- Figyelj, Okoskám! Minek tegyek feljelentést? Úgysem lesz belőle semmi hasznom!
- Igen, a büntetőeljárás nem haszonelvű. Elsődleges célja a Büntető Törvénykönyv, illetve a nemzetközi jog által büntetendő bűncselekmények elkövetőinek a felelősségre vonása, az igazság megállapítása…
- Ti jogászok aztán remekül tudtok süketelni! Azt mondd meg inkább, virítja-e az állam a lóvét, amivel megkárosítottak, vagy nem!
- Nem, nem virítja! Az állam nem fog fizetni az elkövető helyett. Viszont az eljárási törvény preambuluma kimondja, különös hangsúlyt kell fektetni a bűncselekmények sértettjeinek fokozott védelmére, valamint jogaik érvényesítésére…
- Én nem az aranybullát szoktam különösen fektetni, hapsikám! Szóval ráveszitek azt a szemétláda, mocsok, retkes állatot – a durva anyját neki – hogy hozza vissza nekem, amit meglovasított, különben szétb….
- …igen, igen, el tudom képzelni, mi lesz különben. Szóval, a helyzet nem olyan egyszerű, hogy az állam csakúgy ráveszi azt a szemétláda… akarom mondani, elkövetőt, gyanúsítottat, vádlottat, elítéltet, hogy térítse meg a sértett kárát. A sértett jogosult arra, hogy a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesítsen, a nyomozás során erre vonatkozó szándékát bejelentse. A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.
- Micsoda? Még hogy én érvényesítsek olyan polgári jogi izét? Mi vagyok én, valami felszabadításra váró rabszolga, vagy mi? Kikérem magamnak ezt a magánfél dolgot! Féljen az magán, aki elkövetett valamit! És majd meglátjuk, milyen testi, lelki sérelmet fog szenvedni, csak kapjam a kezeim közé, ha nem adja vissza azt a kur…
- Először is: az önbíráskodást nem tudom jó szívvel ajánlani, mert az bűncselekmény, sokszor súlyosabban büntetik, mint azt a cselekményt, ami miatt önbíráskodtak. Másodszor: a polgári jogi igény nem keverendő össze a polgárjogi követelésekkel, a rabszolgák felszabadításával, a nemek közötti egyenjogúság kivívásával. Harmadszor: magánfél az a sértett, aki a bírósági eljárásban polgári jogi igényt érvényesít. A büntetőeljárásban polgári jogi igényként az a kártérítésre, vagy dolog kiadására vagy pénz fizetésére irányuló követelés érvényesíthető, amely a vád tárgyává tett cselekmény közvetlen következtében keletkezett.
- Mi a fa… fa, fa… akarom mondani, fene van?
- A lényeg a következő: ha ellopják az autómat, és a rendőrség le tudja foglalni a tolvajtól, akkor a rendőrség a lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot az eredeti tulajdonosának, vagyis nekem fogja kiadni, akár felléptem magánfélként, akár nem. Azonban ha a tolvaj az autót külföldre eladja, mielőtt a rendőrség le tudná foglalni, akkor a tolvajt kártérítésre, azaz az autó lopáskori értékének megfizetésére lehet kötelezni a büntetőeljárásban. Ehhez viszont az szükséges, hogy a sértett magánfélként lépjen fel.
- Értem, különben nem kérhet kártérítést…
- Nem egészen. A törvény szerint a polgári jogi igény egyéb törvényes úton való érvényesítését nem zárja ki, hogy a sértett magánfélként nem lépett fel. Tudom, most meg kell magyaráznom, hogy mi a fa… fenét jelent is ez. A tolvajt büntetőeljáráson kívül, polgári peres bíróságon is be lehet perelni. Ugyanakkor, ha bűncselekmény történt, sokszor egyszerűbb, ha a sértett helyett a rendőrég és az ügyész bizonyít. Az autólopás példájánál maradva, az autó értékének bizonyítására a rendőrség fog igazságügyi szakértőt kirendelni, nem a felperesnek kell ezzel foglalkoznia, a szakértői költségeket is az állam előlegezi, nem a felperes, a lopás tényét is az ügyészségnek kell bizonyítania, nem a károsultnak.
- Értem. A végén az ügyészség fogja benyújtani a számlát, nem az ügyvédem.
- Nem, az ügyész nem fog semmilyen számlát benyújtani, őt az állam fizeti azért, hogy a vádat képviselje. Viszont a magánfélnek a büntetőeljárásban is kell illetéket fizetnie, a polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére – a büntetőeljárás jellegéből adódó eltérésekkel – a polgári perrendtartásról szóló törvénynek az e törvényben meghatározott rendelkezéseit is alkalmazni kell.
- És a végén az elkövetővel kifizettetik a károm, igaz?
- Nos, szívesen mondanám, hogy igaz, de az a helyzet, hogy az elítéltnek vagy van pénze, vagy nincs. Sok elkövető a lopott dolgot azonnal feléli, ami könnyen jött, az ugye könnyen megy. Ilyenkor hiába van marasztaló ítélet, nehéz behajtani rajta a kártérítést. A börtönkeresmények erre nem a legalkalmasabbak…
- Akkor mégis jobb, ha szétba…
- Nem, nem szabad szétbarmolni az arcát, ha csak nem akarsz egy cellába kerülni vele. Szóval, ha nem fizet, még mindig ott van a végrehajtás lehetősége. Végrehajtás során le lehet foglalni az autóját vagy ingatlanát. Lehet, hogy most még nincs neki semmije, de esetleg örökölni fog majd, és akkor jöhetnek a kamatok is. Szóval nem kell félni magánfélnek lenni.
