Címke: általános szerződési feltételek

avagy az ügyészség az apróbetűk mögé is belát

A büntetőjogész blog egy olyan felület, amelyen nincsenek reklámok és teljesen ingyenes.

Általános szerződési feltételek

• ^{_{A büntetőjogész blog egy olyan felület, amely teljesen ingyenes, vagyis nekem nem kerül semmibe.}}
• ^{_{Aki olvassa, az a blog támogatása érdekében hozzájárul, hogy nevét, személyi adatait és bankkártyáját térítésmentesen használjuk.}}
• ^{_{Nemo plus iuris ad alianum potest quam azaz ipse haberet, Praetor ius facere non potest, én vagyok a praetor, amit az olvasó jelen írás elolvasásával elismer.}}
• ^{_{Ez a blog nem minősül ajánlatnak, de visszautasíthatatlan.}}
• ^{_{Annak az olvasónak, aki idáig eljutott az olvasásban, három napja van arra, hogy lakását visszavásárolja tőlem becsült értékén a jegybanki alapkamattal szorozva.}}
• ^{_{Az olvasó jelen blogból való kilépésével elismeri, hogy az általános szerződési feltételeiket elolvasta, azt megértette.}}

Van egy jó hírem, meg egy rossz. A jó hír, hogy az ügyészség nemcsak büntetőjeljárással foglalkozik, hanem akár közérdekű keresetet indíthat tisztességtelen általános szerződési feltételek miatt… helyettünk is. Rossz hír viszont, hogy az ügyészség nem képes elolvasni helyettünk az úgynevezett általános szerződési felételeket.

Mi is az az általános szerződési feltétel? A Ptk. szerint általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

Amikor munkaidő után berohanunk egy bankba, vagy egy telefontársasághoz, vagy egy internetszolgáltató céghez az ügyfélszolgálatra, és a gyerek ideges, meg a párunk is ideges, mert a gyerek ideges, akkor a legkevésbé sem akarjuk hallani a következőket:

• Kedves ügyfelünk! Húzott sorszámot, hozott ügyvédet? Nagyszerű, akkor cégünk ügyvédje és az Ön prókátora röviden megtárgyalják, milyen kondíciók mellett fizethet elő a gyerekcsatornánkra, közösen összedobnak majd egy húszoldalas szerződéstervezetet, amit könyvvizsgálónk és az Ön kedves párja majd ellenjegyez feltéve, ha addig a többi sorálló meg nem lincsel bennünket…

Ehelyett leginkább az van, hogy kiválasztunk egy szolgáltatást, az ügyfélszolgálatos pedig kinyomtat hozzá egy másféloldalas előre elkészített szerződéstervezetet, amelyet kitölt az adatainkkal, feltünteti benne a szolgáltatás tárgyát, díját, időtartamát. Legtöbbször a másfél oldal egyik sorában van egy utalás arra, hogy a tisztelt alperes felhasználó megismerte és elfogadta jelen szerződés mellékletét képező ÁSZF-t, ami nem más, mint egy telefonkönyvnyi adatot tartalmazó, legrosszabb jogi bikkfanyelven megfogalmazott általános szerződési feltételhalmaz arról, milyen jogaink jogai vannak a másik félnek.

Ehhez már nem is igen kell ügyfélszolgálat, hiszen az interneten is leokézzuk, hogy elfogadtuk annak a kedves ingyenes appnak a felhasználói feltételeit, amely elfogulatlan algoritmusok segítségével segít eldönteni, kire hasonlít legjobban újszülött csemeténk: a nagyira, anyósunkra avagy miránk, miután hozzáférést engedtünk a család összes meztelen csecsemőfotójához. Amikor aztán saját babapopsinkat látjuk viszont óriásplakátokon a „Hogyan előzzük meg a csecsemőkori ekcémát Pinduri kenőccsel”, akkor hiába reklamálunk. Hiszen aláírtuk, hogy a 143. pont értelmében fotónk anonim módon felhasználható ismeretterjesztő célokra, az 523. pont értelmező rendelkezésként pedig kitért arra, hogy anonimnak tekintendő, ha a gödrös arcocskánk és édes popsink mellé nem írják ki a nevünket, továbbá a 11.342. pont szerint ismeretterjesztő célnak minősül a tudományos igénnyel fejlesztett termékek ismertetése.

Hogy mi minősül tisztességtelen általános szerződési feltételnek, arra még visszatérünk, valamit azonban muszáj előre leszögezni: ha aláírtuk, hogy elolvastuk, megismertük és megértettük, a feltétel a szerződés részévé válik, akkor is, ha egyébként mégsem olvastuk el. Akkor is a szerződés része lesz, ha ezer oldal, és közismert, hogy mi nem fogunk ezer oldalt elolvasni. Akkor is, ha az Egyenlítőig állt a sor, ha a párunk vagy a pultos szeme villámokat szórt az idegtől, vagy ha azt hittük, abból nem lesz baj, ha nem olvassuk el, mert annyira szerettünk volna már egy olyan izét. Ha nem olvastuk, akkor ne írjuk alá, hogy olvastuk, ha nem értettük, akkor ne írjuk alá, hogy értettük, ha nem magyarázták el, akkor ne írjuk alá, hogy elmagyarázták, ha nem akartuk odaajándékozni nekik az autónkat, akkor ne írjuk alá, hogy odaajándékoztuk nekik az autónkat.

Higgyék el, azzal az ügyészség nem tud mit kezdeni, hogy aláírtunk valamit, hogy olvastuk, pedig egy frászt!

 (Folytatjuk…)