Ha akarom újságíró… II.
ha akarom médiatartalom szolgáltató
Régen az számított újságírónak, aki újságba írt legalább olyan szinten, hogy a lapot kisebb-nagyobb példányszámban megvegyék. Ott volt a rettegett fogalom, a remittenda, ami a visszárut, azaz a lapterjesztőknél eladatlanul visszamaradt nyomdai terméket jelentette (lásd.: Y generációs időszámításunk előtt 30 évvel). A technika fejlődésével megszülettek a motorizált újságírók; a rádióriporterek, műsorvezetők, később a tévés riporterek, tévés műsorvezetők. (Ekkor már a remittenda a távkapcsoló használatát jelentette.) Ezzel együtt az újságírók jogi megítélése egyszerű volt; újságíró az, akinek van valamilyen újságírói igazolványa (jó esetben iskolája is).
Azután az internet megjelenésével minden bonyolulttá vált. Az internetes hírportálok, újságok még hagyján, ők még többé-kevésbé úgy működtek, mint az írott sajtó: volt szerkesztőségük, voltak külső és belső munkatársaik. Csakhogy megjelentek a youtuberek, influenszerek, tiktok huszárok. (Remittenda nuku, pedig csak két követője van, akiből egyik az anyukája.) Akkor ki is számít ma újságírónak?
A büntetőeljárási törvényből – a gordiuszi csomók átvágására specializálódott jogalkotói virtuozitással – egyszerűen törölték az újság és az újságíró fogalmát. Mi van helyettük? Aki a nyilvánosság tájékoztatása céljából a bíróságtól, ügyészségtől vagy nyomozó hatóságtól tájékoztatást kér – ideértve a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel készítésére vonatkozó engedélyt is -, indítványában köteles közölni a nevét, nem természetes személy esetén megnevezését, valamint elérhetőségét és azt, hogy a nyilvánosságot hogyan – különösen mely médiatartalom-szolgáltató vagy egyéb, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján – tájékoztatja. Vagyis az újságíró helyett (mellett, nélkül stb…) van a médiatartalom-szolgáltató és van az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó.
Nem vitatom, ez jelentheti a média demokratizálódását is, meg azt, hogy a büntetőeljárási törvény halad a korral. Csakhogy. Egyik ismerősöm tizenkét éves kislánya egész életét közvetíti a… (majdnem azt írtam, hogy Facebook-on, ó, én boomer!) Tiktokon. 7 óra 10 perc: fogat mos (X cég ütvefúrós fogkeféjével, amire Y cég buborékhabzású fogrémét keni). 7 óra 30 perc: megreggelizik (Z cég mindenmentes csirkehúsos chia pudingját). 7 óra 50 perc: sminkel (sötétített szájfény az …-tól, betonhatású alapozó a…-tól, pasifogó parfüm anyukája táskájából). Iskolába menet (8 óra 15 perc) egy kis társadalmi célú bejegyzés (köcsögség, hogy Piroska néni óra előtt elszedi a telefonját, pedig nem is kapta rajta őt biológia órán, hogy posztolgat, csak Piroska néni délután maga is fent járt a social médián, kár volt őt ismerősként bejelölni). Nem szaporítom a szót, ez a tizenkét éves kislány igazi médiatartalom-szolgáltató: napi 30 bejegyzéssel, 20 követővel (19 osztálytárs + 1 feltételes szabadságát töltő ismeretlen pedofil) és posztonként 19 lájkkal (Emma nem lájkolja, mert ő egy hülye p.) Vagyis ha a kiscsaj egy bűnügyben az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtásának reményében rákérdez arra, hogy a meggyilkolt énekesnő tetemét milyen sminkkel tartósítják (buli után ő maga is hullafáradt és hullasápadt), akkor adott esetben egy főügyész, rendőrségi vagy bírósági vezető dönthet arról, kívánja-e ilyen módon tájékoztatni a nyilvánosságot, avagy nem. (A helyes válasz a második.) Ha száz youtuber és 150 influenszer kérdez valami hasonlót vagy még ennél rosszabbat (esetenként viszont elég jót), ez az informatikai nyelven túlterheléses támadásnak felel meg.
Még mielőtt bárki könnyekben törne ki a főügyészek, rendőrségi és bírósági vezetők túlterheléstől terhes keserű sorsán (trolloknak egy kis segítség: vigye el őket a radai rosseb), tegyük föl a kérdést: de mi a helyzet az újságírói titoktartással a médiatartalom-szolgáltató és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó esetében? Köteles-e a példánkban említett tizenkétéves kislány beárulni bejegyzésének forrását, vagyis kitől tudta meg, hogy Pistike törte be a lányok tornaöltözőjének ablakát?
A kérdésre megtudhatja a választ a jövő héten. (Vagy nem.)
