Ellen, szemben, érintett
Az újságírók teszik a dolgukat, és ez rendben van. Az igazságszolgáltatás is teszi a dolgát, sok egyéb mellett eleget tesz hiteles tájékoztatási kötelezettségének. Ez is rendben van. Csak éppen nehéz feladat, mert a hiteles tájékoztatás, a véleményformálás szabadsága egyéb jogokkal és törvényes érdekekkel ütközhet; például mások személyiségi jogaival, személyes adatokhoz fűződő jogokkal, jóhírnévhez való joggal, nyomozás érdekeivel, stb… A nyomozó hatóságok és az ügyészségek ilyenkor a média „pengéjének élén táncolnak”.
Vegyünk egy példát. Egy újságban (tévében, rádióban, internetes médiában) megjelenik valakinek a nyilatkozata, miszerint személyes haragosának két anyja van, de azokat is megölte, emellett intim viszonyt ápol a kecskéjével, aki amúgy okosabb nála. Az ilyen személyes haragosnak a börtönben a helye, és a nyilatkozó tudomása szerint idő kérdése, hogy inkvizíciós eljárás keretében felnégyeljék. (Az ilyen jellegű nyilatkozatok manapság még csak nem is a legdurvábbak, sajnos.)
Tegyük föl, hogy az újságírót érdekli, van-e szemernyi igazság abban, amit az illető nyilatkozott. Ha Személyes-Haragos úr közprédának közszereplőnek minősül, akkor még lehet is sajtóetikai szempontból helye annak, hogy az újságíró tájékoztassa a közvéleményt viselt dolgairól, például arról, hogy a híres állatvédelmi szakpolitikus, Személyes-Haragos úr az állatvédelem keretében nemi örömöket próbál szerezni a kecskének. Erről joga van tudni a közvéleménynek, szokták mondani, és nehéz ezt vitatni.
Ilyenkor az újságíró klaviatúrát ragad és fölteszi a kérdést, van-e büntetőeljárás Személyes-Haragos úrral szemben, ha igen, akkor milyen bűncselekmény miatt, milyen nyomozati cselekményeket végeztek idáig, milyen nyomozati cselekményeket terveznek még.
A „milyen nyomozati cselekményeket végeztek?” típusú kérdésre egyszerű a válasz; a büntetőeljárásban a tárgyalás a nyilvános, ott az ügyészség és a védelem nyilvánosan „vitatja meg” a bizonyítékokat, a bíróság is nyilvánosan „elemzi” azokat az ítéletében. Ezzel szemben a nyomozás nem nyilvános, az ügyészségnek, rendőrségnek nincsen törvényes lehetősége a nyilvánosság előtt megvitatni a bizonyítékokat. A „milyen eljárási cselekményeket tervez még a hatóság?” típusú újságírói kérdés esetén elég, ha válaszként elképzeljük az alábbi tájékoztatást: Személyes-Haragos urat lehallgatjuk, amitől jelentős bizonyítékokat remél az ügyészség.
A hiteles tájékoztatás szempontjából az a kérdés, hogy van-e Személyes-Haragos úr ellen, vagy Személyes-Haragos úrral szemben büntetőeljárás, már fogósabb kérdés. Valaki ellen vagy valakivel szemben akkor van nyomozás, büntetőeljárási szempontból, ha a hatóság gyanúsítottként hallgatta ki őt a büntető törvénybe ütköző konkrét tényállás alapján.
Ha az illető közszereplőnek minősül, akkor nincsen akadálya azt válaszolni, hogy a hatóság emberölés bűntette és állatkínzás bűntette miatt hallgatta ki gyanúsítottként. Amennyiben Személyes-Haragos urat a hatóság már idézte gyanúsítottként, de még nem hallgatta ki, akkor a tisztességes eljárás azt kívánja, hogy Személyes-Haragos úr ne a sajtóból értesüljön arról, mivel gyanúsítják, függetlenül attól, hogy az idézés után már ténylegesen „ellene” folyik a nyomozás. Vagyis csorbát szenved a hiteles tájékoztatás.
Minden más esetben nincsen Személyes-Haragos úrral „szemben” vagy „ellene” nyomozás, mert a nyomozás az úgynevezett felderítési szakban nem valaki ellen zajlik, hanem a tényállás felderítése érdekében. És ha a felderített tényállás bűncselekmény hiányára vagy bizonyítottság hiányára utal, akkor sem Személyes-Haragos ellen vagy vele szemben folyt a nyomozás, ha ő maga volt a feljelentett vagy a lehallgatott személy.
Az újságírók többsége okos, és nem könnyű kifogni rajtuk, tehát fölteszik a kérdést: érintett személy-e a nyomozásban Személyes–Haragos úr? Tudjuk, hogy a büntetőeljárásban nincsen érinthetetlen személy, de vajon van-e érintett személy? A büntetőeljárási törvény ilyen konkrét fogalmat nem ismer, így a hatóságoknak találgatniuk kellene, mit is ért a kérdező érintettségen. Azt jelenti-e, hogy mélyen érintette-e Személyes-Haragos urat az ügy érzelmileg, vagy arra kíváncsi a kérdező, hogy lefoglalta-e a hatóság a kecskét, és ez érintette-e meg az illetőt, esetleg a két édesanya hiánya? A hatóságok szerencsére beszűkült képzelőerővel rendelkeznek, és nem találgatnak érintettséget illetően, még ha ez a hiteles tájékoztatás rovására megy is.A szerző ezúton határolódik el saját írásától, egyben a kecskék elnézését kéri.
