Önfeljelentés

Többször beszéltünk arról, mikor érdemes feljelentést tenni, és mikor nem. Sokan tartanak az elutasítástól (mármint a feljelentés elutasításától), attól, hogy a hatóságok feleslegesen vegzálni fogják őket, hogy úgysem lesz meg az elkövető, meg, ha mégis meglesz, akkor jaj, Istenem, nem esik-e bántódásom. Általában kerülöm a kinyilatkoztatásokat arról, tegyen-e valaki feljelentést vagy sem, mert nem látok bele a másik fejébe. Nem tudhatom, egész életen át kínozni fogja-e az igazságérzete, ha nem tesz semmit, vagy éppen ellenkezőleg, egész életen át rettegni fog a feljelentés következményeitől.

A minap kezembe került egy feljelentés, amitől leesett az állam. Ha valakivel hasonló fordul elő, feltétlenül javaslom a feljelentés megtételét, hiszen fontos társadalmi érdekeket szolgál! A feljelentést anonimizált formában és megváltoztatott tartalommal alább teszem közzé.

Tisztelt Hatóság!

Feljelentést teszek nekem nagy kárt okozó csalás miatt! Kérem, szíveskedjék azonnal cselekedni, mert disznóság, milyen emberek vannak! Hát hogy lehet, hogy a hatóságok nem észlelik az ilyet? Ha kell, az Emberiségelleni Bírósághoz fordulok! (Elnézést, hogy felhúztam magam, de meg fognak érteni, ha elolvassák a történteket.)

Szóval van egy perem, mert elváltam az asszonytól, mert beadta ellenem a válókeresetet. Gondoltam, ő tudja, ha válni akar, akkor váljunk, egy szavam sincs ellene, nem fogom erőltetni a dolgot. A válás ment is pikk-pakk, de ami a vagyoni elosztási jogot illeti, az maga a rémálom. Volt feleségem szerzett egy jó ügyvédet, aki elsőfokon mindenemből kiforgatott, még a kutyám is az övé lett, jó, hogy kutyatartási díjat nem ítéltek meg neki hozzá. Gondoltam, ennek a fele sem tréfa még viccnek is rossz, így körbe kérdeztem a kocsmában a fiúktól, ismernek-e olyan ügyvédet, aki tudja a tutit. Ajánlottak egy jó ügyvédet, akinek éppen átépítették az irodáját, ezért a kocsmában találkoztunk, meghívtam egy sörre.

Mondta, ismeri a problémát, a bíróságok mindent az asszonynak ítélnek, amióta van ez a mítú vagy mítudomén. Szóval itt már csak az ügyészség segíthet, mondta, neki van egy jó ügyész ismerőse, olcsón dolgozik, egymillióért elintézi, hogy második fokon én nyerjek. Mondtam rendben van, ő erre kiment telefonálni az ügyész haverjának, és azzal jött vissza, hogy jó híre van, az ügyész ötszázezerért is vállalja a barátságukra tekintettel, viszont kell egymillió a bírónak, mert azt csak ügyész adhatja oda neki. Volt egy rossz érzésem, kérdeztem, hogy az ügyvéd úrnak mivel tartozom, mondta, hogy az ő munkadíja csak ötvenezer, mert a kereset már bent van, azzal nincs dolga, neki csak közvetítenie kell, az meg ötvenezerbe belefér. Megnyugodtam, hogy mégsem lehúzás az egész, így két nap múlva odaadtam az ügyvéd úrnak 1.550.000 forintot. Ez volt egy hónapja, azóta elérhetetlen az ügyvéd úr, pedig jövő héten lesz a tárgyalásom. A haverom a kocsmából, aki ajánlotta, mondta, hogy ez nem is ügyvéd volt, hanem csaló, most tudta meg, hogy egy másik haverjával együtt ült csalásért, és a pénzt se adta át se az ügyésznek, se a bírónak. Kérem, szíveskedjék letartóztatni, és visszaszerezni tőle a pénzem. Az átvételi iratot a pénzről csatolom a feljelentésemhez, a sör ára, amit fizettem még neki, legyen az én tanulópénzem.

Nos, a feljelentő nem csaló áldozata lett, hanem egy befolyással üzérkedőé, de ez csak a kisebbik rossz hír. A nagyobbik baj, hogy a feljelentő nem áldozat vagy sértett, hanem maga is bűncselekményt követett el. A Btk. 293. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis, aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, hivatali vesztegetés bűntettét követi el. A bíró és az ügyész hivatalos személy.

Ennek belátásához nem kell jogi szaktudás, elég némi józan ész. Igaz, hogy a feljelentőt becsapták, de ő arra adta a pénzt az állítólagos ügyvédnek, hogy vesztegessen meg vele ügyészt, bírót. Vajon mondhatjuk-e, hogy a „csaló” akkor járt volna el helyesen, ha a vesztegetésre szánt pénzt ténylegesen át is adja a hivatalos személyeknek? Még ha a hatóság az ilyen pénzt le is foglalja a befolyással üzérkedőtől, akkor sem kapja vissza a feljelentő, hanem egyszerűen elkobozza a bíróság. A feljelentő pedig könnyen a vádlottak padján találja magát az őt becsapó személy közvetlen szomszédságában…