vagy jogos magánérdek fűződik-e ahhoz, hogy kiderüljön, a másik fél tényleg idióta.,. (Az idióta kifejezést egyébként az ókori görögök eredetileg azon személyekre alkalmazták, akik nem vettek részt a közéletben. Felszínes internetfogyasztónak úgy tűnhet, hogy eme jelentés mára pont az ellenkezőjére változott szerte a világon, vagyis idióta az, aki politizál.)
Mivel mi nem politizálunk, ezért nézzük a trabantos esetét. Szó szerinti értelmezésben a <buldózeres anyja egy kurva> kifejezés elsőre tényállításnak tűnhet, azonban a szövegértést tekintve, ma már egy gimnazista előtt (sőt, általános iskolás előtt is) világos, hogy a trabantos ténylegesen nem állította azt, hogy a buldózeres fazon édesanyja pénzért árulja bájait idegen férfiaknak. Így a rágalmazás (ahol tényt kell állítani, vagy híresztelni, vagy ilyen tényre közvetlenül utalni) kiesik a szóba jöhető bűncselekmények közül. Becsületsértés esetén azonban nem kell tényt állítani, ott elég a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használni. A becsület csorbítására alkalmas kifejezés lehet vélemény, vagy valamilyen öncélú, a másikat méltóságában alázó kifejezés. Jelen esetben biztos vagyok benne, hogy a trabantos nem alkotott olyan véleményt a buldózeres édesanyjáról, hogy viselkedése egy kurváéhoz hasonlítható, sőt, az anyát nem is ismerve, inkább a buldózert vezető fiúról fogalmazott meg negatív értékítéletet. Ez azonban teljesen közömbös a büntetőjogi megítélés szempontjából, itt nem érvényesül a véleménynyilvánítás szabadsága.
Ugyanakkor egy olyan állítás, hogy valaki kurva, lehet tényállítás is, de ilyen esetekben sem áll fenn a tényállítás teljes szabadsága. Lehet olyan közérdek vagy lehet bárkinek olyan jogos érdeke, amikor indokolttá teheti a másik becsületét csorbítani másodlagosan. Gyerekelhelyezési perben egyáltalán nem mindegy, hogy a gyereket az otthon prostituáltként dolgozó szülőnél (lehet férfi is), vagy a másik félnél helyezik-e el. Ilyen esetben, ha a felperes azt állítja előbb az ügyvédje, azután a bíróság előtt, hogy az alperes prostituáltként dolgozik, ez a tényállítás nem valósít meg bűncselekményt (persze még bizonyítani is kell). Vagy egy olyan politikus, aki kampányát a prostitúció elleni harcra építi fel, nem nehezményezheti, ha valaki azt a tényt állítja, hogy politikusunk rendszeresen jár örömlányokhoz. Ebben az esetben választói közérdeknek tekinthető az igazság kiderítése. Ilyenkor a bíróság engedi a valóságbizonyítást.
Jogászkodásmentesen :
- lehetőleg ne használjunk senkivel szemben becsületcsorbító tényt, véleményt, kifejezést,
- ha mégis szükségét érezzük ennek, az szolgáljon ténylegesen közérdeket vagy bárkinek jogos magánérdekét, ne úgy általában, hanem konkrétan,
- utóbbi esetben rendelkezzünk megfelelő bizonyítékokkal is.
Ezen esetekben elkerülhetjük, hogy bárki a fejünk fölött jogászkodjon arról, hogy bűncselekményt követtünk-e el vagy szabálysértést, tényt állítottunk-e vagy véleményt közöltünk, hogy közérdekből, jogos magánérdekből tettük-e vagy csak úgy, túlterhelt idegeink kicsapása érdekében.
