Áfel, a törvényesség őre
Valószínűleg minden szakmának megvan a maga szlengje, rövidítés cunamija. Kezdőként megütött az 1 pld IX. Rkap, vagy a Tük-ös ügyész rövidítés. Az előbbi annyit jelent, hogy az iroda az intézkedésből küldjön meg egy példányt a BRFK IX. kerületi Rendőrkapitányságának. Fogalmazóként sokáig a Tük-ös ügyészt trükkös ügyésznek hallottam, nem tudtam, mi az, de én is szerettem volna olyan lenni. Azután kiderült, hogy azt az ügyészt jelenti, aki a nyomozati iratok minősített adatokat tartalmazó részét kezeli, és már nem is szerettem volna olyan lenni, mert a minősített (titkos) iratokkal sok a macera.
Az Áfel, Nyomfel, Bfel, Bv. rövidítéseket annak idején minden fogalmazó hamar vágta. A Nyomfel. nyomokban sem utal nyombélfekélyre, hanem az ügyész nyomozásfelügyleti tevékenységét jelenti a rendőri nyomozások felett, amely egészen a vádemelésig tart. Innen az ügyet átveszi a Bfel, azaz a büntetőbíróság előtti tevékenységet végző ügyész. A Bv talán a könnyebben megfejthető rejtvények közé tartozik, a büntetés végrehajtás során gyakorolt ügyészi tevékenységre utal.
De mi is az az Áfel? Ezt kevesen tudják, mert az Áfel időközben nyugdíjba ment. Régen minden joghallgató fújta, hogy az ügyészség a törvényesség őre. Ha az Áfel nyugdíjba ment, akkor az ügyészség már nem a törvényesség őre? – kérdezheti az ügyészségkritikus ember. Igenis meg nem is – válaszolhatjuk. Az Áfel az ügyészség általános törvényességi felügyeleti jogát jelentette, vagyis azt, hogy az ügyészség mindig és mindenhol a törvényességet felügyelte szinte minden eljárásban.
Idős ügyész mesélte, hogy kezdő korában az ügyész részt vehetett (elvártan részt is kellett vennie) akár a községi tanács végrehajtó bizottságának ülésén is (lenini időszámítás utáni nyelven: az önkormányzat képviselőtestületének ülésén.) Az idős kolléga egyszer (lenini időszámítás előtti időben) bejelentkezett egy vb ülésre, ahol a tanácselnök elnökölt. Korábban itt még nem járt ügyész, és a tanácselnök olyan javaslatokat tárt a plénum elé, amibe még a marxista-leninista törvényesség is belesápadt. Az ügyész finoman jelezte, hogy ez így jogszabályba ütközik, de a másodállású tanácselnök (főállásban párttitkár) közölte, hogy itt ő a törvény. Erre az ügyész felállt, és törvényességi óvást jelentett be, valamint megjelölte a vonatkozó jogszabályhelyt. A tanácselnök elsápadt, mert nem tudta, hogy az óvást kivégzés előtt vagy után hajtják végre, és gyorsan visszavont mindent.
Nagyon elméleti szinten az ügyész akár egy válóperben is eljárhatott, hogy a házasság felbontása nem törvényes, ha szerinte a felek életközössége még nem romlott meg végérvényesen.
A rendszerváltás után az ügyészség ilyen jogai (nagyon helyesen) folyamatosan csökkentek. Az ügyészség általános törvényességi felügyelete szépen lassan megszűnt (ezek az EU szavai (is)), és az általános törvényességi felügyeletet fölváltotta a közérdekvédelem. Az ügyész a büntetőeljáráson kívül nem léphet föl minden ügyben törvénysértés címén, csak ha a föllépés a törvényben meghatározott közérdek védelmét is szolgálja (például, ha egy jogsértő általános szerződési feltétel a fogyasztók széles rétegét sérti).
A törvényesség őre-e még az ügyészség? Olyan értelemeben mindenképpen, hogy fokozottan kell ügyelnie a törvények betartására, és hivatalból észlelt jogsértés esetén eljárásokat kezdeményezhet (például fegyelmit). Ugyanakkor már nem a szocialista értelemben vett törvényesség őre, vagyis eljárásjogi lehetőségei a büntetőeljáráson kívül beszűkültek.
Azok számára, akik tollat/klaviatúrát ragadnának azért, hogy érdeklődjenek, mit tesz vagy tett az ügyészség egy nyilvánvalóan nem büntetőeljárásra tartozó ügyben – vagy csak, hogy tájékozódjanak, hogy mi az ügyészség közérdekvédelmi mozgástere napjainkban – a figyelmébe ajánlom a szervezet honlapján röviden (és egész közérthetően) összefoglalt anyagot: https://ugyeszseg.hu/az-ugyeszsegrol/feladata/#kozjogi_tevekenyseg
