Húsvéti idő

Húsvét tájékán gyakran eszembe jut egyik barátom kisfia. Amikor a srác megtudta, hogy a Télapó a valóságban nem létezik, egyből dobta a nyulat is. Egy pesti srác számára a Télapó sokkal valóságosabb lény, mint a Húsvétkor előugráló nyuszi. Mert mire is képes egy Télapó? Piros formaruhájában a tetőről beugrik a kéményen át a nappaliba, ajándékmorzsákat helyez el, majd észrevétlenül távozik. Pont, mint a Pókember.

Ehhez képest a nyúl szuperképességéből csak arra futja, hogy Húsvétkor pirosszínű tojást tud tojni. Tök gáz, hogy a benne parázsló tojásforraló szupererőből csak ennyit képes kihozni! Ha a pókösztönnel rendelkező Télapóról kiderül, hogy nemlétezik, hogyan lenne képes létezni egy hosszú fülű, bénán makogó, mindentől rettegő kis lény? Nyilván, csak a marveli időszámítás előtti mesékben létezett.

Amikor aztán barátom kisfia Húsvétkor meglátott egy élő nyulat vidéki rokonainál, akkor először nem hitt a szemének, majd feltámadt benne a remény, hogy karácsonykor mégis meglátogatja őt a Batman, és hoz neki egy Amerika kapitányt.

Barátom kisfia megtudta azt is, hogy vidéken Húsvétkor még szokásban van a locsolkodás és az ittas járművezetés. (Igaz, ez utóbbi Budapesten is.) A kisfiú látott egy biciklistát, akinek szupererőre volt szüksége, hogy egyáltalán föl tudjon szállni a kerékpárra, majd Ő lett Villám, aki cikkcakkban száguld, és a végén mindig fába csap.

A kisfiú látott egy autóst is, akivel csak addig volt az Erő, amíg locsolkodásból jövet a kocsiba beszállt. Aztán az Erő szerencsére elhagyta, mert olyan hangot hallatott, mint Csubakka, majd az álom elrepítette egy messzi-messzi galaxisba.

A Húsvét egyébként szép vallási ünnep. A kisfiú nagymamája szerint Jézus legalább olyan menő, mint Luke Skywalker, az ő apja a legnagyobb Jedi-mester a világon, akitől rengeteg szuperképességet örökölt, a Galaxisokat átjáró Erő pedig nem más, mint maga a Szeretet. A kisfiú nagypapája szerint viszont nem ártott volna, ha a legnagyobb Jedi-mester a Tízparancsolatot megtoldotta volna még néhánnyal; például a „Ne vezess ittasan járművet!” paranccsal.

Nagyapa ugyanis nyugdíjas ügyész volt, és akadt egy elmélete arról, hogy az emberek leginkább azokat a törvényeket tartják be, amelyeknek van bibliai alapja. A „ne ölj” parancsból levezethető valamennyi erőszakos tényállás a halált okozó testi sértéstől a több emberen elkövetett emberölésig. A „ne paráználkodj” parancsba belefér valamennyi szexuális bűntény, míg a „ne lopj”, illetve „mások tulajdonát ne kívánd” magában foglalja a tulajdon elleni bűncselekményeket a sikkasztástól a hűtlen kezelésig. Na de hol van itt a költségvetési csalás, kérem? – szokta mondogatni, amíg a nagymama le nem hurrogja, hogy ne traktálja hülyeségekkel az unokáját.

Jut eszembe, a Húsvét a hétfői locsolkodással nem ér véget, mert a húsvéti idő pünkösdvasárnapig tart, és ahogy elnézem a világot, most igazán nagy szükség lenne a legnagyobb szuperhős erejére!